Új év: Parasztdekameron: A leány ügyelt a becsületjire

2003. december 31., szerda, Archívum 2003–2007

Történt az faluhelyt, hogy bált rendeztek a legények s a leányok. Elmenyen a legény a leány után, hívja el a bálba. Szépen elkérezteti, hogy:
- Zsuzsi nén, elhagyják keetek Katit a bálba?
- Elhagyjuk, hogyne hagynánk? Vigyed, menjetek. Jó mulatást kívánunk.
Elindul a legény s a leány a bálba. Az anyjuk utánuk kiált:
- Kati fiam, ügyelj a becsületedre! El ne veszítsd a becsületedet!
Elmennek a bálba, táncolgatnak, jól kimelegednek. Egyszer eszibe jut a lánynak:
Ej, kell ügyelni a becsületre, nehogy elvesszen. Mondja a legénynek, hogy valamit kéne intézni.
Azt mondja a legény:
- Gyere, menjünk ki, s nézzük meg, hogy megvan-e.
Kimennek. Megfigyeli a legény, megvan a becsület. De azt mondja:
- Te, nehogy elhulljon! A biztonság okáért várjál, hogy szegezzem fel egy kicsit.
Jó. A leány szívesen hagyja, mert meg volt hagyva, hogy vigyázzon reá. Nekifog a legény, felkalapálgatja, ahogy tudja.
- Na, jól van.
- Ó, legyen keed olyan jó, koppintson rá még vagy kettőt-hármat, hogy biztosabb legyen.
Az első szoba kiadó
Történt az, hogy egy csizmadia nem élt meg elég rendesen a kis mesterségiből. Hát volt két szobája, amit lakott, s gondolta, úgy oldja meg, hogy kapjon egy kicsi pénzt, egyik szobát kiadja, az első szobát kiadja bérbe. Kapnak egy kicsi pénzt, s mégis jobban bééri a pénzzel.
Megcsinálja. De a felesége akarta ezt inkább. Úgyhogy az asszony megcsinálja a nagy cédulát, hogy kiragassza a falra. Megírja szépen nagy betûkkel, hogy:
Az első szoba kiadó,
a hátulsóban az uram dolgozik.
Béenyvezi jól, s leteszi egy székre, amíg készül a piacra. Na, de úgy el volt foglalva: ezt kell vásárolni, azt kell vásárolni, még egy kicsit a ruháján, a cipőjin igazított valamit, a székre leült, s a céduláról elfelejtkezett. Az enyves cédula szép rendesen felragadt az ülepjire. Ment a piacra vásárolni, s mindenki olvashatta a hátrányáról nekie, hogy: ,,Az első szoba kiadó, a hátulsóban az uram dolgozik.?
Csáljátok úton-útfelen
Megtörtént az minálunk, hogy a malomba voltunk őrölni. S olyankor sokan összekerülnek: egyik egyet mond, a másik mást mond, teljen az idő, amíg jön a sor, hogy ő tölt fel, ő kapja a rendet. Hát nagyon sok beszéd elfolyt ott, vicc, mindenek.
Egyszer csak a főmolnár kezd mesélni:
- Hát igen, az is hogy volt, kérem, hogy kezdetben csak úgy volt az embereknél is beosztva az élet, mint az állatoknál. Egyszer párosultak, s akkor aztán állapotos lett, s többet soha, amíg nem szabadult meg, s akkor megint egyszer, s megint: ahányszor voltak együtt, annyi gyereket jelentett.
Hát úgy állították, még vitatkoztak is rajta, hogy Bozsoki, a főmolnár azt állította, hogy a férfiú ment kérelmezni az Istenhez, hogy:
- Uram, hagyd, hogy többször legyünk együtt, s csak azután legyen állapotos.
A másik azt mondta:
- Nem igaz, mert a nő ment, s ő kérlelte. Annak kellett inkább, hogy többször kelljen.
Csakhogy valamelyik elment. Mind háborgatták a Jóistent:
- Uram, hadd el, bár kétszer legyünk együtt, s azután legyünk állapotosak.
Na, jó, megengedte az Isten. Nem volt elég, aztán megint mentek:
- Ó, uram, hadd el, bár háromszor legyünk boldogak, s azután legyünk állapotosak, hogy jobb legyen, többet lehessünk együtt.
Úgy se volt jó. Csak addig mind zavarták a Jóistent, elkergette őket:
- Menjetek dolgotokra, csáljátok úton-útfelen, s adok gyermeket, amikor akarok.
Nyelvtudás
Az történt éppen otthon, nálunk, Széken, hogy egy kis selyp asszony ment Bonchidára, az állomásra. Csak mikor megjárta, hazakerült, hát kezdi mondani ott a szomszédasszonyának:
- Jaj, te lelkem, komámasszony, az Isten verje meg a helyzetit, én ugyan rosszul jártam.
- Há hogy, komámasszony lelkem?
- Jaj, lelkem, amint mentem a bereken le, csak eléállott egy nagy marha ember, reám kiált egy nagyot románul, hogy:
- Kulketye zsósz lele!
Én nem értettem, mint a fekete főd, csak lefeküdtem.
Akkor kiált egy nagyot megint, hogy:
- Regyike poále lele szusz!
Nem értettem, mint a fekete főd, csak felemeltem a gúnyámot.
Úgyhogy nekem fogott, de biza, mikor elvégezte, csak nyegtem, hogy ebadta nagy marhája, de nagy volt a szerszámja!
Nagy Olga
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép