avagy hogyan akarják megkaparintani a Bodza vidékiek
a prefektúra támogatásával, Cîrl?nescu hathatós segítségével
(folytatás tegnapi lapszámunkból)
Zavarosban halásznak
Tehát idén január 22-ig még nem ,,derült ki?, hogy a bizonyos 67,8 hektár erdőről valójában született határozat (!). Titokban. Azon a bizonyos 2002. május 21-i ülésen, melyen a dobollói bizottság a 10-es határozattal jóváhagyott 400,4 hektár erdőt a bikfalviaknak, a 6-os számú határozattal úgy rendelkezett, hogy a 67,8 hektár Bodzafordulót illeti. Míg a bikfalviak határozatát csak július 16-án, a bodzafordulóit már aznap 1086-os iktatószámmal felterjesztették a prefektúrára.
Érdekes módon a levél csak két hónap múlva, július 18-án érkezett meg a kormánymegbízotti hivatalba, legalábbis az iktató tanúsága szerint. És éppen a bikfalvival egyszerre, 10 191-es sorszámmal. Ám a dobollói iktatószám és keltezés is jelzi, először valójában mikor is terjesztették be. Csak valószínûleg a prefektúrán ,,hasznos tanácsokkal? látták el a polgármestert: nem kell elsietni a dolgot!
Tehát született döntés a 67,8 hektárról, de hallgattak róla, sőt, még a bíróságon is, inkább vállalva, hogy kifizetik a perköltséget a bikfalviaknak, de ki ne tudódjék a turpisság. Aztán a közigazgatási törvényszéken, másodfokon már bemutatták a 6-os számú határozatot, ezért vesztette tárgyát a per közigazgatási jellege.
Érthetetlen, de a dobollói polgármester alapfokon elhallgatta a bizonyítékot, aztán annak alapján fellebbezett. Erre a közigazgatási törvényszék nem szólt semmit!
Megérkezett tehát a bodzafordulói határozat is, egyszerre a bikfalvival, mégis a másnapi megyei bizottsági ülésre csak utóbbi került be, előbbivel jó hónap múlva, augusztus 30-án foglalkoztak.
Itt már igazán felzavarták a vizet, s abban halásztak - mégpedig hálóval! A 432-es határozat szintén a munkabizottság 10 125-ös véleményezésére hivatkozik - ugyanarra, mint a július 19-én született 420-as határozat a bikfalvi jóváhagyás esetében. A határozat szövege így szól: ,,Visszautasítjuk a dobollói helyi bizottság 1086-os kérését, melyet 2002/10 191-es számmal iktattak a prefektúrán. Az elégedetlen fél 30 napon belül keresetet nyújthat be a kézdivásárhelyi bírósáságon.?
Ebből mit lehet érteni? Sejteni lehet csupán, hogy valami felső-háromszéki ügyről van szó, mivel a kézdivásárhelyi bíróságra irányítanak. Aki nem tudja, az említett számok mit takarnak, az nem lát a dolgok mélyére.
Különben a határozatot nem közölték a Bikfalvi Közbirtokossággal, ám a prefektúrai iktató tanúsága szerint a dobollói és bodzafordulói községházákkal igen, mégpedig október 3-án postázták.
Lokodi Anna úgy fogalmaz, azért ilyen burkolt a megfogalmazás, hogy senki ,,illetéktelen? ne szerezzen tudomást róla, továbbá a kézdivásárhelyi bíróságra való irányítás durva félrevezetés.
