JegyzetNemzet-nemzetiség: Európa és a kisebbségek

2003. október 7., kedd, Archívum 2003–2007

Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknek rossz éjszakái lehettek emlékezetes bukaresti villámlátogatása után, mely úgy íródik be a magyar diplomácia nem túlságosan fényes történetébe, mint a ,,századik mohácsi vész?. Vagy inkább az ötödik-tizedik világosi fegyerletétel? Utóbbi talán stílusosabb, hiszen az újabb kapitulációba az 1849-ben megesett szomorú események késői hullámverései is alaposan belejátszottak. Szó, mi szó, Medgyessy Péter a maga rendjén nem ítéli éppen ,,győzelemnek? a Bukarestben megejtett, kényszeredett mosolyok között fogant román-magyar megállapodást, mert - lám-lám! - megemberelte magát, s a frissiben megejtett sokadik visegrádi csúcson fölvetette partnereinek, hogy támogatnák az ideát, miszerint a félkész Európa-alkotmányba be kellene emelni a kisebbségek védelmének, jogaik széles körû biztosításának kérdéskörét, vélvén, hogy ez lesz az a csodaszer, mely megvédheti a határokon kívül rekedt kárpát-medencei magyarságot a beolvadástól, a fölmorzsolástól és a csendes elüldöztetéstől. Ha erre gondol, nem jár messze az igazságtól, hiszen a kétoldalú megegyezések sorra szentelt víznek bizonyultak e vonatkozásban, s kellene végre egy olyan kontinentális okmány, melyet illik és tanácsos tisztelni, s mely mindenkoron hivatkozási alapul szolgálhat az anyaország érvrendszerében és a kisebbségi szervezetek jogvédelmi harcában is. Vannak ugyan ilyen dokumentumok, ám ezek még távolról sem álltak össze valamiféle nemzetközi garanciarendszerré, s legtöbbjüket - minden ünnepélyes fogadalom ellenére - az érintett államok parlamentjei egyszerûen ,,elfelejtették? ratifikálni, s egyáltalán nem tüsténkednek, hogy az előírásokat és az ajánlásokat saját jogrendszerükbe építsék. Ezért lenne elengedhetetlenül szükséges, hogy a félkész Európa-alkotmányban külön fejezetet (alfejezetet?) kapjon a kisebbségvédelem, hiszen, ha jól meggondoljuk - és a kozmetikázatlan valóságot nézzük! -, az egységesülő új Európa állampolgárainak közel egynegyede számítható államjogilag kisebbséginek, s végre fel kellene oldani a szabad európai polgár eszménye és a ,,nemzetállamokban? másodrendû állampolgárrá degradált kisebbségi tömegek valósága közötti fájdalmas és megalázó ellentmondást. Ha a készülő Európa-alkotmányba annyi kerülne bele, hogy az európai államok területén élő őshonos kisebbségeknek elvitathatatlan joguk megtartani történelmi ,,szállásterületüket? (szándékosan írom ezt az enyhén archaikus kifejezést!), szabadon használni anyanyelvüket, létrehozni és fenntartani saját intézményrendszerüket, maguknak dönteni az őket érintő kérdésekben, úgy rendeződhetne végre a kontinens csaknem minden országában létező kisebbségi probléma, de nem román, szerb, szlovák mintára, hanem a finn vagy a spanyol modell szerint például, ahol a svédeket és a katalánokat senki nem nevezheti büntetlenül ,,fertőző gócnak?, s nem helyezhet kilátásba adminisztratív (sőt, durvább!) intézkedéseket felszámolásukra.
Tudja ezt jól Medgyessy Péter is, s ezért kezdeményezte a visegrádi partnerek találkozóján, hogy lépnének fel együtt a kisebbségi jogok alkotmányos, kontinentális szintû kodifikálásáért. Különben ezt tették az alkotmányozó Konventben tevékenykedő magyar képviselők is, ám egyelőre több reménnyel, mint sikerrel. A visegrádi partnerek válasza is csupán hümmögés volt, sem elutasításról, sem támogató melléállásról nem tudni egyelőre. S ezen nem lehet igazán csodálkozni, hiszen Magyarországon kívül egyetlen ,,visegrádi? sem veszített területet és lakosságot az elmúlt század békediktátumai folyományaként. Hanem nyert. Ezt kell tudni. A magyar miniszterelnök lépése mégis dicséretes, s a következő lépést a soron lévő római összeurópai csúcson kell meglépnie.
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép