Lázárfalva egy alig 700 lelket számláló, a főúttól félreeső, Kozmás községhez tartozó kis falu Alcsíkban. Az emberek élik a hétköznapokat, nem vágynak arra, hogy újságok címoldalán, rádiók híreiben szerepeljenek, ráadásul botrányhősökként. A héten mégis ez történt.
A történet valamikor nagyon régen kezdődött. Azt már nem tudják a faluban, hogyan kerültek oda görög katolikus hívek, akik a XVII. században kis kápolnát építettek a római katolikus templom mellé. Ezt a kápolnát rég nem használta senki, kerítése is annyira tönkrement, hogy a két évvel ezelőtti szélvihar ledöntötte. Közeledett a bérmálás, a falubeliek nem akarták, hogy az ünnepen a lécek ott éktelenkedjenek a templomkertben, ezért eltakarították. Az ortodox egyház képviselői akkor jelentek meg első ízben Lázárfalván. Azzal érvelve, hogy a volt görög katolikus kápolna az övék, vissza szerették volna állítani a kerítést. A falu ellenkezett. Tamás József püspök 2002. április 30-án kelt levelében arról tájékoztatta a helybeli plébánost, hogy az érsekségről szerzett információk szerint a lázárfalvi magyar görög katolikusok 1918-ig a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyéhez tartoztak. Trianon után nem akartak a balázsfalvi egyházmegyéhez csatlakozni, ezért római katolikusok lettek anyagi javaikkal együtt, következésképpen a kápolna is a római katolikus egyház tulajdonába került. A püspök arra is inti a plébánost, hogy ne engedjék a munkálatokat elkezdeni mindaddig, amíg a másik fél tulajdonjogot igazoló papírt nem mutat fel. Ezzel aztán elmaradt a kertelés.
Két év után.
Egy, a kedélyeket felborzoló újságcikk nyomán kedden este Bálint Gellért egyházgondnok kihívta a kozmási rendőrt Lázárfalvára, aki jelentette feletteseinek, hogy ott mindent rendben talált. Szerdán pedig jött az erődemonstráció. Kilenc óra tájban megérkezett Selejan ortodox püspök négy pópa kíséretében, és jött velük a rendőrség bûnügyi osztályáról Cristian Badrus, aki szintén hozott erősítést néhány rendőr személyében, hiszen úgy értesítették őket, hogy a kápolna kerítését leverték, az épület ajtaját betörték. A falubeliek csak távolról szemlélték a hívatlan vendégeket. Bálint Gellért gondnok tisztázta, hogy nem a falubeliek tették tönkre a közkerítést, csak annak maradványait takarították el, újat pedig nem készítettek a két templom közé, hiszen a római katolikus egyház mindkét templomot sajátjának tekintette. Ezért is cserélte le a zárat a gondnok, anélkül azonban, hogy a kápolnában bármihez is hozzányúlt volna. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel, nyilatkozatot íratott Bálint Gellérttel (az ortodox püspöknek nem kellett nyilatkozatot írnia), majd a tulajdonképpen békésen zajló, jó négyórás vizsgálódás után elvonultak. Maradtak viszont a pópák, akik hozzáfogtak a közkerítés felépítéséhez. Selejan püspök azt állítja, hogy mint minden görög katolikus templom, 1948-ban ez is az ortodox egyház birtokába került. Ha a római katolikus egyház vagy a falubeliek ezzel nem értenek egyet, forduljanak a törvényszékhez. Ugyanakkor arra kérte a lázárfalvi gondnokot, ne nyilatkozzék a sajtónak. Bálint Gellért mutatja az egykori lázárfalvi görög katolikus egyház iratait, a hívek átállási kérelmeit, valamint azt a jegyzőkönyvet, amelyet 1940 decemberében vettek fel a még megmaradt görög katolikus hívek római katolikus vallásra való áttéréséről. 1948-ban tehát, amikor Romániában a görög katolikus egyházat felszámolták, Lázárfalván már mindenki római katolikus volt.
Tamás József püspök értesítette az érsekséget a történtekről. Álláspontja szerint jogtalan az ortodox püspök eljárása. Az ortodox egyház azzal érvel, hogy a román görög katolikus egyház híveivel és vagyonával együtt beolvadt az ortodox egyházba. A lázárfalvi görög katolikusok a római katolikus egyházba olvadtak be, tehát ingatlanjuk is a római katolikus egyházé lett - mondja Tamás József püspök.
A történtek felháborították a lázárfalviakat. Erőfitogtatásnak, megfélemlítésnek tekintik az ortodox egyház és a rendőrség kivonulását. ?k pedig békét, nyugalmat szeretnének a faluban.
(Hargita Népe)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.