A bába tevékenysége
,,Szülés után egy hétig járt a bábaasszony füröszteni. Szemmel tartotta a szopást, a gyermek fejlődését, hogy minden jól legyen. Amelyik gyermeket nehezebben szültem, azzal tovább jött.? (Mezőség, Vajdakamarás)
A bába általában 7-14 napig járt, míg az anya ,,a boldogasszony ágyát feküdte?. Megmasszírozta, megkente szappanos kézzel reggel és este. A masszázs lazító hatású, vér-, nyirokkeringés-aktiváló, -javító módszer. ,,A szülés mindenképpen egy nehéz fizikai munka? (Anyaország, Érd), így a szüléstől fáradt, legyengült anya könnyebben visszakapja az életerejét. ,,A bába megkente a beteg asszonynak, a kicsinek es megkenegette a lábacskáját, kezecskéjét, a testét. Megkente, osztán feresztette a kicsikét. Két hétre dudókból (gyógynövényekből) csinált feredőt az asszonynak is, a beteg asszonynak.? (Moldva, Pusztina) Szülés után hirtelen hormonszintesés következik be. Az anyukák fáradtak, érzékenyek, szoronganak, sírósak. Mind a masszázs, mind a gyógynövényfürdő segít a hormonháztartás normalizálásában. A meleg víz ellazít. A gyógynövényfürdő erős, sokféle növényi gyógyhatása egyesül. Nemcsak a biológiailag aktív anyagok szívódnak fel a bőrön keresztül, hanem a növények szubtilis gyógyereje feltölti, megerősíti az anyák biomágneses energiatestét. Ezt a fürdőt, ami regenerál, a csángók nehéz fizikai munka utáni fáradtság esetén, ízületi, mozgásszervi, meghûléses betegségekben, sőt hasmenésben is alkalmazzák mind a felnőtteknél, mind a csecsemőknél, gyerekeknél.
Az újszülött védelme
Az újszülöttet sok mágikus óvó-védő szokáscselekménnyel védték. Ezeknek egy része visszavezet a magyar népi gyógyászat honfoglaláskor előtti, ősi pneumatani rétegéhez. ,,Az újszülött párnája alá fokhagymát tettek.? (Udvarhelyszék, Oroszhegy) ,,Illatos füvet, a kakukkfüvet használták. A baba párnája alá tették, szintén rosszûző volt. Az első fürdővizibe szoktak tenni dióhéjat, mert az elûzi a gonoszt. Mindig tettek valamit, egy színes rongyot, a gyermek sapkájára egy színes szalagocskát, pirosat általában, hogy ne igézzék meg. Hogy a rongyot nézzék, s ne a gyermeket igézzék. Ha megigézték, szenet öntöttek volt, vagy ólmot öntöttek, s csináltak szenes vizet. Ha nem volt kéznél szén, gyufaszálat dobáltak bele a vízbe.? (Barcaság, Krizba) A diófa a honfoglaló magyarok szent fája volt, tehát mágikus erőt tulajdonítottak neki. A szemmel rontás (megigézés) megelőzése, gyógyítása szintén a pneumatikus orvoslás körébe tartozik.
(folytatjuk)
Bernád Ilona
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.