HatárhelyzetekNemzet-nemzetiség: Kisebbségi autonómia Kelet-Európában

2003. október 7., kedd, Archívum 2003–2007

A többség által elvetett ,,minél rosszabb, annál jobb? kényszer szülte filozófiának helytálló voltát Gagauz-Jeri, a szétesett Szovjetunió szétdarabolódott területén etnikai alapon létrejött első kelet-európai autonómia igazolja.
Gereben Ágnes közismert Kelet-szakértő történész asszony a Heti Válasz idei szeptember 18-i számában a más tollát rendszerint megterhelő hatalmas adathalmaz dacára jó sodrású és a témát elegáns bennfentességgel körüljáró kisesszét közöl Gagauz-Jeri, a keleti befutó címen. A közlés időzítése is említésre méltó: mifelénk most szökött legmagasabbra az ,,autonómialáz? a székelyföldi autonómiaigény településenkénti kinyilatkoztatása kapcsán.
Gagauzia a román-ukrán határt Galac közelében érintő háromezer négyzetkilométernyi területû, Moldva és Ukrajna közé beékelődő 153 000 lakosú terület, központja Galac és Chi?in?u (Kisinyov) mintegy fele útján, az utóbbitól 105 kilométernyire lévő, 74 000 lakosú város, Comrat (Komrat). A Bukarest-Chi?in?u-Odessza történelmi útvonal fontos állomása, stratégiailag jelentős régió központja, újabban az olajszállításban szerepet kapó terület.
A gagauzokat legelőbb 12. századi bizánci források említik, besenyőkkel, majd kunokkal keveredett türk nép - ,,úz?, Uzon, Uzonka, Úz-völgy, Úz-mezeje szavaink ennek a türk népelemnek a jelenlétét őrzik -, zömük a Dunán átkelve Macedóniában, Görögországban és Bulgária területén telepedett le. Ott áttértek az ortodox vallásra, és a XIII. században Uzi Alayet néven Gereben Ágnes megfogalmazása szerint ,,egy apró, önálló konglomerátumot alkotott a mai Romániában. Két évszázaddal később azonban ez a terület az ottomán birodalom része lett.?
A balkáni üldöztetés elől Dél-Besszarábiába vándoroltak, eljutottak a Krím-félszigetre is, és betagolódtak a cári birodalomba. (Boldogulásukat Nagy Katalin birodalmában keresték.) Ma Moldávián kívül Ukrajnában, Oroszországban, Kazahsztánban, Bulgáriában, Görögországban és Törökországban élnek. Írásuk, orosz hatásra, cirill betûs. 1906-ban az orosz polgári forradalom hatására kikiáltották a Komráti Autonóm Köztársaságot, amelynek mindössze ötnapos a története.
Újkori történetükben nem volt nemzetiségi mozgalmuk, az 1980-as lazító erjedés viszont ,,kitermelt? egy szûkebb körû gagauz értelmiséget, létrejött a demokratikus értelmiségi irányzat, amely Gagauz Népmozgalom néven intézményesült. Ennek 1989-ben tartott első kongresszusa határozatban mondta ki a Szovjetunióban élő 250 000 gagauz igényét az autonómiára Dél-Moldáviában.
Gereben Ágnes ezt ,,önvédelmi reflexként? határozza meg ,,a magasra csapó moldvai nacionalizmussal szemben?. Ezekben az években, főleg bukaresti ösztönzésre, ,,roppant erős volt a Romániával való egyesülés mozgalma?. ,,Az akkoriban nem csak elméletileg elképzelhető unió terve azzal fenyegette a gagauzokat, hogy a létrejövő Nagy-Romániában óhatatlanul másodrendû állampolgárok? lesznek.?
1990-ben Comrat ezért kiáltotta ki a Gagauz Autonóm Köztársaságot. Kisinyov ezt órákon belül alkotmányellenesnek minősítette. A román nyelv hivatalos államnyelvvé tétele Moldáviában a 96 százalékban egy román szót sem tudó gagauzok helyzetét teljesen kilátástalanná tette. 73 százalékuk ugyanis a török, illetve a krími tatár nyelvhez hasonló anyanyelvén kívül csak oroszul beszélt.
A Szovjetunió szétesése után 153 etnikai konfliktust tartanak nyilván, ezek egyike a gagauzoké volt. Szerencsére néhány fegyveres összecsapáson kívül nem került sor véres háborúra. A gagauzok 1992 szeptemberében tárgyalni kezdtek Chi?in?uval, ,,kínkeserves egyeztetések? után megállapodtak, és ekképpen elkerültek egy olyan súlyos konfliktust, mint amilyen Moldávia és Transznisztria (a Dnyeszteren túli terület) között kialakult. (N?stase kormányfő Brüsszelben most ajánlott fel román közvetítést a ,,dolgok? rendezésére.)
A Chi?in?u-Comrat egyezkedésben titokban az anyaországként fellépő Ankara közvetítetett, és busás moldvai befektetéseket ígért.
Az 1994-es választásokon, majd a Romániával való egyesülésről március 6-án rendezett referendum az uniópártiak megsemmisítő vereségét eredményezték, s ez belpolitikailag nagyban elősegítette Gagauzia létrejöttét.
(Ezt a vereséget nagymértékben kompenzálja a moldáviaiak számára felkínált román állampolgárság, amelyet akkor is tömegesen szerezhettek meg, amikor Moldávia alkotmánya ezt nem tette lehetővé. A román diplomácia nemzetmentő hajlékonyságára és képlékenységére jellemző, hogy már nem csak Románia és Magyarország viszonyában, hanem az EU szintjén is akadályozzák a magyarok számára a kettős állampolgárságot, az etnikai alapon nyert autonómiát aztán kiváltképpen. A magyar kormány folyamatos meghátrálásának következménye, hogy a román diplomáciának a maga ,,nemzetállamot? megőrző taktikája és stratégiája csak Magyarországgal és a hazai magyar kisebbséggel szemben érvényesül, az ukrán és orosz vagy moldáviai kapcsolatban az általános meghátrálás jellemző. Egy mondatban: a román diplomácia számára a térségben a sikert a jelenlegi magyar kormány biztosítja, s ehhez a ,,muníciót? az RMDSZ-vezetés szállítja.)
,,A moldvaiak 90 százaléka (!) azért mondott nemet a Nagy-Románia forgatókönyvre - írja Gereben Ágnes -, mert most már ők is attól tartottak, mint röviddel korábban a gagauzok: hogy ugyanis Bukarest fennhatósága alatt másodrendû állampolgárok lesznek az ?igazi? románokkal szemben. Az időközben de jure is függetlenné vált Moldvai Köztársaság parlamentje 1994. december 23-án megszavazta a Gagauzia (Gagauz-Jeri) különleges státusáról szóló törvényt. Ez a nap azóta a kis keresztény türk nép nemzeti ünnepe, amelyen a gagauz törvényhozó testület, a népgyûlés (Halk Toplosu) 1995. október 31-én elfogadott törvénye szerint készült zászló leng a házak ablakában - természetesen a moldáviai zászló mellett.
Kelet- és Közép-Európában ez volt az első eset, mikor egy etnikai kisebbség területi autonómiát kapott.?
A terjedelmes idézet nem véletlen, azért is folyamodtunk ehhez, hogy a Székelyföldi Területi Autonómia esetében ne feledkezzünk meg a zászlóról sem, címer dolgában pedig a Keopeczi Sebestyén József által képviselt heraldikai hagyományokhoz kell visszanyúlni.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép