Család: Gyermekáldás, bábáskodás a magyar néphagyományban

2003. október 9., csütörtök, Archívum 2003–2007

Emlékeztető nyelv, termékenységi szokások
Nyelvünk mint öreg bölcs őrzi népünk gondolkodásmódját világunkról, az új életről, a születésről. A magyar nyelvben, életszemléletben a gyermek áldás. A gyermek jelentette a jövőt, a folytonosságot.
Aki gyermeket vár, áldott (Felvidék, Erdély) vagy boldog (Anyaország, Bakony) állapotban van, várandós (Háromszék), viselős (Moldva), állapotos (Mezőség), másállapotban, ,,úgy? van, ,,a pici bántja a nagyot? (Makfalva). ,,Hordozósz, teribevaló? vagy ,,vasztag asszon?, ahogy az sz-elő csángók mondják Moldvában, a magyar nyelvterület keleti szélén. Napjainkban: kismama vagy terhes. A terhesség megnevezést - s ezzel a negatív töltetet - a múlt század közepén kapta e csodálatos és természetes állapot. Ismerjük a szavak mély értelmének hatását a tudatra. Talán többek közt ez a negatív megnevezés s a megváltozott szemlélet az egyik oka a nemzetfogyatkozásnak, a reprodukciós erő csökkenésének, a nemzet elöregedésének. Ma, amikor a várandós asszony megérkezik egy orvosi rendelőbe, azt kérdezik tőle, hogy megtartja-e vagy elveteti. Az orvos szent kötelessége az élet védelme, erre kötelezi esküje is, s mindenképpen arra kellene biztatnia a leendő anyákat, hogy hozzák világra gyermeküket. Mert már a fogamzás is egy csoda!
És mit meg nem tettek régen az emberek, hogy megtörténjék ez a csoda! Várták az új életet. Már lakodalomkor termékenységi rítusokkal próbálták biztosítani a gyermekáldást. A moldvai csángóknál Klézsén figyeltem meg 2001 nyarán, hogy hangos ,,ijjegtetések? (hujjogtatások), ráéneklések közepette vízzel és borral locsolják a menyasszony előtt az utat, búzát hintenek eléje, ahogy új otthonába megérkezik. Sorolhatnánk számtalan termékenységi szokásunkat a Kárpát-medencében, melyek az emberi élet minden területén felbukkannak, és a leggyakoribbak tavasszal, amikor a természet is ébred. Májusfákat állítanak a Kis-Küküllő vidékén, amely a világfa, életfa szimbólumával telítődik. A gyimesi csángóknál az életfa szerelmi szimbólum, lakodalomkor a kapuzábét kétfelől egy-egy magas fenyőfával díszítik. A húsvéti locsolkodás is termékenységi rítus, s a víz tisztító, megtermékenyítő, új életet adó eszköz. A fiúkat is megöntözik vízzel, lelocsolják, hogy ők is termékenyek legyenek. Piros tojást adnak a fiatalok egymásnak, ami szintén termékenységszimbólum. A népköltészet rítusénekei, szerencsekívánó mondókái (pl. a Kis-Küküllő vidékén), a kántálás (regölés), a farsangi bohóságok, Felvidéken a villőzés, a Szent Iván-napi tûzugrás, mely párosító szokás is, Csíkban még a határjárás is a termékenység, a bőség elővetítését szolgálja.
Bernád Ilona
(folytatjuk)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép