Közélet: Csomakőrösi fakopáncs

2004. március 12., péntek, Archívum 2003–2007

Készül az Erdély - Székelyföld albumsorozat 19. kötete, Alsó-Háromszék munkacímmel. A honismereti fotóalbum összeállítását Váradi Péter Pál veszprémi fotómûvész több évig tartó dokumentációs terepbejárása előzi meg, hogy az évszakváltozásokhoz is kötött kép- és a vonatkozó irodalmi anyagból majd a végleges fotós és szöveges megjelenítés kirajzolódjék.
Háromszék délkeleti csücskének ki tudja, hányadik bejárásához magam is a szerző mellé szegődtem, így jutottunk el Csomakőrösre. A ,,mi Sándorunk? szülőfalujában - ahogy Magyari Lajos mondaná - nagyjából azt az utat, és abban a sorrendben jártuk be, amelyet a turisták ráérősebbje bejár.
A település egészének hangulatát híven megjelenítő templomtérről nyíló Csoma Sándor-emlékszobákban az egyik terem beszakadt mennyezeti gerendáinak megdöbbentő képe lepett meg. És a romos szobából felénk kunkorodó kérdőjelek: ki, mikor, milyen pénzből végzi el ebben az omló vakolatú világban az épületfelújítást? Amire azért is szükség van, hogy az itt most egyetlen kisterembe összezsúfolt - egyébként igen változatos és értékes - dokumentációs anyag újra lélegzethez juthasson. Maga az épület sem eshet ki a kis placc látóteréből. Az építészeti szempontból jellegtelen ház éppen semlegessége miatt nem rontja (túlságosan) az ódon templom, ennek kerítése, az előtte lévő hatalmas hársfa alkotta összkép archaikus faluhangulatát, amelyben Orbán Áron Csoma-szobra otthonosan érzi magát.
Istenem, be kár, hogy a közvetlen szomszédságában lévő porta mindig szolgálatkész, és a falu dolgaiban is eligazító idős háznépe olyan korán talált az itteni helyett a csomakőrösi temetőben öröklakást. Csak maradna olyan gazdák kezében ez a porta továbbra is, akik nem nézik ki ,,a mi Sándorunk? idelátogató rokonságát az apró falucskából.
Még szerencse, hogy Biró Sándor László református lelkipásztor és a tiszteletes asszony szíves jó szóval és ház- meg templomkulccsal áll a rendelkezésünkre, és így megnézhetjük a kedves kis templomot, amelynek falásnyi arányaihoz a falu lakossága máris hozzáfogyott. Fogy, fogy a falu népe, lám, a szomszéd módos porta is üresen áll.
Utunk következő stációja a ,,mi Sándorunk? szülőházának hasonmása. Piroska néni, a Csoma-ház kulcsár asszonya a szemközti utcából a gyümölcsfák erdőszerûen összenőtt takarásából kerül elő, hogy az emlékházba beengedjen. Addig is időnk van szemrevételezni a szemközti, módos gazdákra valló porta felújított nagy házát és gazdasági épületeit. Örül az ember, ha ilyent lát, és együttérzőn örvend, ha olyan emberekkel találkozik, akik a városi panellakások szûkös nyomorúsága helyett a tágas és levegősen otthonos vidéki életformát választják. Elvégre Kovászna innen öt kilométerre ha van, a sokak által annyira irigylésre méltónak tartott nyugati nagyvárosokban a metropolison belül tízszer ekkorák a távolságok a munkahely és lakás között.
Szemünket körbehordozzuk a jó fazonú, akarom mondani, gyönyörû faragású székely kapun is (csernátoniak keze munkája), amely a Csoma-háznak az egykorinál módosabb hasonmása előtt áll. A kapulábakat beárkoló hasadások valami jóféle impregnálóanyag után epedezve repedeznek. Télutó van, vajon ilyenkor perceg-e bennük a szú?
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) támogatásával épült aprócska ház belsejében Piroska néni gondoskodó keze nyoma látszik. A kiállított anyag elég szegényes, a Csoma Sándor korát idéző tárgyakból és bútorokból még sok minden hajlékra lelne itt. Gazda Józsefnek és társainak bizonyára futja az idejéből majd erre is.
Piroska néni házfelügyelői státusa felől is érdeklődöm. Megtudom, hogy őt bizony az itteni hivatalából nem kell a takarékossági szempontok érvényesítése miatt eltávolítani. Valószínû, érzékelhető szívessége azért annyira emlékezetes, mert nem fizetésért teszi.