A prefektúrának
takargatnivalója van
Az alcímet leírtam, még mielőtt a prefektúra válaszát megkaptam volna. Ugyanis a közinformációhoz való jogot szabályozó törvény alapján hivatalos kéréssel fordult szerkesztőségünk az intézményhez, bocsássa rendelkezésünkre az augusztus 30-i ülés jegyzőkönyvét és a 10 125-ös véleményezést. Annak ellenére, hogy - sajtóról lévén szó - a jogszabály szerint azonnal, de legtöbb 24 órán belül válaszolniuk kellett volna, közel egy hónapot várakoztattak. S mi a válasz? Nem adhatják ki a dokumentumokat, mivel a hatósági döntésekre vonatkozó iratok a törvény alól kivételt képeznek. Ki fogalmazta a levelet? Eltalálták! Cîrl?nescu. Mi is elolvastuk a törvény vonatkozó cikkelyét, melyhez a törvényhozó azt is hozzáillesztette: ,,abban az esetben, ha minősített információ?. Ezt elhallgatta Cîrl?nescu. A törvény azt is előírja: azok az információk, amelyek törvénysértést takarnak vagy azt elősegítik, nem lehetnek minősített információk, és mindenképpen közinformációt képeznek. Nos, esetünkben igencsak fennáll a törvénysértés gyanúja!
A kecskegida
és a három farkas
- kijátszták a jegyzőkönyvet
A véleményezést nem láttam, de a jegyzőkönyvbe bepillantást nyerhettem. Abból több érdekességet megtudtam. Egyrészt azt, hogy a 10 125-ös véleményezést július 17-én állították össze. Emlékezzünk csak! A dobollói határozatokat csak másnap iktatták! Tehát letárgyalták az ügyeket, melyről nem volt tudomásuk! Ezt lehet kiköbözni a dokumentumokból. De felemlítjük, hogy a bodzafordulói határozatot korábban már felterjesztették. Akkor bizonyára azt ,,javasolták? a polgármesternek, várjon még vele. Az álcázás nem volt tökéletes, mert a másodszori felterjesztésnél megtartották az előző iktatószámot - szerencsére (!). De maga a prefektúrai iktató is elárulja a turpisságot, hisz a 10 125-ös sorszám a 10 191-es előtt van.
A másik szemet szúró dolog: a jegyzőkönyv vonatkozó része arról szól, hogy ,,a főtitkár úr (Cîrl?nescu) a véleményezés 10-es pontjára vonatkozóan fenntartja a bizonyítékok elégtelenségét, mivel a közbirtokosságtól dokumentumokkal igazolhatóan kisajátították a területet. Az alprefektus úr (Olosz) rámutat, hogy a telekkönyvi kivonat, melyre bírósági határozat is van, a főtitkár javaslatának ellenkezőjét bizonyítja. Szavazás alá bocsátás után kilenc szavazattal három ellenében a Bikfalvi Közbirtokosság javára döntöttek.?
Tehát az ülésen el sem hangzott Bodzaforduló neve, a testület a bikfalviak javára döntött, a megszerkesztett határozatban pedig az áll, hogy visszautasítják a dobollói kérést. Ez nyilvánvaló csalás! Ajánljuk a bûnüldöző szervek figyelmébe. A 432-es határozaton Olosz Gergely alprefektus aláírása előtt az áll: nem a megyei bizottság határozatának megfelelő a megfogalmazás, Cîrl?nescu és Sergiu Mitroi prefektúrai jogtanácsos neve mellett viszont az, hogy ellene szavazott. De ki lehet a harmadik, aki a jegyzőkönyv szerint a bikfalvi jóváhagyás ellen szavazott? A prefektus nem vett részt a gyûlésen, tehát minden bizonnyal a hivatal harmadik képviselője, Codrin Munteanu jogtanácsos. Ugyanis azt már tapasztaltuk, hogy a prefektúra jogászai és Cîrl?nescu, valamint Grama egy húron pendülnek.
Ilyen nyilvánvaló csalások miatt nem csoda, hogy nem bocsátották rendelkezésünkre a kért anyagot, s az sem, hogy néhány szabálytalanság megírása után kitiltottak a megyei bizottság üléseiről.
