Pénz-piac-vállalkozás: Adótörvénykönyv

2004. február 4., szerda, Archívum 2003–2007

Január 1-jétől hatályos a 2003/571-es számú Adótörvénykönyv (megjelent 2003. december 23-án a 927. sz. Hivatalos Közlönyben), illetve az eljárást szabályozó 2003/92-es sürgősségi kormányrendelet (megjelent a 2003/941. Hivatalos Közlönyben). Magánszemélyeknek és cégeknek, illetve más jogi személyeknek az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségeit, ezek rendszerét foglalja össze és teszi áttekinthetőbbé a most megalkotott jogszabály. A csomag arra a hat legfontosabb adófajtára vonatkozó rendelkezéseket egyesíti, amely együttesen az állami és közigazgatási bevételek 85 százalékát teszi ki, vagyis: nyereségadó (profitadó), személyi jövedelemadó, mikrovállalatok jövedelemadója, külföldiek által Romániában megvalósított jövedelmek adója, külföldi képviseletek adója, általános forgalmi adó (áfa), jövedéki adók (accize), helyi adók és illetékek. Az új Adótörvénykönyv tételenként ír le valamennyi adófajtát, meghatározva az adózás alanyait, az adott adótípus alkalmazási körét, az adómentességi eseteket (kivételeket), az adókulcs mértékét és az adózási időközöket stb.
Az Adótörvénykönyv által bevezetett fontosabb módosítások:
A gyógyszerek, tankönyvek, újságok és múzeumi belépők esetében fizetendő áfa 9 százalékra csökken, a cégek pedig nyereségadójukból is támogathatnak különböző nonprofit tevékenységeket, az évi összjövedelem 3 ezrelékéig, de az erre a célra fordított összeg nem haladhatja meg a nyereségadó 30 százalékát.
Az adójogszabályokat ezentúl csak hat hónapos előzetes bejelentést követően lehet majd módosítani, ami hozzájárul az üzleti élet kiszámíthatóságának növeléséhez.
A magánszemélyek bizonyos esetekben nem kötelezhetők információkat szolgáltatni a pénzügyi hatóságoknak. Érvényes ez rokonok, de ügyvédek, pénzügyi tanácsadók és orvosok esetében is.
A behajthatatlan kinnlevőségeket költségként lehet elszámolni. Bár a pénzügyminisztérium eredetileg egy nagyobb elszámolási arányt ígért, 2004-ben még csak a behajthatatlannak minősített kinnlevőség-állomány 20 százalékát lehet költségként elszámolni, 2005-ben 25 százalékát, 2006-ban pedig az arány 30 százalékra nő. A teljes kinnlevőséget 2007. január elsejétől lehet költségként elszámolni.
Míg jelenleg a kamatköltségek leírásának feltétele az, hogy a cég egyévesnél hosszabb futamidejû hitelállománya ne haladja meg a cég saját tőkéjét, ez az arány a jövő évtől 3:1-re módosul, vagyis a saját tőkét háromszorosan meghaladó hitelállomány kamata is elszámolható költségként. Tőkejövedelmek esetében a részvényeladásból, illetve ingatlanértékesítésből származó nyereséget nem a 25 százalékos nyereségadókulccsal sújtják, hanem egy tízszázalékos adókulcsot alkalmaznak a 2004. január elseje után vásárolt részvények esetében, és feltétel, hogy a cég legalább két évig birtokolja a részvényeket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a rendelkezést csak 2006-tól alkalmazhatják a vállalatok tőkepiaci mûveleteinek adóztatására.
A jövőben öt év alatt lehet nyereségből fedezni adott év veszteségét.
Bizonyos költségeknek a személyi jövedelemadó-alapból való levonására is lehetőség nyílt. Így például a lakóházak felújítására évi 15 millió lejt, az ingatlanok biztosításaira legtöbb évi 200 eurót, az egészségügyi magánbiztosításokra szintén évi 200 eurót lehet fordítani a jövedelemadó-alapból. A törvénykönyv a fakultatív foglalkoztatási nyugdíjalapokba évi 200 euró adómentes befizetését teszi lehetővé. Jelentős szociális jellegû intézkedés, hogy a nyugdíjakat csak 8 millió lej felett adózzák.
Az adófizető román állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1 százalékát célirányosan, nonprofit szervezetek, alapítványok, társaságok, egyházak finanszírozására ajánlhatják fel. Az adófelajánlás a külföldi gyakorlat alapján úgy történne, hogy az adóbevallás mellé kellene csatolni a nyugtát (amelyet a nem kormányzati szervezet bocsátott ki, ha a támogatást a magánszemély vagy a cég készpénzben adta) vagy a banki elismervényt. Az adózó azt is kérheti, hogy helyette az adóhivatal utalja át a támogatást. Az adóhivatalon keresztüli mûvelethez fel kell tüntetni az illető szervezet adószámát. A pontos szabályozást valószínûleg az Adótörvénykönyv alkalmazási útmutatója tartalmazza majd.
Továbbra sem adóznak a szoftverek szerzői, a sportolók és a trénerek, illetve azon román állampolgárok, akik külföldön vállaltak munkát, s ott adóznak. Egy százalékkal adóztatják meg a kamatokból származó jövedelmeket, s öt százalékkal az osztalékokat.
A jogszabály értelmében az adóhatóság öt évig kérheti számon a magánszemélyek adótartózásait, azt követően azonban nem. Az Adótörvénykönyv előírásait megszegő magánszemélyeket 500 000-től 15 millióig, a jogi személyeket pedig ötmilliótól százmillió lejig terjedő pénzbírsággal sújthatják.
(Forrás: ASIMCOV)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép