A Krónika erdélyi magyar közéleti napilapban megjelent tényfeltáró riportok - Az erdélyi magyarság pénzét kezelő alapítvány többet költött a pályáztatásra, mint a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra. Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány (március 2.), Nem támogatta listái közlését az alapítvány. Munkaadó Communitas (április. 5.), Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. Törvénybe ütköző pártfinanszírozás (április 6.) - felcsigázták érdeklődésünket, s az erdélyi magyar közösséget érintő kérdésekről, közügyről lévén szó, szerkesztőségünk is felvállalta a téma körüljárását.
Előzmények
A Romániában bejegyzett és nyilvántartott, parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségi szervezetek 1994 óta tevékenységükre támogatást kapnak az állami költségvetésből - áll a Communitas Alapítvány tevékenységéről szóló, az SZKT és a SZET 2002. október 26-i együttes ülésén ismertetett beszámolóban. Az RMDSZ honlapján (www.rmdsz.ro) megjelent, az ülés jegyzőkönyvéből készült kivonat így folytatódik:
Az 1994. évi költségvetési törvény végrehajtási útmutatását tartalmazó kormányhatározat részletesen foglalkozik a Kisebbségi Tanácsban jelen lévő intézmények számára leosztott pénzkeretek kezelésével. Ennek megfelelően négy felhasználási területet határoz meg a kisebbségi szervezetek, így az RMDSZ számára is:
t sajtótermékek, kiadványok támogatása
t mûvelődési rendezvények támogatása
t beruházások
t mûködési költségek támogatása.
(?) Az RMDSZ alapszabályzatának megfelelően az Ügyvezető Elnökség hivatott a költségvetésből kiutalt támogatások kezelésére. Az Ügyvezető Elnökség kidolgozta és elfogadta a támogatások elosztási rendszerét. A következő években a sajtótermékek, kiadványok, mûvelődési rendezvények támogatására elkülöníthető összegek növekedtek. A támogatások elosztási rendszerébe az RMDSZ bevonta a civil és a szakmai szféra képviselőit is: sajtó- és mûvelődési szaktestületet hozott létre. Ezekben helyet kaptak a sajtó képviselői, illetve a mûvelődési élet szervezői. A testületben az RMDSZ is képviseltette magát. (?)
A beruházási alapok felhasználása egyrészt a központi és helyi szintû mûvelődési tevékenységek intézményesítésének támogatását, másrészt a szövetség területi szervezeteinek támogatását, infrastruktúrájuknak bővítését és fejlesztését szolgálta.
Az 1996/27-es párttörvény életbelépését követően a költségvetésből származó pénzalapok felhasználási gyakorlatát újra kellett gondolni. Az RMDSZ kapta a pártfinanszírozást, és más civil szervezetnek kellett a kisebbségi tanácsi pénzeket kezelnie. Ennek érdekében az RMDSZ az Erdélyi Magyar Közmûvelődési Egyesületet nevezte meg e célra. Így az 1997-es költségvetés alkalmazását szabályozó kormányrendeletben már az EMKE jelenik meg. Ettől az időponttól kezdődően az egyesület munkáltatói feladatokat is ellát a mûvelődés és adminisztráció területén, valamint a beruházások, infrastrukturális fejlesztések és a leltári tárgyak kezelésében. (?)
A 2000. évi költségvetési törvény, valamint a támogatások felhasználási normatíváit szabályozó kormányrendelet, az RMDSZ szorgalmazására, lehetőséget nyújtott a beruházási fejezet bővítésére, lehetővé téve a Kisebbségi Tanácsban részt vevő szervezetek számára az ingatlanvásárlást, valamint a nemzeti identitás megőrzését biztosító létesítmények, ingatlanok felújítását és építésének finanszírozását. Ennek köszönhetően a 2000-től beindult Magyarház-program lehetőséget biztosított a helyi közösségeket szolgáló létesítmények felújítására, bővítésére és vásárlására. Ebben a programban hangsúlyozottan szerepel a szórványban levő közösségek támogatása.
A 2001-es költségvetési év újabb változást hoz. Tekintettel az EMKE egyre gyarapodó tevékenységére, az RMDSZ az 1998-ban bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a pénzek elosztására. Az Ügyvezető Elnökség előterjesztése értelmében a Communitas Alapítványt nyilvántartásba vették mint költségvetési támogatást élvező szervezetet. Ezt a listát a 2001/376-os, a költségvetés végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet jogerőre emelte. Ezt követően a költségvetésből a Kisebbségi Tanács által leosztott pénzalapok kezelésében a Communitas Alapítvány bejegyzett céljainak megvalósítása érdekében kizárólagosan a költségvetésből származó pénzalapokat használja fel. Tovább erősíti az eddigi nyílt pályázati rendszert, létrehozza az ifjúsági szakbizottságot, amelyre az ifjúsági pályázatok támogatására elkülönített keret elosztását bízza. Az ifjúsági keret létrehozása mellett, a pályázati kérelmek elemzése alapján, a pályázási lehetőségek tovább bővülnek, így a hivatásos mûvészek, illetve rendezvényeik is támogatásban részesülhetnek. (?)
Az alapítvány
Tehát a párttörtvény életbelépését követően az RMDSZ nem kaphatott kettős finanszírozást, ezért valamelyik forrásról le kellett mondania. Így nevesítette az EMKE-t mint a Kisebbségi Tanácstól érkező összegek kezelőjét. Aztán, állítása szerint, közös megegyezés alapján az erdélyi magyarság reprezentatív közmûvelődési egyesülete visszalépett, s az RMDSZ a Communitas Alapítványt nevezte meg mint a pénzek kezelőjét.
1998. március 12-én fogadta el a Kolozs Megyei Törvényszék az alapítvány tíz nappal korábban iktatott bejegyzési kérését - tudta meg a Krónika. Az alapító okiratból és a mûködési szabályzatból kiderül, a Communitas Alapítványt az RMDSZ alapította, a szövetséget az alapítvánnyal kapcsolatos ügyekben Takács Csaba képviseli. Az alapszabály előírása szerint az alapítvány ,,apolitikus, független, és nincs alárendelve valamely más jogi személynek?. Céljai között a civil társadalom fejlesztésére irányuló tevékenységek szervezése és támogatása, a közösség javát szolgáló kulturális tevékenységek támogatása, a demokratikus gondolkodás értékeinek népszerûsítése, a közép-kelet-európai kisebbségek örökségének megőrzése, az emberi és kisebbségi jogok védelme, közvélemény-kutatások végzése és támogatása, szimpóziumok és kongresszusok szervezése szerepel. Noha az alapítvány 2001 júliusa óta kezeli azokat az összegeket, amelyeket a román költségvetés a hazai magyar közösség számára utal ki, alapszabálya vagy alapító okirata alapján akár a német vagy a török közösség pénzeit is kezelhetné. A magyar szó ezen iratokban csak az alapító RMDSZ nevében szerepel - közli Gazda Árpád a Krónikában.
Tájékoztat a kuratórium
Az alapítvány 2003-ban kifejtett tevékenységéről szintén az RMDSZ honlapján tájékoztat a kuratórium:
A beérkezett pályázatok számát tekintve elmondható, hogy növekedett azon szervezetek köre, amelyek támogatásért folyamodtak az alapítványhoz. Több mint 800 szervezet (esetenként több pályázattal is), valamint több mint 170 sajtótermék pályázott. Az egyéni igénylők száma szintén meghaladta a 250-et. A pályázatok száma összességében 2000 fölé emelkedett, ebből közel 1000 igénylés támogatásban részesült (45%).
A már meglévők mellett (mûvelődési, sajtó, ifjúsági, könyvkiadás, Magyarház-program) az alapítvány két új szaktestületet hozott létre. A Szórvány Szakbizottság célként tûzte ki a szórványban mûködő szervezetek és programok, valamint a magyar szórványközösségek osztatlan (szimultán), 1-4. osztályos iskoláiban tanító pedagógusok és óvónők oktatói-nevelői programjainak támogatását. A beérkezett pályázatok bizonyítják, hogy igény mutatkozott az ilyen jellegû finanszírozás elindítására is.
A szintén 2003-ban alakult Ösztöndíjbizottság az irodalom, képzőmûvészet, színmûvészet és zene terén tevékenykedő alkotómûvészek támogatását tûzte ki célul. A bizottság ezáltal kívánt hozzájárulni ahhoz, hogy a romániai magyar alkotómûvészek szülőföldjükön boldoguljanak.