Karácsonykor a bíróságon
Említettük, a közbirtokosság 2002. november 7-én beadta a keresetet a közigazgatási bíróságon. November 11-én a bodzafordulói helyi bizottság pert indított a bodzafordulói bíróságon, melyben a megyei testület 432-es határozatának megsemmisítését és a 67,8 hektár erdőnek az ő javára való ítélését kéri. Kívülállóként megkérdőjelezzük, hogy időben nyújtották-e be a keresetet, ugyanis harminc napjuk volt rá, s nehéz elhinni, hogy az október 3-i posta kilenc napot utazott volna Bodzafordulóig. De ez már a múlt zenéje!
Az elnök szerint a két peres ügy között összefüggés van, s a szálak mozgatásával egyértelmûen Cîrl?nescut gyanúsítja. Meg is magyarázta, miért. A közigazgatási bíróságon lezajlott első tárgyalás után az épület halljában még megpróbálta szép szóval rávenni a dobollói polgármestert, hozzanak határozatot a Bornás ügyében. Amaz elszólta magát: előbb lássa, hogyan határoz a másik bíróság. Erre Cîrl?nescu rögtön közbeszólt, s más útra terelte a beszélgetést. De a gyanút felkeltették Lokodi Annában, aki utánajárt, s megtudta az alprefektustól, hogy tényleg született határozat, mégpedig Dobollón Bodzaforduló javára, a megyei bizottságban meg ellene. Megkapta a határozat szövegét is, s annak alapján a kézdivásárhelyi bíróságra ment kutakodni. Ott nem talált semmit. Aztán gondolt egy merészet, s elment a bodzafordulói bíróságra, ahol megtalálta a peres iratcsomót. ,,Amíg más a karácsonyi kalácsot sütötte, én a bíróságokat jártam? - fogalmaz az elnök asszony, közölve, hogy december 23-án érdekelt félként, szakkifejezéssel főbeavatkozóként a közbirtokosság közbelépett a bodzai bíróságon. Mire kinyomozta, hogy hol tart az ügy, már volt is egy tárgyalás. Éppen jókor léptek közbe, ,,köptek a levesükbe?, mert a második tárgyaláson a felek egyetértése közepette már lezárták volna az ügyet. Akkor, ha a bodzaiak javára dönt az úgynevezett igazságszolgáltatás, mint ahogy az később megtörtént, s a határozat véglegessé válik, elbúcsúzhattak volna a Bornás erdőtől, amely erdészeti szakemberek szerint a környék legjobb minőségû erdeje. A közbirtokosságnak ez jelentené a biztos anyagi forrást az elkövetkező tíz esztendőben, hisz a visszakapott 453 hektár csak húsz-harminc év múlva hoz jövedelmet. Tehát nagy a tét a közbirtokosság számára, s a harcot nem adják fel - fogalmazott Lokodi Anna.
A bodzafordulóiak
bizonyítékai,
avagy kié is volt a föld?
A bodzaiak arra hivatkoznak, hogy a területeket annak idején kisajátították és nekik utalták. Bizonyítékként a Brassó megyei kisajátító és birtokba helyező bizottság 1930. március 20-án kelt 404-es határozatát mutatták be. A dokumentum szerint a bodzavámiak fellebbezése nyomán újraosztották az elkobzott területeket Bodzaforduló, Szitabodza és Bodzavám között. Ugyanis az egykori Magyarbodza e három különálló közigazgatási egységre bomlott a ,,román világban?. Igen érdekes dokumentum, figyeljük csak meg, kinek a területéről van szó! Tehát Szitabodza Nagyborosnyótól, Cófalvától, Béldy Kálmántól és a Georgescu testvérektől összesen 3602 hold legelőt, a zágoni közbirtokosságtól, Szentkereszty bárónétól, Nemes Jánostól, Artaxerxe ??ranutól 2606 hold kisajátított erdőt kap. Bodzaforduló Lécfalvától, gróf Nemes Jánostól, Béldy Kálmántól és Béldy Páltól 3843 hold legelőt, Bodzavám Prázsmár községtől, Béldy Ferenctől, Mikes Zsigmondtól és Nemes Jánostól 2189 hold legelőt, valamint Prázsmártól, Nemes Jánostól, Mikes Mihálytól és Elektől, Béldy Páltól és Kálmántól 2175 hold erdőt.
A bodzafordulói falusi bíróság 1932. december 17-én kelt parcellázási határozatában szerepel a bikfalvi Kétág Katonaság Közbirtokosságtól kisajátított 616 hold - ami csupán három helyrajzi számot (3206, 3207, 3987) érint -, mely Bodzaforduló községi erdejévé válik, továbbá a dokumentum jelzi, a közbirtokosságnak marad 164 hold és 153 négyszögöl területe a 3987-es topószám szerint. Lokodi Anna az ellenfél bizonyítékát is a közbirtokosság javára fordítja, hiszen fehéren-feketén igazolja, az elődnek maradt erdeje. Ugyanakkor az 1932-ból származó bodzafordulói gazdalajstromban is ugyanezen területtel szerepel a közbirtokosság, felosztva: 158 hold erdő, a többi legelő. A bodzafordulói erdészet kimutatása szerint az 1922-es erdélyi agrárreform és kisajátítás nyomán az 1932-es parcellázás után a bikfalvi közbirtokosságnak maradt 94,4 hektár területe. Ehhez magyarázatot fûz Lokodi Anna: kisajátítottak 616 holdat, vagyis 354 hektárt, maradt 164 hold, azaz 94,4 hektár - utóbbi a 3987-es helyrajzi szám szerint -, ami tartalmazza a 67,8 hektár erdőt is.
Hát a Bornás!?
Kit is illet a Bornás erdő, avagy a 67,8 hektár vágásra érett, első osztályú fernyőerdő? A dobollóiak előálltak egy olyan erdészeti igazolvánnyal, ami szerint a bodzafordulóiakat illetné. A papirost, melyet Horea Ceang?, a kovásznai erdészet vezetője ír alá, idén március 5-én állították ki. Miért kellett e bizonylat, ha már létezett egy? - tesszük fel a kérdést. Ugyanis a korábbi, a bodzafordulói erdészet által kibocsátott, Ioan Panait mérnök által összeállított és Paul Vieru erdészetvezető által is aláírt bizonylat szerint 468,2 hektár erdő esik Dobolló területére a bikfalvi 450-es telekkönyvből. A lap alján megjegyzés található: a 67,8 hektár erdőt mind a Bikfalvi Közbirtokosság, mind Bodzaforduló Polgármesteri Hivatala kéri. S még egy érdekesség! Miután Lokodi Annával ismertettem az aktakukackodás utáni felfedezéseimet az iktatószámok és keltezések árulkodó voltáról, ő is átböngészte a dokumentumokat, és rájött, utóbb említett erdészeti bizonylat nem szolgálhatott a dobollói határozat alapjául, mert egy nappal később, tavaly május 22-én készült (!). 21-én megszületett a határozat Bodzaforduló javára, a tíz bizottsági tag neve mellett hét aláírás szerepel, köztük a Vierué is, ám a Panaité nem, továbbá a Dinka ?tefan neve melletti aláírás nem azonos a 6-os és a 10-es számú határozatokon. Nem kell ehhez írásszakértő, világosan látszik.
Vieru valószínûleg két tûz közé került: egyrészt nyomást gyakorolhattak rá, hogy írja Bodzaforduló javára, másrészt igazságérzete nem engedhette, hogy ezt tegye, így kompromisszumos megoldásként feltüntette, ketten kérik. Aztán a bodzafordulói erdészetnek a kovásznaihoz való csatolásával utóbbi vezetője lett a főnök, aki már egyértelmûen Bodzaforduló javára írta a területet. Ugyan ki ismeri jobban az erdőrészt és az erre vonatkozó erdészeti dokumentumokat? Előbbi, aki évek óta adminisztrálta, vagy utóbbi, akinek két hónapja volt a gondnokságában?
Szekeres Attila
(folytatjuk)