- avagy lehet-e fikciós cigánytörténetet forgatni Romániában? Képzelt történet elesettekről
Dallas. A név az alsórákosi salakbánya bejáratánál, egy fabódén olvasható, és egy most készülő mûvészfilm címe. Mely alkotást még be sem fejeztek, de a romániai közéletben hatalmas vihart kavart.
A produkciót augusztusban kezdte forgatni az Új Budapest Filmstúdió két külföldi partnerrel közösen. Kántor László producer közleménye szerint hírneves filmkészítők társultak: a németek idén a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat kapták meg, míg az osztrákok a tavalyi velencei filmfesztiválon nyerték el a kritikusok díját. A Dallas címû nagyjátékfilm rendezője az aradi származású, jelenleg New Yorkban élő Pejó Róbert, aki korábban több éven át Németországban dolgozott, főszereplői Bogdán Zsolt, Gryllus Dorka, Dorel Vi?an, Radu Amzulescu.
A stáb tagjai között sepsiszentgyörgyiek is vannak: színészek (mások mellett fontosabb szerepekben Molnár Gizella és Pállfy Tibor), díszlettervező (Damokos Csaba képzőmûvész), felvételvezető, kellékes egyaránt. Az alkotás romániai kivitelezésével alvállakozóként a kolozsvári Cine Corvin produkciós irodát bízták meg.
Kántor megjegyzi, hogy ,,a történet szélsőséges körülmények között élő, köztük cigány származású emberek érzelmeiről, hétköznapjairól, létküzdelmeiről, szerelmeiről szól. A film a világ bármely táján játszódhatna, ahol szegények, elesettek élnek, nem a romániai cigányság életét mutatja be a maga fikciós eszközeivel.?
Tiszta szemétdomb
Alsórákoson
A filmkészítők több lehetőség közül választották ki a helyszínt. Először egy brassói, már lezárt szemétdombon akartak forgatni, de végül nem kaptak engedélyt, mert a filmet állítólag románellenesnek tartották. Végül az alsórákosi salakbánya mellett döntöttek, a forgatókönyvet is ehhez igazították, filmeztek még Sepsiszentgyörgyön és Brassóban is. A salakbánya a maga kilenchektáros területével magánterület, az alsórákosi közbirtokosság tulajdona, ezért a filmesek közjegyző előtt bérleti szerződést kötöttek velük, amelyben vállalták, hogy tisztán hagyják a helyszínt.
- Az volt a cél, hogy díszletként készítsünk egy tiszta szemétdombot olyan steril hulladékanyagokból, amelyeknek nem a mennyisége, hanem felületi takarása nagy - magyarázza Damokos Csaba, aki a magyarországi Banovics Tamással közösen látta el a díszlettervezői feladatkört. Buldózerrel salakból előkészítették a halmokat, dombokat, majd vékony bőrként rátették a takarófelületet, a steril hulladékot - gyárból származó papírdarabokat, nejlont, szövetvéget -, amelyek azt a látszatot keltették, mintha valódi szemétkupacok lennének, majd erre kerültek a cigánytelepre jellemző épületek. Értesülések szerint a rendező utasítására Kőhalomból valódi szemetet is hoztak a bányába, de csak kisebb mennyiségben.
Az alsórákosi események szeptemberben pörögtek fel: a cigányfalu megépítése után a forgatás kezdett a maga kerékvágásában haladni, ám valaki feljelentést tett ellenük az állami környezetőrségen, azok pedig továbbították az ügyészségre, és ezzel elindult a lavina. Szeptember 12-én több állami intézmény brassói képviselője (rendőrök, környezetőrök, közegészségügyi felügyelők) vonult ki újságírók kíséretében az alsórákosi salakbányába, és elkezdődött a jegyzőkönyvírások, felszólítások, bírságolások sora. Azzal vádolták a filmkészítőket, hogy munkájukhoz nem kértek környezetvédelmi engedélyt. A hatóság illetékesei nem vették figyelembe, hogy csupán filmdíszletről van szó, megállapították, hogy ,,mind a környezet, mind az emberek egészsége elleni igazi merénylet történik?.
A helyszíni szemléről beszámoló országos napilapok egyike rámenős magyarellenességről tett tanúbizonyságot, kapcsolatot teremtett a kolozsvári Cine Corvin és a magyarországi Corvinus befektetői társaság között, mi több, egy magyarországi titkosszolgálatot, valamint a szovátai, a lap által ,,kétesnek? minősített magánosítást is emlegette. Rosszindulattal és gúnnyal fûszerezett sajtóhadjárat indult a filmkészítők ellen, a filmesek pedig nem győzték ismételni, hogy a filmbéli látvány és a valóság között képtelenség bármiféle párhuzamot vonni.
Miniszterelnöki állásfoglalás
A forgatás először szeptember 13-án, szombaton állt le, de hétfőn újrakezdték. Szeptember 15-19. között naponta kijöttek a hatóságok, folyamatosan ellenőriztek. Szemtanú beszámolója szerint ,,olyan szinten voltak, hogy a díszletkocsma mûködési engedélyét kérték. Mondtam, hogy a pult mellett egy színész áll, aki a báros szerepét játssza, vendégekként pedig szintén színészek poharaznak, ez része a filmnek.?
A rendszeres vizsgálódás nagyon megnehezítette a forgatást, szeptember 19-én pedig radikális fordulat következett be. Szokásos pénteki távértekezletén maga Adrian N?stase miniszterelnök is érintette a témát, leszögezve, hogy többen súlyosan megsértették a környezetvédelmi törvényeket, 87 nem ellenőrzött szeméttárolót emlegetett az ország 21 helységéből, amelyet a hatóságoknak sürgősen fel kell számolniuk. És ezután következett az alsórákosi filmezésre való utalása, mely ugyan felületesre sikeredett, anélkül hogy megnevezte volna a helyszínt, de annál határozottabb volt. Kijelentette, a romániai cigányokat bemutató film az országot szeméttel telinek mutatja be, és úgy vélekedett, nem biztos, hogy ez más szomszédos országokban lehetséges lenne. Hibáztatta a rendőrséget és a helyi önkormányzatot, mert nem intézkednek azért, hogy a szemetet a filmkészítők házába ürítsék, hogy vigyék el haza hozzájuk, tegyék le az ő udvarukra. - Esetenként túlságosan engedékenyek vagyunk ehhez hasonló felelőtlen tevékenységekkel szemben, és utólag csodálkozunk, hogy külföldön csak ilyen filmeket mutatnak Romániáról, és mi hagyjuk őket, hogy éppen nálunk ûzzenek gúnyt annak az országnak az imidzséből, amelyik erőfeszítésket tesz, hogy kilábaljon a szegénységből és a gondokból - hangoztatta N?stase.
A román kormányfő beintése után még aznap délután újra kivonult Alsórákosra a karhatalom, felvértezve csendőrökkel és rendőrökkel, a ,,szemét ellenőrizetlen tárolása? miatt ügyészségi vizsgálatot indítottak, melynek idejére lezárták a filmes helyszínt. Így szeptember 19-én leállt a forgatás, és azóta is tart a kényszerszünet.
A film elkészül
A forgatáshoz szükséges engedélyekkel kapcsolatosan van olyan vélekedés, léteznek ugyan hiányosságok, de ha akarnak, bármikor találnak papírokat. ,,Úgy érzem, elsősorban nem ezzel volt a baj - mondja Damokos -, hanem a film témáját kifogásolták sokan, mondván, miért kell Romániában még egy cigányfilmet csinálni. Végül is a film bárhol történhet Közép-Kelet-Európában, ahol vannak cigányok, s ez egy olyan probléma, ami létezik, amit nincs, miért takargatni. Másrészt, ennek a filmnek ráadásul pozitív kicsengése van, itt egy iskolát csinálnak a cigánygyermekeknek, a főhős magával visz egy kisfiút, akinek sikerül onnan kitörni, tehát utat mutat a kilépésre, csak senki sem várja meg, hogy az ember végigmondja a mondatot, hanem első pillanatban lecsapnak arra, hogy szemét és cigányok.?
Gondolkodó emberek ugyanakkor már csak azért is elutasíthatják a produkció ,,románellenességét?, mert a stáb egyharmada román nemzetiségû. Olyan színészek, mint Dorel Vi?an, Radu Amzulescu, az operatőr Vivi Dr?gan, akik sztároknak számítanak, nem vállalnának benne szerepet, ha ez a film nem lenne jó a románoknak, az országnak.
Wesserle Tibor gyártásvezető újólag megerősíti: alaptalanul gyanúsítják őket, ráadásul még mindig nem tudják, pontosan mivel vádolják őket, hibáztak-e egyáltalán, s ha igen, mit követtek el. Hivatalosan semmiről sem értesítették őket. - Lehet, tévedtünk, de nem hajtottunk végre sem bûntényt, sem államellenes cselekedetet - mondja. Wesserle azt állítja, egyetlen film forgatásához sem kértek környezetvédelmi engedélyt, túlzás most belekötni a Dallas díszleteibe.
