Az utca hangja

2009. július 10., péntek, Nyílttér
TÓTH MÓNIKA, Kovászna. A Benedek Elek-emlékévben a nagy mesemondó előtt tisztelegve a Cimbora jelenlegi szerkesztőit, a kifinomult ízlésű, csendes jóságú, emberi méltósága miatt is elismert nagy előd utódait is méltatnunk kell.

Farkas Kinga főszerkesztő is megnyerte az erdélyi és magyarországi írók, költők színe-virágát: Jánk Károly, László Noémi, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Kukorelly Endre gyermek- és ifjúsági műveivel színvonalas folyóiratot adhatunk a tanulók kezébe, amit egy sokszor kultúraellenes társadalomban kihívás kiadni. Igényesek az illusztrációk is, némi ellensúlyt nyújtanak a piacon kapható dömpinggel szemben. A hűséges olvasóknak évente megszervezett Cimbora-táborok is jelzik, mennyire fontos ápolni Elek apó örökségét. Az emlékév mindenkinek alkalom lehet értékeink tudatosítására, ápolására és továbbadására, hiszen mindez fennmaradásunk záloga.

PÁL MIHÁLY, Barót. A román pártoknak főként a magyarság tönkretevését és ellehetetlenítését célzó, erőszakos és erkölcstelen politikájához foghatóra Trianon óta nem volt példa. Sajnos, hogy a régóta tartó, most tetőző gyarmatosítást a jelenlegi viszonyok között aligha lehet megállítani, és ezt súlyosbítja az RMDSZ, amely belevitte a közösséget a csak egyéni érdekeket, nem pedig az erdélyi magyarságot szolgáló szavazásokba. Az a kevés eredmény, amit eddigi simulékony gyakorlatukkal szereztek, semmivé vált, ismét csak a Székelyföld kirablásának, beolvasztásának szándéka erősödött fel. Ellenzékben kellett volna maradni, összefogni a nemzetközi demokratikus erőkkel, és feltárni a valóságot: hogy a dolgok nem a rendjükön történnek, és hazugság a nemzeti jogegyenlőség. Ámítottak minket, hogy az unió mindent megold, de hamar kiderült, hogy nem érdeklik a kisebbségek — ami egyébként valóban rossz kifejezés, talán ha erdélyi magyarságként neveznénk meg magunkat, jobban kifejeznénk vele, hogy évezredes múltú közösség vagyunk, nem egy akármilyen kisebbség. Történészeink versenyt vitatják az eredetünket, miközben a román kollégáknak minden és mindenki dák... És miközben minket is el akarnak románosítani — noha a magyar konyha remekeit maga az államfő is szereti, kedvvel fogyasztja —, folytatni kell a tiltakozásokat, nem szabad a fiatal nemzedékeket magukra hagyni. Az aláírásgyűjtés kell, de nem elég, hatásosabb lenne a sárga csillag kitűzése mindaddig, amíg sorsunkon nem változtatnak.

GYÖRGY ÁRON, Sepsiszentgyörgy. Érdekes riportot közölt nemrég a Háromszék a hajdúszoboszlói üdülőtelepről. A végén a szerző megpendíti, hogy a Székelyföldön is lenne lehetőség csodálatos vízi paradicsomok létrehozására — de nálunk azt is tönkretette az állam, ami volt, mégpedig készakarva! Bizonyára sokan emlékeznek a tusnádfürdői volt termálvízre. 1982-ben magam is láttam, ahogy négy emelet magasságba szökött a víz. Most mindez az enyészeté, ahogy Előpatak, Málnásfürdő és sok más is. Bezzeg Brassóban egy helyi főkorifeus jóvoltából született korszerű új strand — a mi RMDSZ-vezetőink pedig inkább a saját bukszáik hizlalásán dolgoztak az elmúlt húsz évben.

J. Á., Sepsiszentgyörgy. Elég sokan fogadták megrökönyödve azt a tanácshatározatot, amely szerint a tömbházak körüli parkolásért is fizetni kell, hiszen vannak olyan utcák, ahol az üzletek, cégek ügyfelei foglalják el a gépkocsibeállókat a lakók elől, de olyan eset is akad, ahol kevesebb az autó, mint a lakás. Ha ezeket a helyeket versenytárgyalással a jobban fizetők foglalhatják el, mi lesz a ritkábban autózó nyugdíjasokkal, és hol parkolnak a hozzájuk érkező gyermekek, vendégek? Az újonnan létrehozott parkolók bérbeadása ellen senkinek nincs kifogása, de egészében nem tűnik nagyon jól átgondoltnak ez a határozat, talán nem ártana visszatérni rá.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye az iskolakezdésről?







eredmények
szavazatok száma 964
szavazógép
2009-07-10: Közélet - x:

Statisztákat keresnek

Magyar—román koprodukcióban készülő filmhez keresnek statisztákat Kézdivásárhelyen és Kovásznán. A film címe Visszatérés, írta és rendezi: Elek Judit.
2009-07-10: Nyílttér - x:

Pontosítás a kovásznai honlapügyben

A Háromszék július 3-i számában Gyila Sándor közölt cikket a kovásznai honlapok körül kialakult helyzetről, az írással kapcsolatban több dolgot is pontosítani szeretnék.