Kik a kurátorok?
Az RMDSZ honlapjáról megtudhatjuk azt is, kik alkotják a Communitas Alapítvány kuratóriumát, és kik a szaktestületek tagjai. Utóbbiaknál csupán a bizottsági elnököket tüntetjük fel, míg a kuratórium esetében magyarázatként hozzáfûzzük az illetőnek az RMDSZ-ben betöltött tisztségét.
A kuratórium elnöke Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, alalnöke Takács Csaba ügyvezető elnök, tagjai Nagy Zsolt, az ügyvezető elnök helyettese, kampányfőnök, Verestóy Attila és Kelemen Atilla szenátusi, illetve képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a SZET elnöke, Borbély László képviselő, Kerekes Gábor, Szép Gyula alelnökök, Nagy F. István volt alelnök és Winkler Gyula képviselő, Hunyad megyei RMDSZ-elnök.
Szaktestületi elnökök: Kelemen Hunor (sajtó), Kovács András Ferenc (könyvkiadás), Szép Gyula (mûvelődési), Kovács Péter ügyvezető alelnök (ifjúsági), Takács Csaba (szórvány), Markó Béla (alkotói ösztöndíjbizottság). Megjegyezzük, hogy Márton Árpád háromszéki képviselő tagja a mûvelődési szaktestületnek és az ösztöndíjbizottságnak is.
Önmagát támogatta
A Krónika nyilvánosan feltett kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját mûködésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tízmilliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. (?)
Az alapítvány tavaly 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel. Erre 11,473 milliárdot fordított az alapítvány. 7,065 milliárddal a mûvelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek.
A Krónikában közölt táblázatból kiderül, saját mûködésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány.
Nemcsak a mûködési költségek jelzik, hogy az alapítványnak maga felé hajlott a keze. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári Majális (Bila?cu) utcában lévő irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon mûködik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. (?)
Takács nem kívánt válaszolni arra a kérdésre sem, hogy miért nem szerepel a kuratóriumi jelentés bevételi oldalán a székházak bérbeadásából származó bevétel. (?)
A jelentésből az is kiderül, 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok mûködtetésére szánt 1,475 milliárddal és a mûködési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában egyébként a jelentés többek között a különböző évfordulós ünnepségek megszervezését, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetését, a Haza a magasban címû portréfilm elkészítését, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségeket, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említi - írja a Krónika.
Alapítványi munkahelyteremtés
Corina Lorintz, a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője a Krónika érdeklődésére elmondta, az alapítványnak 2004 februárjában 33 alkalmazottja volt. Ez a szám 2001-ben és 2003-ban ugrott meg jelentősen. Míg az év végi záráskor 2000-ben az alapítvány két embert foglalkoztatott, 2001-ben 16, 2002-ben 17, 2003-ban pedig 31 alkalmazottja volt. E számok úgy válnak értelmezhetővé, ha hozzátesszük: az Illyés Közalapítvány úgyszintén Markó Béla által elnökölt erdélyi alkuratóriumánál (mely idén a Communitas-keret közel hatvan százalékának megfelelő összeget oszt el) három személy végzi az irodai munkát.
A különbségek minden bizonnyal azzal is összefüggnek, hogy a magyar adófizetők pénzét Erdélybe juttató Illyés Közalapítvány gazdálkodásának minden adata megtalálható a világhálón, a román adófizetők pénzét elosztó Communitas Alapítvány még soha nem közölte gazdálkodásának tételes adatait.
Az RMDSZ-t támogatta
a Communitas
Nem a közpénzek szétosztása, hanem az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részét - állapítja meg Gazda Árpád. Erre utalnak legalábbis azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője, Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. Ezekből kiderül, hogy a közpénzek elosztásával megbízott Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja - a sofőrtől a főosztályi előadókig - az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. Ez hát a magyarázat arra, hogy a magyarságnak juttatott közpénzek elosztásával megbízott Communitas Alapítvány évről évre megduplázta a személyzeti költségeit, és 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát.
Burkolt RMDSZ-finanszírozásnak minősül az a tény is, hogy Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. A tavaly ősszel felavatott épületszárnyra 2003-ban 5,273 milliárd lejt fordított az alapítvány. Az ügyvezető elnökség kibővített épületében jelenleg 12 iroda mûködik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az alapítvány alelnöke korábban azt nyilatkozta, az RMDSZ albérlő az épületben. Nem tudott azonban magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy a Communitas-kuratórium 2003. év végi jelentésének a bevételi oldalán miért nem szerepelnek a bérleti díjból származó bevételek.
Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása egyébként törvénybe ütközik. A költségvetési törvény kisebbségi kereteinek az elosztásáról rendelkező (2001/546-es, 2002/160-as és 2003/56-os) kormányhatározatok értelmében a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta az RMDSZ kivételével. E kormányhatározatok ugyanis kizárják a pénz felhasználóinak sorából azokat a szervezeteket, amelyek politikai pártként kapnak támogatást a román költségvetésből - írja a Krónika.
Idén felét osztják el
Farkas András, a Communitas Alapítvány programfelelőse a Háromszék érdeklődésére elmondta, idén több mint kétezer pályázat érkezett be: könyvkiadásra 100, sajtótámogatásra 210, alkotói ösztöndíjra 100 igénylés, szórvány kategóriában mintegy 600, a mûvelődési szaktestülethez 690, az ifjúságihoz közel 420.
- Mennyi pénzt osztanak el nyílt pályázaton az 50 milliárdból?
- Ez relatív, mert szaktestületi és kuratóriumi pályázatok is vannak, de az összegnek körülbelül több mint felét.
- Nyílt pályázati rendszerben?
- Nincs ilyen megkülönböztetés: nyílt, nem nyílt. A pályázat az pályázat. Tehát nem meghívásos alapon.
- Akkor közel felét a Communitas kuratóriuma meg szaktestületei saját célra használják fel?
- Nem. Van mûködési keret, vannak fejlesztési költségek, beruházások, székházvásárlás. Tehát nem kizárólag csak program jellegû támogatások vannak. Négy típusú költség létezik: beruházás, mûködési költségek, programtámogatások, kiadványtámogatások.
- Az elmúlt három évben mire költötték a pályázati rendszerbe be nem került összegeket?
- Nézze meg a honlapon! Minden kuratóriumi beszámolót megtalál rajta.
Igen. Azokat, amelyeket közöl a kuratórium. Ezekben meg nem kapunk választ a kérdésre. Tovább érdeklődünk.
Mellébeszélés
Telefonon kerestük Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, de mint alább kiderül, elbeszélgettünk egymás mellett.
- Az elmúlt három évben mire költötték a pályázati rendszerbe be nem került összegeket?
- A Communitas Alapítvány olyan programokat finanszírozott, amelyek a közösség kulturális, szakmai, gazdasági életét közvetlenül érintették. Tudni kell, hogy a Kisebbségi Tanácsnál jóváhagyott keretek a törvény szerint nevesített szervezetet illetik meg. Ez a Communitas Alapítvány, amely a Kisebbségi Tanácsban helyet kapó szervezetek közül egyedüliként rendhagyó módon két felhasználási formát léptetett gyakorlatba: egyet saját programjaira, amelyek egytől egyig közösségi programok, továbbá pályázati rendszeren keresztül. Tehát az az állítás, hogy az RMDSZ törvénytelenül jut pénzhez, vagy a Communitas Alapítvány törvénytelenül használja fel a pénzeket, feljelentés, amelyhez az RMDSZ eddig hozzá volt szokva a Nagyrománia Párt részéről, most egy napilap törvénytelen gazdálkodással vádolja. Nincs ebben semmi újság, a különbség csak az, hogy ezt politikai okokból teszi.
- Azt mondta, hogy a pénz a szervezetet illeti meg?
- Így van!
- Nem inkább a romániai magyarságot?
- Ki az a romániai magyarság?
- A romániai magyar közösség!?
