ÖsszefüggésekGazdakör: A termőtalaj vízgazdálkodása

2004. március 9., kedd, Archívum 2003–2007

Ilyenkor, tavasz kezdetén talán hasznos lesz lapunkban olyan szakmai kérdéseket felvetni, amelyek gazdálkodó társadalmunkat érdekelhetik. Ugyanakkor néhány - szakkönyvekben gyakran előforduló - fogalom tisztázása sem árt.
A termőföld tavasz eleji biofizikai állapota akár döntő mértékben is befolyásolhatja elsősorban az őszi gabonafélék (búza, árpa, rozs), de az ezután talajba kerülő termények szaporítószerveinek (magvak, gumók stb.) fejlődését, növekedését.
A termőtalaj két fontos és meghatározó tényezője, amelyek egyúttal kölcsönös kapcsolatban is állnak: a talajvíz és a talajlevegő.
A talajvíz kifejezés pontatlan, mivel nem foglalja magában a csapadékvizet, amely változatos formában (eső, hó, harmat, dér) és mennyiségben lényeges a talaj vízgazdálkodásában. A talaj összes vízmennyiségét a növények nem képesek teljes egészükben felvenni. A holtvíz az a higroszkópos víz, amelyet a talajkolloidok nagy erővel kapcsolnak magukhoz. Ez a növény számára hozzáférhetetlen. A tulajdonképpeni talajvíz a kapillaritás törvényei szerint emelkedik (vagy süllyed) a talajszemcsék között. A réti talajoknál ez a víz (ha nincs mélyebben 3 m-nél) feljuthat a gyökérszintig, és mint szivárgó víz felvehető. A mélyebben lévő vízátnemeresztő réteg (agyag) felett meggyûlő talajvíz már nem jut el a gyökérzónához. Ilyenek pl. a nálunk gyakori barna erdőtalajok. A csapadékvízből a talajba jutó vizet tekintjük a talaj természetes vízkapacitásának. A talaj víztartalma és szerkezete határozza meg a talajszemcsék közt lévő levegő mennyiségét. A talaj szerkezetétől függ a talaj vízáteresztő és vízbefogadó képessége. A fizikai agyag (0,01 mm-nél kisebb talajszemcsék) százalékarányától függ a talaj vízáteresztő képessége. Ez a homokos talajnál a legnagyobb, az agyagos talajnál a legkisebb. Közepes a vályogtalajok esetében. A legjobb minőségû vályogtalajok jó víztartók és vízvezetők. Vízgazdálkodásukat ,,nagyon jó?-ként értékeljük.
Belvizeknek (pangó vizeknek) nevezzük a talaj telítettségi állapota következtében összegyûlt felszíni vízmennyiséget, amely egyúttal jelzi a talajlevegő hiányát is, és hosszabb ideig megmaradása a gyökérzet fulladásos elhalását okoza. E vizek lassan elpárologhatnak vagy elszivárognak, de a növények kiveszését elkerülendő elvezetésük is meggondolandó.
Puskás Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép