A természetes beolvadás fő akadálya Romániában
Romániában az is haladásnak számítana, ha az erőszakos asszimiláció erőltetését abbahagyva, a nemzetállam rátérne a természetes beolvasztás szorgalmazására.
Tiltások és vonzások viszonyának a megfordítása fájdalommentessé tenné az identitásfeladást a kisebbségiek számára, a befogadó nemzet mintegy megnyílna bekérezkedők előtt ahelyett, hogy kiforgatva őket eredeti mivoltukból, bekebelezné őket. Nem a megsemmisülés érzésével járna együtt újjászületésük egy más bőrben, hanem az új lehetőség bizonyulna emberileg legalább anyira lekötelezőnek, mint amilyen a régi volt.
A fentieket lehet szavakkal való játéknak is tekinteni - pedig én komolyan gondolom, hogy nagyot lépnénk előre, ha a román kisebbségpolitika ebbe az irányba mozdulna tovább. A kérdés persze az, miért nincs esze ágában sem ezt megtenni.
Még Kis-Romániában történt, a Regátban, hogy a homogén nemzetállam célját kitûzték. Kis-Párizs köré Kis-Franciaországot álmodtak maguknak itt, a Keleten. (Ha?deu 1879-ben elhangzott, a napokban a sajtóban idézett kijelentése szerint: ,,Mi nem akarunk egy második Svájc lenni, ahol a népek úgy élnek egymás mellett, mint bohócruhán a foltok. Egy ilyen ország halálra van ítélve.?) Hogy ehhez mit szóltak a lakosság fölöttébb tarka, folt hátán folt köntösét alkotó görögök, törökök, tatárok, németek, zsidók, bolgárok, ukránok, csángók, romák, a városokban nagy számban élő egyéb bevándorlók, a legkülönfélébb szakmák mesterei, azt nekünk nem nehéz elképzelnünk, gondoljunk az anyanyelvû miséitől, iskoláitól még a 19. század utolsó harmadában megfosztott moldvai magyarságra vagy a dobrudzsai területek betelepítéssel való elrománosítására, a zsidók szinte teljes polgárjogi kitagadottságára (állampolgárságot és szavazati jogot csak 1919-ben kaptak), a tannyelv és lelkiismeret ,,államosítására?.
Erdély 1919 utáni sorsát mintegy előrevetítette a magyarság démonizálásának - lásd erről a nagy Caragiale maró szatíráját -praxisa, mely a mai napig amolyan nemzeti sportnak számító mutatványa sajtóhiénának, közéleti bárkinek, ha a hisztériakeltés és uszítás kimeríthetetlen tartalékaihoz kíván újfent nyúlni. Ami az itteni polgárosodottságban előrébb álló némettel, zsidóval, magyarral, románnal történt a nagy egyesülés után, az ma már a nemzeti önvizsgálatot és kiútkeresést komolyan vevő román gondolkodók számára is téma és elemzés tárgya.
A kisebbségpolitika itt ijeszően beszûkült, az erőszakos átkényszerítés, hatalmi visszaélés módszerével él - mint aki a meggyőzés, a vonzalom, a tulajdon önérték csáberejében nem hisz, azt eleve lebecsüli. Ez a román asszimilációs törekvés paradoxona.
Márpedig a magyarság beolvadása ott a legelőrehaladottabb, ahol a jólét és a türelem, a megengedő attitûd hódít, lásd Szlovéniát, Ausztriát, a hetvenes évek Jugoszláviáját, a nyugati emigrációs szigeteket!
Ezekhez persze az illető uralkodó nemzetek belső demokratikus gyakorlatán, józan magába szállásán, az erőszakos beolvasztásról való teljes lemondásán, a gazdasági prosperitáson keresztül vezet az út.
Azon, hogy a másik jogát saját nemzetisége vállalásához nemcsak nem vonom kétségbe, de annak önvédelmét sem akadályozom meg, mi több, a saját világ építését nem gáncsolom, és a méltányosság alapján támogatom is. Akkor érezheti esetleg úgy, hogy szabadsága körébe az identitásváltás is beleillő érték, s nem kizárólag pusztító veszély.
Szóval, a demokratizálódás, a helyi önkormányzatok érvényesülése, az idegengyûlölet kiirtása, magyarán a románság belső magára találása lenne alapfeltétele egy valódi fordulatnak.
A természetes beolvadáshoz tehát a türelem, a csorbítatlan egyenjogúság, az egyenértékûség elismerése és érvényesülése teremtené meg a feltételeket.
Ez lenne a baj? Emiatt nem lesz belőle soha semmi?
B. Kovács András
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.