- Azt ki képviselné, ki osztaná el a pénzt? Amikor megjelent a törvény 1994-ben, az RMDSZ volt nevesítve, mint minden más, a román parlamentben jelen lévő kisebbségi szervezet. Ez a szabály. A Kisebbségi Tanácsban részt vevő mind a 19 szervezet részesül ebben a költségvetési támogatásban, és ezek a szervezetek saját tevékenységeikre költhetik el ezeket a pénzeket. Van egy másik változat. Ha az RMDSZ történetesen lemond arról az 5-6 milliárd lejről, amit párttámogatásként kap, nevesítteti magát annak a modellnek az alapján, amely érvényes. S akkor nem a Communitas Alapítvány, hanem az RMDSZ kapná, mint a Német Fórum, a roma, bolgár, görög szervezet, melyek saját programjaikat finanszírozzák. Az RMDSZ pontosan azért, hogy minél több szakmai szervezet minél nagyobb terítéssel részese lehessen ennek a támogatási rendszernek, nem utasította vissza az 5-6 milliárd lejes költségvetési támogatást, amely azért jól megfér a közösség érdekképviseleti céljaira. Ha az RMDSZ nem a Communitas Alapítványt nevesítené, hanem jogszerûen saját magát, akkor még az a vád sem érhetne, hogy saját tevékenységét támogatja.
- Igaz-e az állítás, miszerint a Communitas Alapítványnak 33 alkalmazottja van, akik az RMDSZ különböző szervezeteiben fejtik ki tevékenységüket, az alapítványtól gyakorlatilag csupán javadalmazásukat veszik fel?
- Az RMDSZ tevékenysége - programja és alapszabályzata szerint - oktatási, mûvelődési, közösségépítési és -fejlesztési programok megvalósításához kapcsolódik. Ezeknek a programoknak a lebonyolításáért - az együttmûködés jegyében - számos olyan ember dolgozik, aki a Communitas Alapítványt képviseli. Hogy jól, rosszul, meg lehet vizsgálni, de az biztos, hogy nem törvénytelenül. Ha Magyar Házakat finanszíroz a Communitas Alapítvány, s a programban részt vesznek emberek, akik megszervezik a március 15-i ünnepségeket, akik az identitás megőrzése céljából a mindennapi közösségi életet akár szórványban, akár másutt szervezik, ezt a Communitas Alapítvány alkalmazottjaiként végzik el, lehet őket bírálni, hogy jó vagy nem jó munkát végeznek, de nem törvénytelen, meg lehet vizsgálni, hogy szükség van-e erre a munkára, de nem a törvényességével vitatkozhatunk, hanem azzal, hogy jó helyre megy a pénz vagy nem. Vagy akár a könyvkiadás és a média támogatása. Mert megtehetné a Communitas Alapítvány, hogy csupán saját kiadványait finanszírozza, s az is törvényes lenne. Hogy réteglapokat, szakmai lapokat finanszíroz a Communitas Alapítvány, arról is el lehet mondani, hogy nem jó, de azt nem, hogy törvénytelen. És hogy ezt az RMDSZ csinálja? Igen. Ezt a rendszert az RMDSZ építette ki!
- Pereli-e az RMDSZ a Krónikát, ugyanis Nagy Zsolt kampányfőnök egy brassói találkozón kijelentette, hogy be fogják perelni.
- Nem ismerem ezt a nyilatkozatot. Mi azért nagyjából igyekszünk elkerülni minden olyan megoldást, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeit ne vigyük román bíró elé. Ne a román bíróság döntsön arról, ami kimondottan a magyar közösség kérdése. A vitákat a közösségen belül kell rendezni. Ez elvi kérdés.
Egy kis törvényértelmezés
A demokratikus rendszerekben a jogszabályokat nemcsak betûjük, hanem szellemük és a jogalkotó szándéka szerint is értelmezik. Tény és való, hogy a költségvetésből a Kisebbségi Tanács által nyújtott támogatások elosztását szabályozó kormányhatározat betûje a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szervezeteinek támogatásáról beszél. Vitatható, hogy amikor az RMDSZ ül a Kisebbségi Tanácsban, más kapja a támogatást, de ne keressük kákán a csomót! Logikus az lenne, hogy a költségvetésből nem egy-egy szervezetet kívánnak támogatni, hanem egy-egy nemzeti közösséget - s ez lenne a törvény szelleme. A törvényalkotó - az RMDSZ-en kívül - szándéka csakis az lehetett, hogy egy-egy kisebbségi közösséget támogassanak. Esetünkben a romániai magyar közösséget.
De hát ki az?!
Év A KT-tól kapott összeg A CA által pályázat útján kiosztott összeg
(milliárd lej) (milliárd lej)
2001 13,385 5,78
2002 18,6128 6,4
2003 37,3 10,1
2004 50
Szekeres Attila