A Kolozsváron szerdán bemutatott új autonómiakoncepció kapcsán kérdeztük meg a szakértői csoport vezetőjét, illetve a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott munkadokumentum szerzőjét: mi a közös és mi különbözik a két elképzelésben?
Bakk Miklós, politológus: A mi elképzelésünk egy úgynevezett aszimmetrikus regionalizmust preferál. Első lépésként egy regionális kerettörvényt javasolunk, amely valójában Románia nagyon is esedékes regionális reformja keretében a Székelyföldet mint különleges, politikai és adminisztratív hatáskörökkel felruházott régiót jeleníti meg. Ez azt jelenti, hogy megmarad néhány állami hatáskör, mint a honvédelem, nemzetbiztonság vagy a monetáris politika, a régió viszont feladatai és jogosítványai közé sorol a terület- és gazdaságfejlesztéstől az oktatáson és kultúrán át a helyi választások lebonyolításáig egy sor hatáskört. Ugyanakkor lesznek úgynevezett megosztott hatáskörök.
A három tervezetből álló csomag második darabja Székelyföld mint különleges jogállású régió létrehozására nyújt törvényes keretet. Meghatározza tehát a régió területét, illetve területi-közigazgatási felosztását (hat ilyen területet javasoltunk), ugyanakkor a regionális, illetve megosztott hatáskörök mellé továbbiakat von, mint a saját nyelvtörvény kidolgozása, a regionális választási törvények elfogadása vagy közhatóságok létesítése az oktatás és mûvelődés terén. A csomag harmadik eleme maga a statútum, amely az önkormányzatiságot helyezi általános keretbe, és amely hasonlít a Csapó József által kidolgozott elképzeléshez. A koncepciónak közvetlen politikai racionalitása is van, hiszen egyértelmûen mutatja, hogy egy radikális ötlet hogyan illik bele szervesen egy általános, az egész országra érvényes reformfolyamatba. Ugyanakkor jó tárgyalási kontextust teremt, pszichológiai hatása kedvező lehet, politikai támogatottsága könnyebben elérhető. A megvalósítást egyébként én három gyakorlati pillér mûködtetésével látom elérhetőnek, egyrészt a külpolitikát, másrészt a hazai politikai porondot kell eszközként használni, a mozgalmi komponens pedig széles körû legitimitást ad a törekvésnek.
Csapó József, az SZNT elnöke: Azt hiszem, hogy alapvető konceptuális különbség van a két elképzelés között. Míg az SZNT által elfogadott munkadokumentum alapvetően a nemzeti önazonosság védelme és megőrzése érdekében kívánja létrehozni az autonómiát, addig a most közölt csomag magát a kifejezést sem használja. Székelyföldet csupán különleges jogállású fejlesztési régiónak tekinti, korántsem nemzeti alapú autonóm területnek. Holott az egész autonómiatörekvés lényege, hogy az önrendelkezés elvét érvényesítve a nemzeti identitás, az önazonosság megőrzése érdekében gyakoroljunk többlethatásköröket. Csakis ez lehet a kiinduló pont. Továbbá szerencsétlennek tartom, hogy a Székelyföld autononómiájának jogi garanciáit tartalmazó statútum parlamenti jóváhagyását hozzákötik a régiókra vonatkozó általános törvény elfogadásához, és egy másik, Székelyföldet mint fejlesztési régiót létrehozó törvény elfogadásához. Vagyis Székelyföld autonómiáját olyan általános adminisztratív rendezéshez kötik hozzá, amely nem hivatott arra, hogy Székelyföld nemzeti alapú autonómiájáról rendelkezzék. Mindez annak ellenére, hogy az Európa Tanács 1134-es határozata éppen a nemzeti önazonosság védelmében szorgalmazza a területi autonómiát. Azt sem hagyhatom szó nélkül, hogy az autonómia elvét sérti az a mód, ahogyan egy, már az illető régióban lakók által közképviselettel felruházott testület, az SZNT előzetes tájékoztatása nélkül hoztak nyilvánosságra olyan anyagokat, amelyek ennek hatáskörébe tartoznak. Az SZNT nem lehet alárendeltje senkinek és semminek, határozatai következetes közképviseletre, fogadalmunk következetes cselekvésre köteleznek. Véleményem szerint az SZNT nem szolgáltathatja ki magát olyan törekvéseknek, amelyek a nemzeti alapú területi autonómiát felcserélik a fejlesztési régió adminisztratív-gazdasági önigazgatásával. Ez a szakmai vita különben majdnem ugyanazokkal a szereplőkkel már 1994-1996 között lezajlott, ismerjük, milyen következményekkel. Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a területi autonómiát egyetlen statútum törvény általi jóváhagyása garantálja. Az idő pedig nagyon sürget, ezért kell minél hamarabb az SZNT által elfogadott, széles körben ismertethető, a parlamentnek benyújtható statútumtervezetnek lennie. Végre konkrét lépést kell tenni, Székelyföld autonómiastatútumának véglegesítése során pedig lesz bőven alkalom a módosító javaslatok elemzésére, elfogadására vagy visszautasítására.
Ferencz Csaba
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.