Szegény Molnár Gizi néni, a zágoni Mikes-kert örökös kapunyitogató asszonya jut eszembe, aki néhány évtizedig a Mikes-tölgyek önkéntes őre volt, és az arra méltónak vélt vendég számára még azt is megmutatta, hogy hol volt látható valaha a szomszédság kerítése, és miként nyomult az a történelmi zûrzavarban a fák felé.
Vajon a kedves vendégek módosabbjának jut-e eszébe, hogy a közösségi szolgálatra termett Piroska és Gizi néniknek, akik hajlott háttal is teszik ingyen a maguk dolgát, valami figyelmességgel kedveskedjenek? Időben is máig ér az a zágoni élményem, amikor a Smuk András mérnök úr szervezésében Háromszékre látogató ausztriai magyarok kivonultak a Mikes-kertből, a mi Bandi barátunk azt kérdezte Gizi nénitől, mire lenne éppen szüksége. - Ez a vastag talpú bakancs erősen nyomja a tyúkszememet - felelte Gizi néni. Aztán megérkezett az idős asszony lábára való puha lábbeli.
A harmadik csomakőrösi stáció Csoma Sándor diófáinak megtekintése lenne. Sikátorszerû kis utcához érkezünk. Ez a két óriás tulajdonképpen három diófa, a mellső ugyanis a föld felszínénél ágazott el. Összenőtt törzsük két szem dióból is sarjadhatott. Isten őrizz, hogy ezt az évgyûrûk elhelyezkedésének elemzésével kelljen megállapítani.
Mintegy végszóra kilép a szomszéd porta kapuján egy idős asszony. A két fára panaszkodik. Ezek egyszer ráesnek a házára és megnyomorítják. Mondom, hogy a fák, hál?istennek teljesen épek, robusztus törzsük kibír még száz esztendőt, az uralkodó széljárás sem az ő portája felé hajlítgatja. A néni viszont hajthatatlan. Azok a fák egyszer a házra borulnak. Szuggerálja, hogy ki kellene vágni. Bizonygatom, hogy ha a Kárpátok rengetegeit elpusztító orkán sem csavarta ki anno ?94-ben, mondom, ez a bizonyosság, hogy ezek az óriásfák még mindig életerősek.
Nincs nagy sikerem, a néni egy oldalágon lévő apró lyukra mutat: már a fakopáncs is kikezdte a fát.
Témát váltanék, kérdezem, hogy mi az utcácska neve:
- Veverica.
A csodába, már Csomakőrösön, és idősebb korban is ,,vevericáznak? az emberek?
- A Veverica előtt mi volt a neve?
- Karl Marx?
- Micsoda?
Megismétli.
- És Karl Marx megjelenése előtt hogy hívták?
- Libertaci.
Úgy érzem, gyorsan témát kell váltani, bár a Mókuska sikátornak a Karl Marx és a Libert??ii neve kortünetként se kutya, ha az ilyen büdösbankás, fakopáncsos utcákat is ekkora nagyságról és ilyen magasztos eszméről kellett elnevezni. Volt olyan kor is tehát, amikor Csoma Sándor diófáihoz a Marx nevével fémjelzett csomakőrösi ,,sztrádán? lehetett eljutni. Természetesen, ha valaki vállalkozott arra, hogy a kapualjak alól kiszivárgó elég sötét színû tócsákat átugorja.
- Kié az a szemközti ház? Az, amelyiket most pofoztak helyre.
- A bukarestieké.
- Mit keresnek itt a bukarestiek?
- Megvásárolták. Nyugdíjasok. Idejárnak pihenni. Ahogy kitavaszodik, már itt vannak.
- Ki a ház gazdája?
- Kovásznán lakik. Jó pénzt kapott érte.
- Sok ilyen házvásárló jár erre?
- Egyelőre ez a kettő.
?k nem félnek, hogy a történelem diófái a szerzeményükre dőlnek. És a fogadókészségéről híres székely falu sem hazudtolja meg magát, már az utcaneveket is előkészítették a jövevények számára.
Csoma Sándornak, ha fizikailag is köztünk lenne, nem kellene Ujguria felé mennie, hogy a magyar őshazát keresse.
Eljön az az idő, amikor a saját utcájában sem találja meg az itteni ember az őseit? A diófák csak a mi házunkat nyomják agyon?
Kinek lenne a tiszte, hogy az eladandó házak és telkek, az erdők és mezők kivásárlását az itteni Csoma Sándor korabeli szokásrend és belső törvények szerint a múltjukkal is ehhez a földhöz kötődő emberek kezére juttassa? Hol az a bank, amely az efféle tulajdonszerzést meghitelezné?
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép