Élő egyház: A katolikus egyház az anyanyelv és a mûvelődés szolgálatában

2003. november 15., szombat, Archívum 2003–2007

Krisztus apostolait így küldte: ,,Menjetek, tanítsatok minden népet.? Krisztus a ,,népekhez? küldi ,,tanítani? kiválasztottjait, Pál apostol szerint ,,nincs már különbségtétel akár zsidó, akár görög vagy római valaki, mert mind testvérek lettek Krisztusban?. E testvéri összekapcsolódás a népek közötti vasfüggönyt, a gyûlölködést akarja megszüntetni, de nem akarja feladni a nemzeti értékeket. Az egyház a nemzeti értékek megőrzését biztosítja, az egyetemes értékeket a helyi kultúrába oltja, építi bele.
Az evangélium terjedéséhez a görög és római szellemiség a keret. A sötétnek mondott kora középkorban hegyek csúcsain kolostorok szerzetesei gyújtják meg a tudás új tábortüzeit. Szent Benedek bencés szerzetesei másolják, átmentik az ókor jeles alkotásait.
Az új keresztény kultúra, mely a görög és latin mûveltség talajából táplálkozik, de keresztény szellemiségből él, a szerzetesek által eljut Európa minden részébe. A himnuszköltészet, rímek csodáival már az új költészet jövetelét jelzi. Ágostontól Tamásig egy új filozófiai gondolkodás katedrálisa épül fel. A római stílus és a gótika remekmûvei ma is az építészet csúcsát jelentik. Templomok, kolostorok épülnek, utóbbiak körül mintagazdaságok jönnek létre, ahol a munka megbecsülését is megtanulják. Európa megsejti, hogy a munka a teremtő Istenhez tesz hasonlóvá, de a kultúra és a civilizáció megalkotója is.
A szellemi kultúra terén az egyház vezető szerepe kétségtelen. Szállóige volt, hogy a kolostor könyvszekrény nélkül olyan, mint katonai tábor fegyverek nélkül. A kolostori iskolák a szellemi mûvelődés központjai lettek. Az egyház az iskolai oktatás ügyét szívén viseli. Ezt el kell ismernie a modern kor emberének is, még ha nem is szereti az egyházat.
Az első magyar iskola a pannonhalmi bencés kolostor mellett született. A magyar keresztény egyházak a legkisebb faluban is iskolát építettek a templom mellé. Az egyházi iskolában a nép legegyszerûbb fia is tanulhatott, és felemelkedhetett. Az anyanyelvi mûveltség egybekapcsolódott a latinnal, a tudományok alapjait hordozó nyelvvel. A latin nyelv, mint híd, összekapcsolta a nemzetek közötti mûvelődést. Világnyelv volt e korban.
Szántó Arató István jezsuita atya fáradozása nyomán XIII. Gergely 1578-ban megalapítja a Collegium Hungaricumot Romában, 1581-ben Báthory István alapítja Kolozsváron az első erdélyi egyetemet, amelyet 1603-ban Székely Mózes hadai leromboltak, Bethlen Gábor 1622-ben Gyulafehérvárott alapított kollégiumot, mely később Nagyenyedre költözött.
Az anyanyelvi mûveltség egyik forrása a Szentírás. Árpád-házi Szent Margit a legenda szerint négy-öt éves korában könnyezve hallgatja Jézus szenvedéstörténetét, amelyet az evangéliumból - nyilván magyar nyelven - Olimpiádesz nővér olvasott fel neki. Ez az első tudósítás, hogy a Szentírásnak van már magyar nyelvû fordítása vagy fordításrészlete. A Szentírás összefüggő szövegének első magyar nyelvû fordítása a XV. század harmincas éveiben keletkezett bécsi, müncheni és az Apor-kódexben maradt ránk. A katolikus liturgia céljára készült, az ünnepi perikópák misebeosztását veszi alapul. Katolikus szerzetesek készítették. Huszita bibliának is mondják, tévesen. A XVI. század második tizedében másolták a Jordánszky-kódexet, mely az Ószövetség néhány könyvét és a teljes Újszövetséget adja magyarul. Mátyás király kortársának, Báthory László pálos szerzetesnek tulajdonították sokan e fordítást. A Halabori Bertalan egri egyházmegyés pap által másolt Döbrentei-kódexekben (1508) nagyobb szentírási szövegrészek vannak magyar fordításban. A Nyújtódi András székely ferences szerzetes által készített fordítás Judit könyvéről (Judit húgának) a Székelyudvarhelyi kódexekben található (1526). A korai zsoltárfordítások közül a legtöbb zsoltárt az Apor- (XV. század), Festetich- (XVI. század eleje), Döbrentei- (1508), Keszthelyi- (1522), Kulcsár- (1539) kódexek tartalmazzák. A XVI. század elején az erasmusi szellem hatása alatt készült Szent Pál leveleinek fordítása Komjáti Benedektől (1533) és az evangéliumok fordítása Pesti Mizsér Gábortól 1536-ban. Szántó Arató István római tartózkodása idején Báthory István erdélyi fejedelem ösztönzésére lefordította a héber, görög és latin szöveget, figyelembe véve az egész Ószövetséget, és megkezdte az Újszövetséget is. Báthory István 1579-ben jezsuita társaival Szántó Arató Istvánt Rómából hazahívta Erdélybe, és rájuk bízta az első erdélyi egyetemet Kolozsvárott. Amikor 1588-ban a medgyesi országgyûlés kiutasítja a jezsuitákat Erdélyből, Szántó Arató István Znióváraljára került. E várat Bocskai hadai felégették, valószínûleg itt égett el Szántó kéziratos szentírásfordítása is. Töredékes másolatát később Káldi György jezsuita atya felhasználta a maga teljes bibliafordításához, mely 1626-ban jelent meg. Protestáns részről az első teljes bibliafordítást Károli Gáspár végezte, melyet Vizsolyon adott ki 1590-ben.
A Szentírás fordításai jelentős hatást gyakoroltak a magyar nyelv fejlődésére. Nem kisebb szerepe volt a magyar nyelv fejlődésére az igehirdetésnek. A Halotti beszéd tanúsítja, hogy bár a liturgia latinul folyt, a beszédeket magyarul tartották. Az Apor-kódex pedig - mely a liturgián felolvasott szentírásszakaszokat hozza - bizonyítja, hogy a szentírásrészeket magyarul olvasták fel. Az egységes fordítás a különböző vidékek sajátos tájszólásait egy közös irodalmi nyelv kialakulására vezette.
A liturgiákon, még ha latinul volt is a mise alapszövege, magyarul énekeltek. Már a középkorban kialakult az egyházi népénekek gazdag gyûjteménye.
Az Ómagyar Mária-siralom tanúsítja, hogy a középkorban már magas szinten szólal meg az egyházi költészet csengő rímekkel, alliterációkkal ékesen: ,,Világnak világa, virágnak virága, keserûen kinzatol, vasszögekkel veretel.?
Miért mondtam el mindezeket? Hogy a kedves olvasók maguk döntsék el, 400 éve szólalt-e meg először magyarul az Isten a zabolai református templomban, vagy pedig 600 évvel ezelőtt. Vagy talán ez a templom nem a magyaroké volt 1603 előtt?
A kézdi-orbai kerület papsága nevében:
Bartalus Jakab Zoltán zabolai plébános
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép