Mintha két világ találkozna az utca közepe táján: egy adott házszámtól felfelé disznók uralják az udvarokat, néha a járdát is, lovak indulnak innen a városba napi portyájukra, és délelőtti munkaidőben is dolganincs emberek beszélgetnek a kapukban. A tőszomszédságban rendezettek az udvarok, tiszták a házak, vezetékes víz folyik a csapokon, dologidőben csend uralkodik az utca alsó felében, mert a tulajdonosok valahol dolgoznak. Az alsó utcarész panaszát évek óta hordja a hivatalokba Ádám Terézia (felvételünkön), szerinte a szomszédos lovaktól, disznóktól, a vízaknák közelébe épített pajtáktól nincs biztonságban az ivóvizük, legyekkel, bogarakkal tele a ház, hiába a sok törődés a kényelmes, tiszta otthon megteremtéséért, itt nincs nyugalom, sőt, ha szólni mer, megfenyegetik, annyit ne panaszkodjék.
De nem ő az egyetlen, akit zavar az ilyen együttélés. Nem ártana, ha a városgazdák, környezetvédők mindenkitől egyformán megkövetelnék a megyeszékhelyhez illő élettér kialakítását.
