A talaj, különösen ennek felső, ún. A (1,2), illetve B (1,2) feltalajnak és altalajnak nevezett, humuszos termékeny rétege (az előbbi 0-30 cm, az utóbbi 30-60, esetleg 80 cm) igen gazdag növényi, állati és alacsonyabb rendû, az esetek többségében mikroszkopikus életformákban.
Ezek a véglények a baktériumok, férgek, rovarok, rákok, százlábúak, a gombák stb. java része az ún. lebontó, humuszképző szervezetek, amelyek a talaj legfelső, mûvelt rétegében állandó folyamat láncolatát alkotják. Ugyanakkor gazdag a talaj azokban a fajokban is, amelyek többé-kevésbé károsíthatják a mezőgazdasági terményeinket. A károsítás mértéke több tényezőtől függ. Előző írásunkhoz kapcsolódva most a talaj vízgazdálkodásának a befolyását vizsgáljuk, sajátosan a gabonafélék megyénkben tapasztalható leggyakoribb károsodása vonatkozásában.
Tavasszal, amikor még alacsony a levegő hőmérséklete (tehát a párologtatás kevésbé jelentős), az elolvadó hó és a másfajta csapadék mennyisége határozza meg a talaj víztartalmát. Ilyenkor a víz kapilláris mozgása lefelé irányuló. Ebben az esetben akár 1,5 m mélységig is (a talaj összetevőitől, szerkezetétől függően) ,,átázhat? talajunk, hasznos tartalékot képezve.
Természetesen a talaj levegőtérfogata is fontos (ez az őszi gabonáknál optimálisan 10-20 százalék), amelynek hiányában megfulladnak a gyökerek. Az ilyen növény lankad, elfekszik, szárad. Hangsúlyosan akkor, ha a talaj (akár ideiglenesen is) pangó vízzel borított.
Leggyakoribb betegségek a gyökereket és a szártőt megtámadó gombák (torsgomba, fuzárium, hópenész stb.), amelyek a csapadékos évjáratok mélyebb fekvésû talajaiban és kötött talajokban a megmaradt gyökér- és szárrészeken telelnek át. Ezért ellenségünk a monokulturális agrotechnika. A jól szellőző, érett talaj és a gombás vészeket elhárító foszfor alapanyagú mûtrágyák, a csávázás a vetéseket megvédi a teljes vagy részleges pusztulástól. Az állatok közül megyénk sajátos meteorológiai viszonyai miatt - ismeretem szerint - az őszi gabonákban nagyobb kárt a tavasz elején nem okoztak a gabonalegyek, a drótférgek, a lepkelárvák vagy a gabonafutrinkák. Megfigyeltem (aktív éveimben) olykor szárazabb tavaszokon a gramineákon gyakoribb sok tápnövényû levéltetveket. De ezeket alkalmi károsítóknak tekintem, ellenük védekezés nem volt szükséges.
Puskás Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.