NövénytermesztésGazdakör: Rost- és olajlen

2004. január 13., kedd, Archívum 2003–2007

A rost- és olajlen fontos ipari növényünk. Magjuk gyorsan száradó olajat tartalmaz, a rostlen rostja pedig fontos nyersanyaga a textiliparnak. A len finomabb rostjából vásznat készítenek, de a durvább rost is értékes, amely a kenderrosthoz hasonlóan zsák, ponyva, kötél stb. készítésére alkalmas. A rostlen jelentősége napjainkban - a mûszálak elterjedésével - sem csökkent, sőt, az utóbbi években egyre inkább növekszik. A lenolaj az egyik legismertebb száradó növényi olaj, amely számos iparágnak fontos alapanyaga. Legnagyobb felhasználók: a festék-, a lakk-, a nyomda- és a gyógyszeripar, az olajgyártás melléktermékei pedig értékes és jó étrendi hatású abraktakarmányok. A rostlen a mérsékelt, csapadékos éghajlat növénye. Optimális termőterületei a hûvösebb klímájú országok (Lengyelország, Hollandia stb.), a legnagyobb rostlentermesztő országcsoport a FÁK.
Rendszertani helyük és biológiai jellemzésük. A lenek a lenfélék (Linaceae) családjába és a Linum nemzetségbe tartoznak. A lenfajok közül termesztési célra csak egyetlen lenfaj (Linum usitatissimum L.) alkalmas. A lennek két típusa alakult ki: a rostjáért termesztett rostlen (Linum u. convar. Usitatissimum) és a nagyobb magvú, olajáért termesztett olajlen (Linum u. convar. Mediteraneum).
Biológiai jellemzés. A len sekélyen gyökerező növény. Az elágazódó karógyökérzet csak 1-1,2 méter mélyre hatol a talajba, és az oldalgyökérzet is a feltalajnak csak 30-40 cm-es rétegét hálózza be. A gyökérzet fejlettségében a lenváltozatok eltérnek egymástól: az olajlen gyökérzete erőteljesebb, mint a rostlené.
A len lágy szárú, háncsrostot tartalmazó növény. A rost- és az olajlen szárhosszúsága, valamint a szár elágazódási hajlama eltérő. A rostlen szára 70-100 cm magasra is megnő, az olajlen szára csak 40-50 cm. A rostlennél az a kívánatos, hogy a szár ne vagy csak a szár végén ágazzon el. Az olajlennél viszont az a jó, ha minél jobban elágazódik, és az alapi elágazás mellett járulékos elágazása is van. A lenszár rostjai elsődleges háncsrostok, amelyek a farész és a kéreg között helyezkednek el. A rostnyalábok hossza a gyökérnyaktól az első elágazásig tart. A rost minőségét jelentősen befolyásolja a termesztés módja, a talaj és az éghajlat. A szár vastagsága főként az állománysûrûségtől függ. A rostlent sûrû állományban kell termeszteni, mert csak így terem jó minőségû rostot. Az olajlen részére viszont a ritkább állomány a kedvező.
A len levelei lándzsa alakúak, és a szár felső részén, valamint az elágazások végén helyezkednek el. Virágzata sátorozó többes bog. A virágok túlnyomórészt öntermékenyülők. Színük fajtától függ; általában kék vagy fehér, de lilás színû fajták is vannak.
Termése toktermés. A tokokban a rostlennél 7-10, az olajlennél 6-8 sárga vagy barna színû - olajban gazdag (35-40%), lapos tojásdad alakú - mag van. A rostlenmag ezermagtömege 7-8 g, az olajlené pedig 9-15 g.
Éghajlat és talajigény, vetésváltás. A rostlen és az olajlen éghajlatigénye eltérő. A rostlen részére a hûvösebb, csapadékosabb éghajlat a kedvező. A hidegre kevésbé érzékeny, mint a melegre. A nagy hőség még a növekedésben is megállítja a rostlent. Az olajlen jóval melegigényesebb, és a szárazságot is jobban tûri. Csapadékosabb időjárásra főként a virágzás idején van szüksége az olajlennek.
A rost- és az olajlen termesztésére legalkalmasabbak a mélyrétegû, könnyen felmelegedő, jó vízgazdálkodású, középkötött vályogtalajok. A sekély termőrétegû és szélsőséges talajok alkalmatlanok a lenek gazdaságos termesztésére. A talajok kémhatása is fontos; az erősen savanyú és a túl meszes talajok sem alkalmasak. A rostlen részére az enyhén savanyú és a közömbös, az olajlen részére viszont a közömbös és az enyhén meszes talajok a legmegfelelőbbek.
Az olajlen és a rostlen az előveteményekkel szemben nem támaszt különösebb igényeket. Az a fontos, hogy az elővetemények ne gyomosítsák el a talajt. Viszonyaink között mind a két len részére legjobb elővetemények a kapásnövények után vetett kalászosok. Vethetők még olyan kapásnövények után is, amelyek nem káliumigényesek. Önmagukkal összeférhetetlenek, ezért a lenuntság elkerülése végett csak 4-6 év után kerülhetnek vissza ugyanarra a területre. A lenek ugyanakkor kitûnő előveteményei az őszi gabonáknak, mivel korán lekerülnek, és jó állapotban hagyják vissza a talajt.
Tápanyagigény és trágyázás. A rost- és az olajlen tápanyagigényét gyökérzetük sajátosságain kívül rövid tenyészidejük és termesztésük célja határozza meg. A rostlen és az olajlen tápanyagigénye és trágyázása is eltérő.
A lenek alá közvetlenül ne adjunk istállótrágyát. Az olajlen kevésbé érzékeny, mint a rostlen, de az olajlennél is helyesebb, ha az elővetemények alá adjuk az istállótrágyát.
Mind a két len tápanyagszükségletének kielégítésére a mûtrágyázás a legalkalmasabb. A rostlen nitrogénszükségletének a kielégítése nagy figyelmet igényel, mivel a minőségromláson kívül a megdőlés veszélye miatt is kerülni kell a nitrogénbőséget. A foszfort és a káliumot nagyon meghálálja, különösen a káliumra igényes. A kálium nagyon jó hatással van a rost mennyiségére és minőségére, és a megdőlés veszélyét is csökkenti. A rostlen fajlagos tápanyagigénye 100 kg kórótermésre vonatkoztatva: 1,2 kg N, 0,6 kg P2O5, 1,2 kg K2O, vagyis összesen 3 kg vegyes NPK hatóanyag.
Az olajlen tápanyagigényeinek kielégítése valamivel egyszerûbb, de a mûtrágyák mennyiségének itt is több tényezője van. Az olajlen fajlagos tápanyagigénye 100 kg magtermésre vonatkoztatva: 4 kg N, 1,3 kg P2O5, 5 kg K2O, vagyis összesen 10,3 kg vegyes NPK hatóanyag. Az olajlen gyakorlati mûtrágyázásánál általában a következőket kell figyelembe venni: a tápanyagok közül a foszforra a legigényesebb, de az optimális - a körülményekhez méretezett - nitrogén- és káliummennyiségeket az olajlen is meghálálja.
A foszfor- és a káliummûtrágyákat alaptrágyaként adjuk ősszel mind a két len alá. A nitrogént itt is megosztva kell adni. Rostlennél 30-40 százalékban ősszel, 60-70 százalékban tavasszal. Az olajlennél 50 százalék tavasszal, a vetőágykészítéskor adható.
(A Szántóföldi növénytermesztés nyomán)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép