Család: Gyermekáldás, bábáskodás a magyar néphagyományban

2003. december 11., csütörtök, Archívum 2003–2007

A szülés szakralitása, helye és módja
Amikor eleink még a jurtában éltek, a középnyílás alá sátortartó oszlopot állítottak, amelynek ága is volt (életfa-, világfaszimbólum is), és a szülő nő kapaszkodni, támaszkodni, állni tudott mellette. A sátoroszlop kívülről is látszik, így a kintlévők is értesülhettek róla, hogy új lélek jön a családba. Ezt a fát Boldogasszony oszlopának vagy lélekfának is nevezték. Ez a megnevezés még ezer év után is fennmaradt, ugyanis a palócoknál a mestergerendát támasztó oszlopot bódoganyának vagy anyafának nevezik. Malonyay leírása szerint a bódoganya tele van cifra berovással, hun-szkíta jegyekkel. Mágikus gyógymód és közmondás is kötődik hozzá. Az afrikai asszonyok is kötélbe, az indiánok liánba kapaszkodva szültek. Egykori szálláshelyünkön, Ázsiában van példa arra is, hogy a vajúdók a jurtaajtó közelében ülve szültek (a pneumatani hitvilág szerint széljárta hely: szél-pneuma-lélek), és mindig a rokon asszonyok voltak jelen. Vagy a tûzhely közelében, amely az ős lakóhelye volt.
Az oszlopnak a maradványa lehet az a szülési mód, amelyet Palócvidéken ír le Malonyay: az asszonyok a mestergerendára kötött kötélbe kapaszkodva szültek. A mestergerenda is az ősi magyar istenasszonnyal, a Boldogasszonnyal áll kapcsolatban. László Gyula leírja, hogy a vallásváltás előtt a születéskor, szüléskor istenanya, a Boldogasszony jelenlétében hittek őseink. Daczó Árpád (Páter Lukács O. F. M.) könyvéből megtudjuk, hogy a csíksomlyói búcsús énekben Szép Szûz Máriaként ismert Babba Mária az ősi magyar Boldogasszony továbbélése hitünkben. Erdélyben, Kosteleken még mindig fennmaradt az a szokás, hogy szüléskor Babba Mária segítségéért imádkoznak. ,,A szaporító és másokat is szaporodáshoz segítő anyát testesíti meg a szumir Bau vagy Baba istennő, aki a Boldogasszony fogalmában ma is él népünk vallási hagyományaiban? - idézi Kiss Jenőt Daczó. A csíksomlyói kegytemplom oltárán a Napba (férfi princípium) öltöztetett Nagyasszonyunk a hold (női princípium) sarlóján áll, összeköti a nap- és a holdtiszteletet. Jung írja, hogy a Nagy ?sanya minden dolgok eredete, rajta az analitikus pszichológia az anyaarchetípus és az anyakép különleges aspektusát érti. A magyar ősanyának, Hold-istenasszonynak Csíksomlyón volt az egyik kultikus helye. Babba szavunk fennmaradt több helységnévben is, pl. Bábahalma Dicsőszentmárton mellett, Boldogfalva Hátszeg környékén stb. Daczó páter szerint a bába (szülésznő) szavunk eredete összefügg a babbával (széppel, áldottal, anyával). Nálunk, Erdélyben még élő hagyomány, hogy amikor a gyermek megszületik, felajánlják a csíksomlyói oltalmazó Anyának. Amikor tizennégy évvel ezelőtt István fiam csecsemő volt, Gyergyószárhegyen élő dédnagyanyja azt javasolta, hogy vigyük el Somlyóra, és dörgöljük a Máriához, vagyis a kegyszobor lábához.
(folytatjuk)
Bernád Ilona
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2003-12-11: Archívum 2003–2007 - :

Periszkóp: Egyedül

2003-12-11: Archívum 2003–2007 - :

Család: Füllentő férfiak