Több száz ujgur tiltakozott tegnap a nyugat-kínai Hszincsiang autonóm régió székhelyén, Urumcsiban két nappal azután, hogy több mint másfél száz halálos áldozatot követelő zavargások törtek ki ugyanott, s azóta sem állt helyre teljesen a nyugalom. Urumcsiban kijárási tilalmat vezettek be, a kommunista párt vezetői el akarják kerülni az etnikai csoportok közötti összeütközést.
Helyszíni beszámolók szerint 200―300 helybéli gyűlt össze, zömmel nők. Az ellen tiltakoztak, hogy a rendőrség szerintük ok nélkül vette őrizetbe családtagjaikat a vasárnap esti zavargások után. Nyugati hírügynökségek tudósítói látták, hogy rövid dulakodás zajlott le a demonstrálók és a rend fenntartására kivezényelt rohamrendőrök között, de délre helyreállt a rend. Az újságírókat ― nagyjából 60-at ― a kínai kormányzat tájékoztatási hivatalának szervezésében vitték körbe Urumcsiban, hogy bemutassák nekik a vasárnapi lázongás következményeit.
Több száz, botokkal, vascsövekkel, lapátokkal és késekkel felszerelkezett han etnikumú vonult az utcára tegnap délután Urumcsiban. A rendőrség útját állta a város egyik központi terére ― a vasárnapi zavargások kirobbanásának helyszínére ― igyekvő tömegnek, könnygázgránátokat lőtt közé, hogy feloszlassa a csoportosulást. A felvonulók bezúzták több ujgur üzlet kirakatát. ,,Egyszerű polgárok vagyunk, akik megpróbálják megvédeni magukat" ― mondta az egyik tiltakozó. A Kína teljes népességének több mint 90 százalékát kitevő han etnikumúak azt mondják, dühösek, amiért az ujgurok erőszakos cselekményeinek céltáblájává váltak.
A hivatalos tájékoztatás szerint vasárnap este Urumcsiban egy ujgur tiltakozó gyűlés résztvevői ― összesen legalább ezren ― han kínaiakra támadtak az utcán, autókat borítottak fel, és gyújtottak lángra, sok üzletet szétvertek. Az utcai rendbontások azután kezdődtek, hogy néhány ezer ujgur tüntető tiltakozni kezdett két ujgur gyári munkás halála miatt. A kínai kormány disszidens ujgur csoportokat tett felelőssé a zavargásokért, az Ujgur Világkongresszus Egyesült Államokban élő vezetője elutasította ezeket az állításokat. A zavargásokban 156 ember vesztette életét, több mint ezren megsebesültek; a rendőrség 1434 embert őrizetbe vett. A hatóságok több ezer felfegyverzett rendőrt és katonát vezényeltek a térségbe, a mobiltelefonok és az internet működését korlátozzák.
A kínai ujgur kisebbség és a Hszincsiang-Ujgur autonóm terület
Az ujgur egy nagyjából tízmilliós kisebbség Kínában. A muzulmán vallású, türk nyelvű népcsoport valamivel több, mint nyolcmillió tagja él az Afganisztánnal és a volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokkal, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal szomszédos Hszincsiang-Ujgurban, amely egykor a híres selyemút része volt. A vidék stratégiai jelentőségű; szénben, aranyban és uránban gazdag. Jelentős kőolaj- és földgázkészleteket is rejt a föld mélye. Peking 1955-ben kebelezte be a mindössze 20 millió lakosú, hegyek szabdalta, sivatagos, öt németországnyi területet, és a többségi han kínai népcsoporthoz tartozókat telepített oda. Az ujgurok azóta küzdenek az egykori — 1930-tól 1949-ig autonóm — Kelet-Turkesztán elszakadásáért. Peking szerint 300 merényletért felelősek. A kínai vezetés ezért terroristacsoportnak nyilvánított négy ujgur szervezetet. Emberjogi szervezetek szerint Kína elnyomja a kisebbséget, tagjai kínzásnak, tömeges őrizetbe vételeknek vannak kitéve, sokakat közülük halálra ítéltek. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint több mint háromezer ujgurt tartóztattak le, és több mint 200-at kivégeztek a ’90-es évek közepe óta.
