1. A szatíra- és paródiaíró Bajor Andor a romániai magyar irodalom egyik rejtélye. Egyáltalán az a kérdés, hogyan jelenhettek meg ezek a sistergő paródiák?! Nyilván, összefüggésben volt ez - legalábbis a hőskorszakban, az ötvenes években - a nálunk is szovjet mintára kialakuló uralkodó felfogással, miszerint a szatíra az irodalmi mûfajok fontos része. Így egy ideig hagyták a szatíraírókat villogni. A korszak sematizmusba fulladó regényirodalma: A legmagasabb hőfokon, a Viharostető, az Acélfogak, a Foggal és körömmel vagy a Szél fúvatlan nem indul és a Fiatal szívvel romjai fölött mint viharmadarak szárnyalnak Szabédi vagy Bajor szatírái: A pacsirta vagy a Füstöl az acélkalapács, amelyben Bajor Andor 1952-ben fogalmazza meg, máig áradóan, a korszakot:
Hogyha megnövök,
traktor lesz belőlem?
2. Ez a könyv Bajor Andor szatírái és paródiái közül azokat gyûjti össze, amelyek egy irodalmi lap, az Utunk szilveszteri mellékleteként Bajor Andor egyszemélyes mûhelyében íródtak, és általában a szilveszteri számban jelentek meg. (Szilveszterkor egy ideig a romániai irodalomban is mindent szabad volt, de legfőképpen viccelődni és szórakoztatni.) Aztán a nyolcvanas évek ásatag unalmába ez is belefulladt. Viszont akkor már készen volt az Ütünk címû remekmû. A kötet borítójáról az elszánt és pápaszemes paródiaíró vigyorog egy karikatúrán. Amelynek szerzője újabb kori rossz szokás szerint nincsen feltüntetve. Az Ütünk-antológia különben Dávid Gyula utószavával Bajor Andor válogatott munkáinak második könyveként jelent meg a Gloria és a Kriterion közös vállalkozásaként.
3. Az Ütünk először 1956 szilveszterén jelentkezik az Utunkban Beszámoló a világirodalom fejlődéséről felcím alatt. S utána rendszeresen megjelenik, egészen 1984-ig (!). Persze, vannak esztendők, amikor hiányzik (1962, 1964, 1970, 1972, 1973, 1980, 1983); van azonban, amikor egymás után kétszer, januárban és decemberben is jelentkezik (1965, 1971, 1976, 1982)? Van, amikor egy-egy téma körül csoportosulnak a szatírák és a paródiák. Így viszi el ,,íróinkat? a holdba, a dugógyárba, az egzisztencializmus és környékére, a pokolba, a pincébe; újjáélik az 1001 éjszakát, megélik Bolyai János kolozsvári látogatását; ,,kicsiny szívünk minden melegével? rezonálnak a mesére; üdvözlik a ,,galambősz klasszikusokat?; méltatják a tényirodalom jelentőségét; felmérik az utószavak fontos szerepét az irodalomban, és a sport fontosságát is! A szerkesztőségi vezércikkben Bajor főszerkesztő nemes egyszerûséggel jelenti ki: ,,pompás fiúk vagyunk?? Írnak ,,télapóink szakálláról?, és megtartják önnön évfordulóikat is. 1976-ban ünnepli az Ütünk önmagát, azt, hogy 21 éves, s utána íróink köszöntik egymást. A belterjességről mint veszélyről nagyon sokat tudott Bajor, és nagyvonalúan meg is osztotta olvasóival. Nincs talán olyan, a tárgyalt majdnem harminc esztendő alatt fennforgó romániai magyar szerző, aki ne szerepelne ezekben a maró szatírákban és csillogó paródiákban. Bajor mindenre figyel, alapoz, körültekintő, és hasonlít a Bourbonokhoz is. Már természetesen abban, hogy sokat tanul, ellenben semmit soha el nem felejt. Számon tart és szortíroz, rajta tartja figyelő s enyhén megrovó tekintetét az irodalmon. Egyfajta parodisztikus irodalomtörténetet ír, merészen pécézi ki a mellébeszélést, a nagyotmondást, az eszelősséget és a tájékozatlanságot. Az Ütünknek vannak visszatérő vendégei, így Parajdi Sós Tivadar, a rajoni klasszikus vagy irodalmunk elfelejtett nagy alakja, Czirinyáki Mór, aki Bajort kíséri Dante tiszteletkörén a Pokolban Vergilius helyett, mert az utazónak útja előtt semmi Vergilius-idézet nem jut eszébe, csak az, hogy: ,,ne higgyetek a lónak, görögök?. De ez, magyarázza a megjelenő Czirinyáki, a nagy római klasszikusnak Homérosz kapcsán jutott eszébe, ő pedig a helyszínen, a lóvásártéren mondotta ugyanezt, egyáltalán nem véletlenül!?
Bogdán László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.