Sok beszéd, szegénység

2007. augusztus 11., szombat, Máról holnapra
Az ember áll, s kapkodja a fejét. Megtörtént a csoda, Románia államfője első ízben, mióta eszünket tudjuk, kijelenti, idegen nyelvként kellene tanítani a székelyföldi gyermekeknek a román nyelvet, mert csakis az adna esélyt csemetéinknek, hogy a beszélt nyelvet sajátítsák el, s valamelyest könnyebben tudjanak boldogulni később, ha sorsuk úgy hozza, román vidéken is.

Székelyföldön, a tömbmagyarság lakta vidékeken ugyanis a gyermek nem szedi össze az utcán romántudását, s nem úgy kerül be az iskolapadba, hogy folyékonyan beszélné a nyelvet. Első osztályban csodálkozik rá először a păpuşă vagy uşă szóra, s magolni kénytelen, mert a román tankönyvek már a második osztálytól nem nyelvtudást, hanem román irodalmi, történelmi események ismeretét és a nyelvtani felkészültséget várják el a gyermekektől. Nehéz román szövegeket, régies nyelven írt verseket, történeteket magoltatnak be velük. Ilyenek az alternatív tankönyvek is, akkor is, ha szerzői magyarok, akkor is, ha valamelyest eltérhetnek a hasonló korú román gyermekek tankönyveitől. Egy a bajuk: teljesen alkalmatlanok a beszélt nyelv elsajátítására.

Hogy mindezt egy román politikus, az állam első embere székelyföldi portyázásai során észrevette, és nyilvánosan el is mondta, különös hatást váltott ki nemcsak nagyromániás, szocdemes, liberális, de RMDSZ-es politikusokban is. S ettől áll meg az ész. Kelemen Hunor például, aki a szövetség, azaz érdekvédelmi szervezet ügyvezető elnöke, nos, már nem is oly fiatal férfiú, hisz negyvenéves, fölényeskedő-hányaveti szavakkal kéri ki magának, illetve magunknak, hogy az államelnök a magyar oktatással kapcsolatban nyilatkozzék. Ők ugyanis már elintéztek minden elintézhetőt, és az I—IV. osztályos gyermekek eredményesen tanulják az állam nyelvét. Lehet, elintézték, csak épp nincs köszönet benne. Markó Béla nyilatkozata már óvatosabb, nem ugrik az államfő torkának, csak emlékezteti — s joggal —: ha a kisebbségi törvényt nem torpedóztatja meg a demokratákkal, a magyar oktatás sok kényes kérdése már megoldódhatott volna. Estére már összekapták magukat díszmagyarjaink. Tamás Sándor a Realitatea tévében — bár hogy ne té­vesszen, szavait papírról olvasta — elismerte, hogy az államfő háromszéki látogatása s a román nyelv oktatásával kapcsolatos kijelentései hasznosak voltak.

A román politikusok, liberálisok, szocdemek, nagyromániások úgy érzik, most fogást találtak Băsescun, s nyesik, nyírják, ahol érik. Hogy mit szövegel Voiculescu, Pruteanu és sokan mások, sok szót nem is érdemel, ám az RMDSZ-szel szövetséges liberális párt egyik frontemberének, a brassói magyar apától született Ludovic Orbannak igazi renegátra valló szavai, miszerint ő olyan államfőre nem szavazna, aki azt állítja: idegen nyelv a román (holott ilyet Băsescu nem mondott), sok mindent elárul a vegytiszta román liberalizmusról, de szövetségeseiről is.

Tudjuk, Băsescu elnök ravasz politikus. De kár némelyeknek csak azért járatniuk szájukat, mert politikai ellenfelük mondta ki az igazat.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2307
szavazógép
2007-08-10: Nemzet-nemzetiség - Sylvester Lajos:

Lármafa

Augusztus 20-án este fellobban az első lármafa lángja a perkői búcsún, majd a községek és falvak lángkörtánca járja körbe Háromszéket, hogy a több száz fényforrás egyetlen lángoszlopba egyesüljön az Óriáspince-tetőn felépített lármafán.
2007-08-11: Közélet - Váry O. Péter:

Uborkaszezon után tobzódás (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója)

Aki valamelyest is foglalkozik kultúrával, tudhatja: június közepén lemegy a függöny, s ahajt szeptember végéig be sem indul e téren az élet. Ezért jön hát jól a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának nyár közepére időzített rendezvénysorozata — na és persze nem csak ezért.