Fütyült, amikor a faluban átvágott az úttesten, akkor is, amikor megérkezett az Olt jobb partján a Rakodóra. Akkoriban a bányászok kérésére még a gyorsvonat is megállt a köpeci állomáson. Most csak az Ágostonfalva és Ürmös irányába elvesző acél sínpár hallgat mélyen, meg egy vasbeton épületváz meredezik a semmibe, jelezve, innen valamikor szénnel rakott vonatszerelvények indultak útnak: azzal működtek a környék gőzmozdonyai s a botfalusi cukorgyár is. A pályatestek sínpárjai rég ócskavassá lettek, egy azonban, egy nagyon régi még ott húzódik, az idők sem tudták elpusztítani. A település éli örök és természetes életét, hol a proletárdiktatúra bányászfalujaként, hol az erdőt-mezőt járó és uraló erdővidéki ember hagyományos falujaként. A múltat megidézni lehet, ám az időt visszafordítani nem. Nem is akarja senki, de a köpeci ember haladását, életének jobbra fordulását annál inkább. Hogyan s miképpen? Baróttal vagy nélküle? Miklósvárral közösen? Ez ma még csak bizonytalanság és találgatás. Köpec, az erős kálvinista falu, mint észleltük, alighanem visszaállt a régi ,,agáridők" falusi életének sínpárjára.
Pál István: A csapok mindinkább elzárulnak
— Hát nem is nagyon akartam én indulni itt tanácstagnak, egyrészt azért, mert nehezen lehet úgy cselekedni, hogy a faluban mindenkinek jó legyen, másrészt egyre inkább elzáródnak a csapok, amelyeken a közérdekű tevékenységet szolgáló pénzalapoknak kellene csepegniük, ha már nem csoroghatnak. Barót városi szinten, mert 1968 óta oda tartozunk, nem osztja le a költségvetést településekre. Nem bírálni akarok, mert az az elv, hogy minden településen majd arra oszt pénzt a tanács, ami éppen ott a legfontosabb. Nos, ez a mi feladatunk, hogy azt, amiről meg tudjuk győzni a testületet, a polgármestert, ki tudjuk könyökölni! De nem úgy, hogy csak mondjuk-mondjuk, hanem elmegyünk a terepre, megmutatjuk, meggyőzzük az illetékeseket, és akkor talán elérhető a győzelem! — ecsetelte munkamódszerét Pál István tanácstag, sok-sok köpeci Pál Pistuja. Szerinte itt is hamarosan sort kell keríteni az infrastruktúra kialakítására. Eddigi megvalósításaik közül említi, hogy nyílászárókat szereltek a volt faluházában működő ifjúsági klubnál, korszerű illemhely épült a kultúrház mellé, korszerűsítették az óvodát. Mint hallottuk, nem volt hiábavaló munka, mert mintha növekedne a szaporulat, jövőre több lesz az óvodás. Gond, az maradt éppen elég, mert újra kellene padolni a kultúrotthon nagytermét is, és teljes felújításra szorul az egész épület.
A köpeci temető is panteon
Mint minden faluban, itt is emlékhely a temető. A vízbetörés okozta bányaszerencsétlenség emlékműve mellett e helynek értékei a jeles köpeciek sírjai, azok az ecetfák, amelyeket a helytörténet szerint még a tudós füvész, Benkő József telepíttetett itteni papsága idején. A helybeli református egyház a tulajdonában lévő temetőrészt bekerítette, látogatásunk idején az önkormányzat pénzéből folytatták a munkálatokat.
— Itt a bányairoda régi épülete — folytatta Pál István. — Amíg valamiképpen megmenthetnők, összeomlik. A hátsó felén már beszakadt a tető. Olyan állapotba kerül, hogy csak a falakat tudjuk majd használni. Kár, nagy kár, hogy egy ilyen emeletes épületet, mely köztulajdon, eddig nem lehetett megmenteni. Elképzelés van, de amíg pályázatot nyerünk, összeomlik. Egy pillanatig sem feledkezett meg erről a városi önkormányzat, lám, az is dugába dőlt, hogy a megye itt létesítsen pszichés betegek utókezelésével foglalkozó egészségügyi egységet.
Ahonnan az erdővidéki szénipart irányították
— Szinte észre sem vesszük, hogy szemlátomást esik az állatlétszám ebben a faluban, s mily nagy katasztrófát jelent ez — mondta a csarnokos Deák Mária, aki ,,civilben" a központi üzletben elárusító. — Most, amikor van, amit harapnia a jószágnak, a napi tej nem éri el a 400 litert! Akárhogy vesszük, a tej, az pénzt, biztos pénzt jelent a termelőnek. Az az érzésem, hogy az állattartóknak is szemléletváltásra lenne szükségük. A brassói Prod Lactának adjuk a tejet, 0,72—0,73 lej között fizet érte. Sajnos azonban, és ez baj, alkalmanként minőségi gondok adódnak, s így a támogatást most sem kaptuk meg. Szerintem a tejtermelésnek a falu alapgondjának kellene lennie...
Deák Mária: A tejtermelés a falu alapgondja
Nt. Nagy Károly erdővidéki református esperessel, köpeci lelkipásztorral és Bíró Béla Dáviddal, az egyház főgondnokával, az egyházmegyei presbiteri szövetség és a helyi erdő-közbirtokosság elnökével a baróti esperesi hivatalban beszélgettünk. Előbbitől a 690 lelket számláló egyházközség és az egyházmegye gondjairól, utóbbitól a közbirtokosság helyzetéről érdeklődtünk.
— A műemlék templom és parókia rendben — mondta Nagy Károly tiszteletes. — Két iskolánk is volt, azt visszakaptuk. Az egyik épületben az idősek otthona és egy szociális étkezde működik, a másikban egyháztörténeti kiállítást rendeztünk be, az elképzelések szerint helytörténeti kis múzeummá lehetne fejleszteni.
Az esperes elmondta, nem kapta vissza teljes erdőbirtokát az egyház, jelenleg ,,az erdészet ül rajta, s a számukra kissé bonyolultnak tűnő tulajdonjogi helyzetre hivatkozva helyben topog az ügy. A kéréseket, igazoló papírokat leadtuk, a szomorú azonban az, hogy eközben szorgalmasan vágják az erdőt!" Köpecen készülnek a nyári evangelizációs hetekre, fúvószenekar alakítását tervezik fiatalok, gyerekek számára, az egyház vásárolná nekik a hangszereket. Egyházmegyei szintre tekintve ugyancsak jó hírrel szolgált, miszerint az Erdővidéki Egyházmegye eklézsiái maradék nélkül mind visszaszerezték föld- és erdővagyonukat, miként tizenhárom egyházi ingatlanjukat is.
— A 214 tagú köpeci közbirtokosság 556 hektáron gazdálkodik — tájékoztatott Bíró Béla Dávid. — Az üzemterv szerin 1900 köbméter fővágásunk van, 200 köbméter egészségügyi és 20 köbméter gyérítés. Minden jogra, ami egy hektárnak felel meg, két méter tűzifát adtunk, ingyen is szállítottuk haza, emellett 50 lejt osztottunk ki. Egyházunk is tagja a közbirtokosságnak 17 hektár területtel, a legtöbb joggal rendelkezik. Azonkívül van saját egyházi erdőbirtokunk is.
Bíró Béla Dávid: A kitermeléssel egy időben évről évre nő a közbirtokosság kiadása
A Köpeci Magánerdő-tulajdonosok Egyesületét szintén Bíró Béla Dávid vezeti. A törvények megváltoztak, s mert a vagyon száz hektáron aluli, nem lehet erre üzemtervet készíttetni — mondta ezzel kapcsolatban az egyesület elnöke. Így gazdálkodni nehéz. Megoldásként mutatkozik, hogy a magánerdő-tulajdonosok adják be részüket a közbirtokossághoz, de csak gondozás és művelés céljára. Ezt még a közgyűlés nem szavazta meg.
Varga Irma, 81 éves: Baróton dolgoztam negyven évig Sikó doktor úréknál — itt erőst jó dolgunk van
Az idősek otthonát közös pályázattal hozta létre a baróti önkormányzat és az egyház. A szerződés 2010-ben jár le — jelezte az esperes. ,,Tíz idős lakója van a tizenkét férőhelyes otthonnak, három idős személy jár be ebédelni a faluból. 350 lejről kell lemondania annak a nyugdíjkötelesnek, aki ide jön. A többi kiadást az önkormányzat állja. Feltétel, hogy Barót város területén legyen az állandó lakhelye. Kilenc alkalmazott keresi itt a kenyerét — közölte Sámuel Mária egységfelelős.
