A hegyekből lesompolygott, s a bokrok tövén álomba zavarodott a denevérszárnyú este. A meggörbült, öreg Hold kipányvázta a csillagokat, fényük átvirít a szurokszemû éjen, mint a szárítókötélen felejtett gyolcsingek. A kémények fel-feltörő füstjelei vacsorát ígérnek az eltévedt vándoroknak. A szuszogó falu felett, valahol a szegénysoron elsírja magát egy tárogató. Reggelre a harmat a füvek kardélére hányja apró gyöngyeit, s az erdők tisztásaira ezüstköpönyeget terít a dér. Holnap havazni fog. Megkövült könnyekkel sírásra alázul az ég, holnapra, süvegét mellére szorítva, jó estét motyogva beköszönt a tél.
Album
Egy kép maradt meg bennem, hosszan, mint egy nyáralkonyat. Álltunk a kapuban, s mint a fiait féltő madár, karjaimmal két öreg nagynénémet öleltem át, talán utoljára, talán a végső búcsúra. Könnyeket csókoltam a kedves ráncokra, és kívántam, hogy ne menjen le a nap; kötözze magát a sínekre, feszüljön fel a hegyekre, de ne jöjjön el az este. És ne jöjjön el az éjszaka, mert akkor indulni kell. Az ingre vetkőzött éjszaka rojtos köpenyét a holdsarlóra akasztja, zajtalan, arctalan foglár-sétáival, rácsokkal körbekerít. A foglya vagyok, az emlékek foglya - de nehéz kilépni a kapualjból. Szétzüllesztett, becsapott idők raboskodnak a kopott fedelû emlékkönyvek lapjai között, s ha kinyitom, forgószél-ölelésben, kéz a kézben, arcok, barna szemû lányok, jázminillatú ünnepek mosolygós öregeit látom - ahogyan ülnek a ház előtti padon -, székely harisnyák fehér villanásai, pirospozsgás kenyerek illata, vidám májusok eszterláncai, az ekehasított fekete föld zsíros csillogása, anyám tekintete, amint átsegít a küszöbön, apám merev szótlansága, a porban fürdő utcák csiklandós kövei, telek ringatta fenyők susogása, düledező temetők, nagyapám elföldelt mosolya, kenyér nélküli őszi reggelek szürkesége, elfelejtett katonabúcsúztatók, agglegények reménytelen esti nótái röpülnek fel az égbe, hogy soha senki ne tudja elvenni, bántani legszebb éveink tisztaságát, mely újra életre kelt a kapu előtti ölelés-búcsúzás meghitt perceiben.
Alsórákosi T. Mihály
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.