Noha most szeptember 30-ra tervezik, hogy újrakezdik a forgatást, nem tudják, mi várható még. A gyártásvezető szerint mindenképpen elkészül a film, ,,lehet, hogy nem itt, de valahol máshol biztosan meglesz?, óriási anyagi áldozatok árán is. - Az anyagi veszteség máris nagy érvágás, ha nem tudjuk normális keretek között elkészíteni, annak következményei lesznek - hangsúlyozza -; most hét napra leállítottak, de nem tolerálhatjuk, hogy a végtelenségig azt tegyenek velünk, amit akarnak.
Ami a környezetszennyezés vádját illeti, erre bizonyosan nem az alsórákosi díszlet a legelrettentőbb az országban: elég a nagybányai ciánszennyezésre (és az akkori román kormány tagadó állásfoglalására) gondolni. Sokan azt állították, a vulkáni tufából álló salakbánya természetvédelmi terület. A vizsgálat megkezdéséig nem volt az, védettnek csak a közeli bazaltoszlopok számítottak, azonban értesüléseink szerint az ügyészségi vizsgálat megkezdése után a brassói illetékesek villámgyorsan védett területté nyilvánították a bányát is.
Oda az igazság
Alsórákoson a falu többségét nem zavarta a forgatás, néhány tucatnyian még kereseti lehetőséghez is jutottak. Igaz, van olyan vélemény is, hogy kár volt ,,meggyalázni? a természeti kincset. A faluban úgy vélekednek, a történtek egyértelmûen politikai hátterûek lehetnek, de abban is biztosak, hogy nem helybéli jelentette fel a filmeseket. Antal S. István, a közbirtokosság alelnöke szerint a miniszterelnöknek, mielőtt állást foglal az ügyben, ki kellett volna jönnie a helyszínre - miként annak idején Mátyás király tette -, nem a hazugságoknak kellett volna hitelt adnia. - De hiába, meghalt Mátyás király, oda az igazság - szomorkodik az öregember.
Szabó József, a közbirtokosság elnöke kedden kapta meg az 50 millió lejes környezetvédelmi bírságot (a területet 60 napra, 25 millió lejért adták bérbe a filmeseknek). Mint mondja, a szerződés alapján a bérlő kötelessége, hogy jó állapotban megőrizze a területet. Az ötvenmilliós bírság indoklása szerint törvénytelenül szállítottak és helyeztek el a salakbányában nagy mennyiségû különféle hulladékot, mely a talaj leromlásához vezetett. - Ezt be kell bizonyítani, de ha így van, akkor sem mi fizetünk - jegyzi meg, hozzátéve, hogy az illetékesek hazudnak, amikor azt állítják, hogy megfertőztük a vizet. Miként az is sántít, hogy a talajt tönkretették, ez már csak azért sem lehet igaz, mert a bányában egyszerûen nem lehet talajról beszélni. A felszólítás szerint a közbirtokosságnak intézkednie kell, hogy október 15-ig tisztítsák meg a területet a hulladéktól.
Záró képsor
Komótosan kanyarog az út a Hegyeshez, ahhoz a tetőhöz, ahol a salakbánya található. Az út mentén régi szemétkupacok lapulnak, mert a faluból időtlen idők óta egyesek egyszerûen oda hordják a szemetet. Éppen roma kisgyermekek játszadoznak, keresgélnek a kupacnál, egyikük egy frissiben talált ócska iskolástáskát himbál.
Feljebb a csendőrség és rendőrség autói várakoznak, a bánya bejáratánál sorompó és csendőr egyaránt megálljt parancsol. Csupán a gödör pereméről lehet egy kicsit nézelődni. Egy szakasznyi egyenruhás üldögél egy teherautóban, néhányan a fûben heverésznek, holott a filmesek közül már csak páran tartózkodnak bent, ők is távozóban vannak, éppen egy kisbuszra ülnek fel. - Mi lesz most? - kérdi egyikük angolul, talán búcsúzásként.
A sors fintora, hogy éppen Alsórákoson - akárcsak Apácán, Ürmösön, az Olt menti barcasági magyar falvakban - valós a cigánykérdés: a román anyanyelvû romák annyira elnépesedtek, hogy maholnap többen lesznek, mint a község magyar nyelvû lakói, az iskolában máris érződik számbeli fölényük. Mint sokan elmondták, nem dolgoznak, lopnak, élősködnek a falu hátán. Szociális segélyért tolonganak, azt pedig napok alatt elisszák. A faluban nem szeretik őket. De ez már egy másik történet, mely a Dallas forgatókönyvével ellentétben nem fikció.
Mózes László