Gazdakör: Biotársadalom

2004. január 27., kedd, Archívum 2003–2007

Ha nehezen, ha csigaléptekben, ha mindjárt túlpolitizálva, Romániában is elindult az a folyamat, amely 2007-ben vagy legalább ebben az évtizedben minket is a már kibővített Európába vezet. Bár a közvélemény-kutatások adatai szerint országunk, de megyénk lakossága is nagyon EU-párti, a vidék felzárkózása tekintetében az anyaországi tapasztalat intő jelként szolgálhat. A májusi belépés előtt álló paraszttársadalom ugyanis nem éppen felhőtlen jövő elé néz, sőt, ahogy látjuk, halljuk, nagyon sok előnnyel, de gonddal is jár. A felkészüléstől függ majd, hogy merre billen a mérleg nyelve.
Az unió segíti a csatlakozni vágyó országokat, és nem kis összegekkel, de csak azokat, amelyek piacképesek, minden szempontból megfelelnek a nagyon szigorú európai normáknak (megfelelő terményeket állítanak elő). A mi vidékünkön meghonosodott, mindent megtermelünk jellegû mezőgazdaságnak csak percei, órái vannak még hátra. Az elszegényedés, a pénztelenség, a kilátástalanság csak ,,ráadás?, amelyet tetőz az államilag is (burkoltan) támogatott protekcionizmus. A cél pedig Székelyföld elszigetelése, tönkretétele.
De vajon mindenért csak az államot okolhatjuk? Hol van az évszázadokon keresztül a történelem összes viharát átélő, önszerveződő székely társadalom? Se a tatár, se a török, de még az osztrák hatalom sem tudta térdre kényszeríteni, eltüntetni Csaba királyfi önrendelkező büszke nemzetségét. Mert a bajban minden pártütő próbálkozás ellenére összefogtunk, összetartottunk. Foggal-körömmel védtük jussainkat, mert nagyapáink nem csak dolgozni, de harcolni is tudtak jogaikért, ha mindjárt csalafintasággal, de mindig egyenes derékkal és emelt fővel. Ezért tudtunk megmaradni.
Mekkora ellenállásba ütközik most is mindennemû próbálkozásunk, amely a történelmi múltból adódik: az önszerveződés, az önrendelkezés. Pedig semmi újat nem akarunk, csak azt, mit évszázadokon keresztül tettek őseink: saját sorsunkat megszervezni, irányítani.
A csatlakozni vágyó országok mezőgazdasága nem versenyképes, a miénk talán a legkevésbé. Ha így haladunk, esetleg szeméttelepeknek, felvásárlópiacnak lesz jó. Csak azok a gazdaságok vehetik fel a könyörtelen piaci versenyt Európával, amelyek rugalmasak lesznek, nemcsak termékeik előállításában, hanem feldolgozásában, piacra juttatásában és eladásában is jeleskednek. Ehhez azonban összefogás kell.
Van a gazdálkodásnak egy ága, amelyre nagy szükség van Európában: a biotermelés. Ennek esélyeit jóval hamarabb lehet megteremteni vidékünkön. Már a jelenlegi támogatási rendszerben is a biomezőgazdaság olyan lehetőség, melyet kár elszalasztani.
Bíró Zoltán árkosi biogazda
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép