A szülés szakralitása, helye és módja
Ránk maradt emlékek szerint a rómaiak időszámításunk előtt száz évvel használták a szülőszéket. A bábaasszony a szülőszéket vitte az egyik helyről a másikra. Egész Európában elterjedt volt.
,,Az öreg bábasszonyok azt mondták, a régi asszonyok küszöbön szültek, nem azért, mert nem volt helyük, hanem azért, mert a köszöb fölött kitámasztották magukat az ajtófélfában, s úgy tudtak erőlködni. Álltak, guggoltak, vagy így oldalt kifeszítették magukat, az ajtóban meg támaszkodni is tudtak, meg kapaszkodni is. Egy idős bába néni mondta. Tatán élek, a tatabányai kórház pszichiátriai osztályán dolgozom. Több csoport több éven át foglalkozott a falusi bábaasszonyok emlékeivel.? (anyaország, Tata)
A küszöb a belső és a külső teret, világot választja el. Az archaikus világkép sok hiedelmet formált vele kapcsolatban. A magyar népi gyógyászat legarchaikusabb rétegéhez tartozó sámánisztikus szélterápia mágikus módszerei a széljárta helyekhez, így a küszöbhöz is kötődnek. Ez a réteg a keleti (tibeti, indiai, kínai, arab), a kelta, az indián, valamint az afrikai és az óceániai szigetvilági hagyományos orvoslásokban is jelen van. A legrégebbi mágikus gyógyító aktusainkat gyakran az erősen hagyományőrző népek orvoslásának filozófiájából érthetjük meg, mert a honfoglaló elődeink világképe széttöredezett. Népköltészetünkből (meséinkből, mítoszainkból, gyermekmondókáinkból stb.), népszokásainkból, gyógyításunkból rekonstruálhatjuk. Ipolyi Arnold, Lükő Gábor, dr. Oláh Andor könyveiből megtudjuk, hogy ,,nyelvünkön a levegő, lég, lehelet, szél, szellő, szellet (= aer, aura, spiritus, ventus), a lélek, szellem (= animus, spiritus) szavak és fogalmakkal azonosulnak. [?] Így még régi nyelvünkön a szellet (= aura) a mai szellem (= spiritus) értelemben jő elő [?], eredetileg hason élő, s azonos a lélekkel, vagyis az, mit ma a szellemmel fejezünk ki [?], némi elevenséget, mozgást tulajdonítanak neki a római kifejezések: forgó, fújó, süvöltő, zúgó, dühös, erős, hirtelen szél?? Első Biblia-fordításunkban (huszita vagy ,,csángó? Biblia, XV. század) a Szentlelket ,,szent Szellet?-nek nevezik (Halász Péter közlése). Az adatközlők elmondásai alapján az emberi és állati test éltetője az életerő, szélszerû valami. Erre mondják, hogy ha valaki meghal, kiadja a páráját. A tibetiek, indiaiak (Szusruta Szamhita) szerint a szülést a szél kormányozza, az élet-szél, életerő-levegő hajtja ki a magzatot az anyából, s ezért helyezik az anyát a széljárta helyre, küszöbre, hogy segítsék ezt a folyamatot. A tibeti, kínai, indiai források szerint a szél megfelel a csinek (Qi), pránának, vagyis az életerőnek. Erről bővebben Egészségünkért címû kötetem Szélterápia fejezetében írtam.
(folytatjuk)
Bernád Ilona
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.