Református magyar lakosságának száma alig haladja meg a félezret. Nevét a gyermekek Elek apója, Benedek Elek (1859-1929), a meseíró és publicista röpítette messzi földre ismertté. Szülőháza ugyan már nincs meg, de áll lakóháza és munkahelye, a késő klasszicista stílusban épült Mari-lak. Ezzel az elnevezéssel állított emléket Benedek Elek élettársának, Fischer Máriának (1862-1929). A park és a gyümölcsös, ahol a lak áll, ma a család tulajdona. A leszármazottak mûködtetik ma is az 1969-ben felavatott emlékházat. Zarándokhelye ez a mesekedvelő gyermekeknek, Elek apó tisztelőinek. Itt írta mûveinek oroszlánrészét, itt szerkesztette az interbellumi Románia egyetlen magyar gyermeklapját, a Cimborát. Születésének 100., halálának 40. évfordulóját (1969) emléktábla jelöli a Mari-lak homlokfalán. Itt élt 31 éven át Elek apó emlékének őrzője és ápolója, Benedek Flóra (1890-1975). A Mari-lak két emlékszobájában láthatók eredetiben megőrzött mûvei, régi bútordarabok, Elek apó íróasztala, a róla készült tanulmánykötetek, korabeli fotók és a gyakori látogatók emléktárgyai. Egyfajta irodalomtörténeti emlékhely is ez, hisz nem egy alkalommal fordultak meg Kisbaconban a korabeli Erdély írói, költői. Mûveiből a legutolsó válogatást a család egyenes ágú leszármazottja, Szabó Réka fungens nagybaconi magyartanár állította össze Jézus tanítványa voltam címmel (Budapest, 1999). Az emlékházban látható Benedek Elek-mellszobor Gergely István alkotása. Az emlékházat övező és szürke gémek lakta fenyvesben van Benedek Elek fiának, az író, irodalomtörténész és mûfordító Benedek Marcellnek (1885-1969) kedvenc asztala és ülőpadja. A kiterjedt udvar és gyümölcsös jellegzetes helyeit Elek apó egy-egy azokhoz kapcsolódó négysorosával jelölték meg. Elek apó nevét viseli ma is a helybeli I-IV. osztályos általános iskola és a községközpont Nagybacon közmûvelődési egyesülete. Benedek Elek és feleségének közös sírja a falu temetőjében van, s azon Elek apó sorai olvashatók: ,,Jézus tanítványa voltam / Gyerekekhez lehajoltam / A szívemhez felemeltem / Szeretetre így neveltem.?
Az emlékház szomszédságában van a falu református temploma (ép. 1793-96). Az idős helybeliek most is tudják, melyik volt Elek apó ülőhelye. Az itteni eklézsia 1735-ben lett önálló, azelőtt Nagybacon filiája volt. Így 30 évig csak fatemploma volt. A templom előtt látható a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára állított faragott kopja (Sós András helybeli faragómester munkája). Itt áll a mindenkori hősök emlékmûve is (Tompa József alkotása).
A kisbaconi erdő kirándulásra igen alkalmas helye a Fenyős patak borvizekben is gazdag völgye, amely felnyúlik a Dél-Hargita szívébe. Itt volt az egykoron virágzó vaskőbánya és gyártelep, Bodvaj (Kisbacontól 7 km). Már a XVIII. században olvasztottak vasat a szomszédos Magyarhermányban, itt 1831-ben kezdték meg a vaskő belszíni bányászatát és építették fel a bodvaji vashámort. Itt öntötte Gábor Áron a szabadságharc ágyúit a háromszéki önvédelmi harc idején. Az ipartörténeti emlékként nyilvántartott vashámort 1971-ben restaurálták, de ismét romokban hever. A régi vasbányák hányóján szép csíkos réteges opálokra lelhetünk. Ezt nevezik a hazai ásványtani irodalomban dobostorta opálnak. Az egykori gyártelep közelében van az Istenkas nevû völgykatlan. A hagyomány szerint menedékül és rejtekhelyül szolgált Kisbacon népének a török-tatár inváziók idején. Az ellenség mozgását állandó őrszem figyelte a völgykatlan fölé emelkedő Leshegyről. Az Istenkasban, egy régi ,,aranybánya? tárójában alakult ki a Benedek Elekről elnevezett borvizes-tavas barlang. Az antropogén eredetû barlang falait, mennyezetét színes limonitcseppkövek és lefolyások, tûszerû gipszkristálypiramisok borítják. Az Istenkas sötét, árnyékos mélyedéseiben tör felszínre az érces borvíz és a kénes borvíz. A Les-hegy alá lefutó Győrkovács patakában langyos szénsavas ásványvíz forr lépten-nyomon. Itt található egy borvizes fortyogó, melyet Elek apó feredeje néven ismer a nép. A Fenyőspatak felső folyása mentén tör fel a Bodvaji borvíz, az erdőipari út mentén a Szonda borvíz, majd fennebb a Kis- és Nagy-fenyős-pataki borvízforrás. Kisbaconhoz közel eső borvízforrás a Kisbaconi-rezes (2 km). A falu jeles szülötte volt Benkő Sámuel (1743-1825) külföldi egyetemeken tanult orvos, a hazai orvosi meteorológia úttörője, Vida András (1900-1960), a Duna menti Br?ila város magyar missziós református papja, valamint Benedek Huszár István 1848-49-es huszár, Benedek Elek nagyapja.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.