Az 1995-ös uniós csatlakozáskor Ausztriában a gazdák kíváncsian várták, hogyan alakul a családi gazdaságok termelése és a tejkontroll alatt álló tehenek teljesítménye. 1995-ben Ausztriában 5100 liter volt a tehenenkénti átlagtermelés, a 2002-es év végén már elérte a 6000 litert. Tirol tartományban is ugyanez a tendencia, jelenleg már nem ritkák a 9000 literes átlagnál többet termelő gazdaságok (szám szerint 69), vagy a 8000 literen felüliek (201). A farmok zöme az 5000 és 7000 liter átlagtejtermelés szintjén áll, de megmaradtak a kis tehénlétszámú és 4000 liter alatti hagyományos farmok is (685). Náluk is problémát kezdett jelenteni a munkaerő-utánpótlás, ugyanis a fiatalok nem akarják folytatni e hagyományos mesterséget. Dr. Thomas Jutz előadó szerint, akárcsak nálunk, az osztrák idősebb tehenészek is mindig elégedetlenek, a gyerekek ebben a környezetben nőnek fel, ezt hallják, és talán örökre elmegy a kedvük az állattenyésztéstől. Úgy próbálnak védekezni, hogy zónánként megalakítják a fiatal állattenyésztők egyesületeit, ahol a tagok sok időt töltenek együtt, kirándulásokat, mulatságokat szerveznek közösen, vagy olyan kiállításokat, ahol nem követik a jószág tenyészértékét, csak például az előkészítését bírálják, vagy az állat és gazda viselkedését a ringben.
Ausztriában a tenyészállatok küllembírálatát minden első borjas tehénnél elvégzik, kampányszerûen, általában február, május, augusztus és november hónapokban. A küllemi bírálatot szakemberek végzik az első borjúzás utáni 30. és 200. napi laktációs periódusban. Egy jó küllembíráló rendszeresen felkészítőkön vesz részt, évi 300-400 állat bírálata szükséges a gyakorlat elsajátításához. A szaktanácsadók szerint egy jól átgondolt nemesítési program nélkül nem lehet látványos állományfeljavító munkát végezni. Jelen pillanatban Ausztriában a Fleckviehnél a nemesítési irány, a munka 45 százaléka a tejtermelés növelésére irányul, 15 százalék a hústermelés javítására, 40 százalék pedig az általános küllem javítására. Az osztrák szakemberek szerint a Kovászna megyében lévő 9 százaléknyi tejkontrollos tehén nem tudja kifejezni az egész megye állományának genetikai (örökletes) képességét.
Törzskönyvtípusok az EU-ban. Az EU minden országában fajtánként egységes törzskönyvtípusokat alkalmaznak, ezek csak a különböző fajtáknál jelezhetnek eltérést. Ezt azért vezették be, hogy egységesíteni lehessen, összehasonlítási támpontot nyújtson a tagállamok állatállományának értékelésénél. Ugyanakkor törvény írja elő, ha egy bizonyos típusú törzskönyves állatot más tagállamban adnak el, az illető országban ugyanabba a típusú csoportba kell bejegyezni. Emiatt néha viták is keletkeznek, mert országonként eltérő a küllemi bírálat szigorúsága. Az osztrák szakemberek példaként említették, hogy a lovaknál, ahol hasonló a törzskönyvezési előírás és törvénykezés, nagy összegekre rúgó perek folynak, mert a német és spanyol szakemberek túlságosan könnyen bírálnak.
Az uniós országokban négy típusú törzskönyvet használnak. Az A típusút az összes tiszta fajtájú állat megkaphatja, de az eredetnél ismerni kell a tehén apját és nagyapját, ezek a fajta legjobbjai kell hogy legyenek, a tehénnek tejkontroll alatt kell állnia, és az első borjúzás utáni bonitálással kell rendelkeznie. A B típusú törzskönyvet azon tehenek kapják, amelyeknek apja és nagyapja ismert, de nem rendelkeznek az utódok termelőképességének vizsgálatával, a tehén tejkontrollos, és küllemi bírálati lappal rendelkezik. A C típusú törzskönyveseknél csak az anya és az apa kell ismert legyen, a tehén pedig termelésvizsgálatban. (Kovászna megye viszonylatában ezt a típusú törzskönyvezést lehetne beindítani, hiszen a rendszerváltás utáni időszakban a feljegyzések, állat- és megtermékenyítési regiszterek eltûntek, a nagyszülőkről semmiféle adat nem maradt hátra.) A D típusú törzskönyvet azok az állatok kapják, amelyek megfelelnek a fajta standardjának, nem törzskönyvesek, eredetük nem ismert.
Ausztriában a Fleckvieh fajtánál 230 000 tehén törzskönyves. A tartományi egyesület évente kiválasztja a bikanevelő anyákat, a szükséges darabszám 1500. Továbbá kiválasztják a közel 800 bikaborjút, teljesítményvizsgálatnak vetik alá, és fokozatosan kiválogatják őket. Végül mintegy 25 bikát hagynak meg, amelyeknél aztán elvégzik az utódvizsgálatokat is. A tenyészbika teljes tesztje így hat-hét év alatt fejeződik be.
Kérdésre válaszolva az előadó osztrák szakember megjegyezte, hogy a törzskönyvezésben és a tejellenőrzésben teljesen megbíznak, ,,nincs miért becsapnod saját magad?. Másrészt, ha egy gazda beállt az egyesületbe, az összes állatát tejkontroll alá kell vetetnie, soha nem tudja pontosan, mikor érkezik az ellenőr, és ha nem engedi, hogy elvégezze munkáját, egy évig nem lehet tagja az egyesületnek. Ez óriási hátrányt jelent a gazda számára, hiszen abban az évben nála már nem folytatják a tejkontrollt, és így abban az évben nem adhat el tenyészállatként jószágot.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.