Ez idáig nem volt túl jövedelmező Románia számára az európai uniós csatlakozás. A bukaresti sajtóban nemrég napvilágot látott adatok szerint ugyanis az ország jóval többet, mintegy hárommilliárd eurót fizetett be a közös európai kasszába, mint amennyit pályázatok révén sikerült lehívnia — alig több mint félmilliárd eurót. Gazdasági elemzők szerint a romániai önkormányzatok nem eléggé felkészültek az európai alapok lehívására, keveset és szakszerűtlenül pályáznak. Ezt egyébként a napokban Emil Boc kormányfő is beismerte, hangsúlyozva: gondok vannak az uniós pénzek megszerzésében.
Hogy eme áldatlan helyzet miatt mégsem az uniós berendezkedés okolható, az eléggé egyértelmű: a korábban csatlakozott államok nagy része ugyanis élni tudott a lehetőséggel, közösségi forrásokból sikerült fejleszteniük infrastruktúrájukat, gazdaságukat — esetükben tehát a gyakorlatban is működött a szegényebb országok felzárkóztatását, a fejlettségi szintkülönbségek csökkentését célzó európai elv.
A kudarc okai tehát valószínűleg mégsem a túlméretezett brüsszeli bürokráciában, pénzügyi szigorban rejtőznek, hanem ennél mélyebben, vezetőink gondolkodásában, reflexeiben. Közel két évtizede ugyanis a romániai önkormányzati vezetők nem ahhoz szoktak, hogy hosszú távon tervezzenek, komplex fejlesztési programokat dolgozzanak ki, egy-egy beruházás finanszírozását jórészt csak költségvetési forrásokból tudták elképzelni, ezért aztán főként politikai jellegű megnyilvánulásokkal próbáltak szavazatokra vadászni, hogy aztán, kormányközelbe kerülvén, csurranjon-cseppenjen valami az önkormányzat számára is. Ez a mentalitás egyébként ma is jellemzi a romániai politikai elitet, jó példa erre, hogy a többnyire pénzosztásban kimerülő kormányüléseken jórészt csak a koalíciós pártok képviselői által vezetett települések kapnak támogatást.
Pedig a nehéz gazdasági helyzetben az uniós alapok nekünk, háromszékieknek is kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy kellő szakértelemmel kidolgozott pályázatok révén kikerüljük a különféle kompromisszumokra kényszerítő politikai alkudozásokat, és a bukaresti széljárástól függetlenül zárkóztassuk fel a térséget. Ehhez azonban felkészült, hozzáértő önkormányzati vezetők kellenek, akik Székelyföld jövőjét, fejlődését nem a rendkívül ingoványos kormányzati pozíció mindenáron való megszerzésében látják.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
