Robog az autó velünk. Négy férfiember összezárva. Mi másról beszélgethetnénk? Autókról. Nőkről is. Arról, hogy mi vár ránk, szemérmesen hallgatunk. Igaz, nem is nagyon tudhatjuk. Lesz-e közönségünk, népes-e vagy csak foghíjas? Megnyílnak-e kérdéseinkre, kell-e sokat provokálni őket? S mi lesz a fájdalmuk, s lesz-e, lehet-e biztató jó szavunk hozzájuk?
Döcög már az autó, Árpád szobránál odébb gödrös a flaszter, nem csak fel-le, de jobbra-balra is lődörgünk az utastérben, amint - természetesen sikertelenül - igyekszünk néhány nagyobb zökkenőt kikerülni. Nem szidunk mi senkit, még a jó Istent sem, nem tehet ő arról, hogy Háromszéknek sosem futja olyan apróságra, mint útjainak rendbetétele.
Jól kell hogy menjenek a dolgok a torjai községházán, legalábbis szakmai szempontból. Merthogy az iktatóba irányítanak bennünket, akár megoldásra váró átiratot. Miránk ugyan pecsétet nem nyomnak, de belénk diktálnak pohárka szilvóriumot. Isten hozta. Szívesen jöttünk. No, gyorsan még egy kört abból a mondóvízből, mert jófajta, de erősen.
S ha összegyûltek már odafenn, és be is fûtöttek (vékonyszálú eső odakinn, szomorkodik a Fennvaló), hát mennünk kell. Jó estét, dicsértessék. Bevezetőnek kurucos hangulat, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának tricentenáriumi esztendejében jobb nem is lehetne. Nyolcan ülünk az asztal mögött, rövid kupaktanácsot ugyan tartottunk még az iktatóban, de végül nem dőlt el, vidámba mikor menjünk át szomorból - avagy a hétköznapokból. Hát rábízzuk a szereposztást a főszerkesztőre, ki most rendező. Mi, a karakterszínészek, ahányan, annyifélék. És ez így jó, ettől színes társaságunk - és ezért gazdag a lapunk.
Akkor hát: vágjunk bele. Kis izgalom, hang árnyalatnyit beremeg (reméljük, nem feltûnően), arra figyelni, hogy hangsúly a megfelelő helyen legyen, kicsit a kéz is besegítsen, és nem hadarni, csak nyugodtan, azért mentünk, azért jöttek, hogy mindenki mindenkit végighallgasson. Bevallom: jólesik a taps. Annál is inkább, hogy kiérzem belőle: megértették, amit nem kellett kimondanom. Aztán már csak figyelni a többiekre, még arra ügyelni, a Vince felolvasása közben nem felröhögni.
A közönségé a szó. Hordják-e szét múltunkat? Jó a kérdés, a válasz(ok) nem is várat(nak) magukra. Szempillantás alatt remeg a lég, kormány-, kormánypárt- és koalícióellenes hangulat. Sorjáznak a gondok, ami elhangzott, nem sorolom. Megteszik kollégáim, néhány felvetett kérdésben illetékesebbek is nálam. Csak egy foghegyről odavetett választ ragadok ki. A közönség soraiból támadt vádakra első reakcióként így szólott egy elöljáró: kinek nem tetszik, ahogyan rendezik a közösség dolgait, ám jelöltesse magát, s vegye ki a részét a hazai mód zavaros ügyintézésből. ,,Van hely ilyen ?szakiknak??, nyomatékosította a kettős idézőjelbe tett szót. Azért itt hátrább az agarakkal! Nem csak a választott tisztségviselőknek, de a köztisztviselőknek is szolgákká kell lenniük, és nem csak hivatásuk okán, de mert múltunk s még inkább jelenünk így követeli. Fejtsem ki? Értőnek bizonyult a torjai közönség, nem hiszem, több szót kellene erre fecsérelnem.
Mi maradt még? Kis kötetlen csevej, előkerül ismét a be nem iktatott szilvalé, mellé igen finom pogácsa is. Az út hazafelé, néhány óra alatt simábbá nem válott. Ugyanaz a négy férfiember az autóban. Beszélgetünk erről, arról. Felcsörög egy telefon. Egyikünket már nagyon várják otthon, kislánya nélküle nem alszik el. Ízleljük még a friss eseményt, de otthon vár már a taposómalom.
Váry O. Péter
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.