NövénytermesztésGazdakör: Cukorrépa

2003. november 25., kedd, Archívum 2003–2007

3.
Vetésváltás, területmegválasztás. A terület kijelölésénél fontos, hogy a táblák alakja, nagysága, fekvése összhangban legyen a speciális gépek teljesítményével és alkalmazhatóságuk feltételeivel. A táblák 50-60 hektárnál ne legyenek kisebbek, és kerülni kell a lejtős területeket. A növényvédelmi szempontok miatt pedig ne kerüljön a cukorrépa az előző évi répaföld szomszédságába. Fontos még az is, hogy a betakarított termés könnyebb elszállítása érdekében a cukorrépatáblákat - ha csak lehet - szilárd burkolatú utak mentén vagy azok közelében jelöljük ki.
Növényi sorrend. A cukorrépát olyan vetésváltásban kell termeszteni, ahol a termesztési feltételek maximálisan biztosíthatók. A fontosabb feltételek a következők: korán lekerülő előveteményekre van szükség; az elővetemények feleljenek meg a növényvédelem követelményeinek és a gyomok elleni védekezés lehetőségeinek. Mivel ezeket a feltételeket legnagyobbrészt csak a gabonafélék biztosítják, ezért a cukorrépa leggyakoribb előveteményei az őszi kalászosok. A helyes növényi sorrend összeállításánál arra is vigyázni kell, hogy a cukorrépa négy évnél korábban nem kerülhet ugyanarra a táblára. A cukorrépa elég későn kerül le, ezért helyes, ha tavaszi növényeket vetünk a cukorrépa után. A cukorrépa legjobb utónövényei a tavaszi gabonák, a zab és a tavaszi árpa, főleg a sörárpa.
Tápanyagigény. A cukorrépa a legtápanyagigényesebb növények közé tartozik. Ezért az eredményes termesztésének fontos feltétele a megfelelő trágyázás. Tápanyagigényét a gyökértermés - és a hozzá tartozó melléktermékek - tápanyagtartalma határozza meg. Fajlagos tápanyagigénye: 100 kg gyökértermés biztosításához 0,35 kg N, 0,15 kg P2O5 és 0,55 kg K2O, vagyis 1,05 kg vegyes - NPK - hatóanyag szükséges, ahol a tápanyagok aránya 1:0,4:1,6 körüli. A fejlődéséhez szükséges makroelemek közül a nitrogén gyakorolja a legnagyobb hatást a gyökértermés mennyiségére és minőségére. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert a fölösleg késlelteti az érést, csökkenti a répa cukortartalmát és a kinyerhető cukor mennyiségét. Legnagyobb nitrogénigénye a tenyészidő elején van. Az optimális nitrogénadagok erre az időszakra rendszerint el is használódnak, és a betakarítás előtti viszonylagos nitrogénhiány nagyon jó hatással van a répa cukortartalmára. A tápanyagok harmonikus értékesülésében fontos szerepe van a foszfornak is, gyorsítja az érést, fokozza a szárazságtûrést, javítja a répatest minőségét. A növény a foszfort sokkal egyenletesebben veszi fel a tenyészidő alatt, mint a nitrogént.
A cukorrépa káliumigényes növény, ezért a kálium nagyon fontos tápeleme. Az ismert élettani hatásán kívül a répa szárazságtûrését is fokozza, de a túlzott káliumadagolás már káros, mert csökkenti a gyökértermést és növeli a hamutartalmat, ez pedig rontja a cukor kinyerhetőségét.
A klór is fontos tápanyaga a cukorrépának, főleg a levél- és gyökérképződésben van szerepe, de klór- és nátriumtrágyázásra ritkán van szükség, ha kálisóval trágyázunk. A cukorrépa mész-, vagyis kalciumigényes növény, ezért mészszegény talajokon meszezésre van szükség. Túlzott mennyisége gátolja a foszfor felvételét és beépülését is, valamint klorózisos tüneteket okoz. A cukorrépát a magnéziumigényes növények közé szokták sorolni. Ennek ellenére magnéziumtrágyázásra csak savanyú homoktalajokon van szükség. A mikroelemek közül nagyobbrészt csak bórhiány szokott előfordulni, amely szívlevélrothadásban jelentkezik. A bórhiány csak bórtrágyázással vagy lombtrágyázással szüntethető meg. Mangánhiány ritkán fordul elő, a rézhiány pedig csak láptalajokon jelentkezik. Pótlásukra szintén lombtrágyázás javasolható. A mikroelemek hiánya ellen köztudottan nagy jelentősége van az istállótrágyázásnak is.
Trágyázás. A cukorrépa tápanyagellátásának alapja a korszerû mûtrágyázás. Emellett nagy jelentősége van a szervestrágyázásnak is, mivel a mezo- és főleg a mikroelemek harmonikus visszapótlása legbiztosabban így érhető el.
A cukorrépa meghálálja az istállótrágyát, amely a fontos tápanyagok mellett kedvező hatással van a talajok fizikai tulajdonságaira is. Az istállótrágya mennyisége a termőhelytől, a talaj termékenységétől függően 30-40 t/ha körül legyen. Az istállótrágyázást leghelyesebb a kalászos elővetemények után, nyáron végezni: a búzatarlóra kihordjuk az istállótrágyát, és középmély (18-22 cm) szántással a talajba dolgozzuk. Ha elmarad a nyári istállótrágyázás, akkor vagy elhagyjuk a szervestrágyázást, vagy legkésőbb szeptember közepéig, őszi szántással munkáljuk be az istállótrágyát.
A permetezőtrágyázásra korábban csak karbamidot, mûtrágyakeverékeket és bórsavas keserûsót használtak. Jelenleg a mikroelemeket is tartalmazó folyékony levéltrágyák és a bórtartalmú anyagok használata került előtérbe, hatleveles kor után.
(A Szántóföldi növénytermesztés nyomán)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép