Sport: A siker kulcsa: a szeretet

2004. február 19., csütörtök, Archívum 2003–2007

Egyeseknek könnyû. Példa is van rá. Adottsága megvan hozzá, 16 évesen már 194 centiméter magasságból szemléli a világot, daliás testén harmonikusan helyezkednek el az izmok, mindezekhez kellő gyorsaság is társul, egyszóval sportra termett egyén. Ha nem lép közbe az 1948-as tanügyi reform, a baróti fiatalemberből a székelyudvarhelyi római katolikus gimnáziumban minden bizonnyal kézilabdást faragnak. De közbelépett, majd a sors is tolt rajta egyet, s Brassóba került. Ettől fogva - legalábbis sporttéren - igazi ,,mindenevő? lett. Kosár- és kézilabdázott, de igazi erőssége a súlylökés lett, tudásával és erejével országos versenyen sem vallott szégyent, az élvonalhoz tartozott. Aztán mégiscsak sportágat váltott. A fémipari technikum elvégzése után Bákóba helyezték, a röplabda, vagy ahogy fogalmaz, ez a ,,természetellenes sport ? (a labdát nem megtartani, hanem jó erősen elütni, nem szabad futni, viszont támadni és védekezni kötelező) ott nyûgözte le. Mondhatni, abban a pillanatban a szó igazi értelmében sztár született. Nem túlzás ez, hiszen olyan gyors és olyan magasra ívelő karriert talán azóta sem jegyeztek a krónikák. 1954-ben az első osztályba selejtezőt vívó csatában figyelt fel rá a Dinamo, október 14-én Bukarestbe került, november hetedikén pedig már ő, mint a válogatott legmagasabb embere, vitte a zászlót a Románia-Franciaország között évek óta zajló hagyományos összecsapáson. A többi már, mint mondani szokás, történelem. Attól a pillanattól kezdve 1969-ig a válogatott keret, az ún. Aranycsapat kihagyhatatlan tagja lett. Sikersorozata önmagáért beszél. Világbajnokságon két ezüstöt (1956, 1966) és két bronzérmet (1960, 1962), 1963-ban Eb-aranyérmet, 1955-ben és 1958-ban ezüstérmet, az 1957-es és 1961-es Universia­dén aranyérmet szereztek, a tokiói olimpián negyedik helyezést értek el, két egymást követő évben (1966-67) megszerezték a Bajnokcsapatok Eu­rópa-kupáját, 1968-ban pedig döntőt játszottak. Tizenöt év alatt rengeteg élmény összegyûl, másfél óra alatt még a legkedvesebbekből is keveset lehet megosztani.
Karrierje legszebb és talán legmeghatározóbb pillanataként a második, az 1967-es BEK-győzelemben játszott szerepét határozza meg. Idegenben, Lipcsében a hazaiak szettekben kettő nullára vezettek, a harmadikban pedig 14-9-re álltak, azaz egy pont választotta el a győzelemtől. A hozzá került labdát minden erejét beleadva védhetetlenül lehúzta, a következőkben kétszer egymás után sáncolt! A mérkőzés sorsa eldőlt! Ezt követően a német főiskolásokban megszakadt valami, az addig jól mûködő, gépiesen betanult játékuk nem volt többé hatékony fegyver. Kudarcnak a vb-bronzérmet és az olimpia negyedik helyét érzi? Mint meséli, Rióba is, Tokióba is abszolút esélyesként érkeztek, aki legyőzte őket, az nem az orosz, cseh vagy valamely erős csapat volt, hanem a saját vezetőségûk! A politikusokból álló sportvezetőség minden alkalmat megragadott, hogy képviseljék az országot, a szocialista vívmányok dicsőségét, és interjúkról interjúkra, fogadásról fogadásra hurcolták az időeltolódás és a repülési körülmények (az IL-18-asban pótszékeken gubbasztottak 12 órán keresztül) után?
Eltelt, elrepült az idő, a válogatottságról lemondott, szolgálataiért franciaországi játéklehetőséget és edzősködést kapott. A Sete-i Arago Klub, akárcsak a francia röplabda mindenhol, amatőr szintû volt, mondhatni, mindent a nulláról kezdett. Egy év után haza akarták hívni, de a franciák minden követ megmozgattak, így még maradhatott egy évet. Megint hazahívták, és jött. Fél évig sehol sem kapott munkát, ellenőrizték, jó elvtársként viselkedett-e. Úgy döntöttek, az volt, s kinevezték a Brassói Dinamo technikai vezetőjévé és alelnöké­­vé, de sokat nem maradt meg tisztségében. Megváltozott a sportolók hozzáállása, mintha nem élvezték volna az edzéseket, folyton az órájukat nézték, eszük valahol máshol járt. Ilyen körülmények között, úgy érezte, a röplabda többé nem az ő világa. Az ő világában a játékosok lelkesedtek a sportért, az edzéseket szabályszerûen élvezték, néha még az esti gyakorlás és zuhanyozás után, lefizetve az őrt, visszaosontak a terembe, és elhúzott függönyök mögött éjszakába nyúlóan játszottak. Teljesítményükért pénzt mindössze egyszer kaptak, mégis tették a dolgukat. A siker kulcsát is ebben látja: szeretni, igazán szívből lelkesedni. A többi aztán jön magától.
Hogy kinek az életpályáját, sportkarrierjét, élményeit, gondolatait vázoltuk fel? Aki eddig még nem találta ki, annak eláruljuk Barót és Erdély egyik legnagyobb sportemberének nevét: DERZSI EDE! Kedden este a baróti Fókusz Klub meghívásának eleget téve másfél órán keresztül bûvölt el előadásával. Derzsi Ede idén lesz hetvenéves, Isten tartsa meg sokáig!
Hecser László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-02-19: Archívum 2003–2007 - :

Riport: Szegények kenyere

2004-02-19: Archívum 2003–2007 - :

Sport: Értesítő (Labdarúgás)