Nem csak az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott Emma Nicholson-jelentés szorgalmazza a romániai magyarok gondjainak orvoslását (a bárónő valójában régi sérelmeinket tette szóvá szigorú országértékelésében, melyben egyrészt hangsúlyozta a harmonikus együttélés szükségességét, de másrészt azt kérte a bukaresti kormánytól, rendezze végre az egyházi ingatlanok jogviszonyát, biztosítsa a csángók anyanyelvû oktatását, illetve hozzon létre magyar tannyelvû állami egyetemet), a kisebbségi kérdésben állást foglalt Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke is.
Noha az olasz politikus más szemszögből közelített a problémához, üzenete mégis egyértelmû. Prodi egy zsidóellenességről tartott konferencián kijelentette: tagadhatatlan, hogy Európában tapasztalni lehet az antiszemita előítéletek megnyilvánulásait, és jelen vannak még a kontinensen egykor elterjedt történelmi antiszemitizmus maradványai is, viszont ezzel együtt sem tehető egyenlőségjel napjaink és a harmincas-negyvenes évek Európája közé. Az elnök szerint a jelenkori Európa feltétel nélkül elítéli a ?30-as és ?40-es évek antiszemitizmusát csakúgy, mint e jelenség újabb keletû megnyilvánulásait. - Az emberi és a kisebbségi jogok - folytatta Romano Prodi (szavai az emberszabású politika bármely fórumán vállalhatóak, mi több, minden, kisebbségi sorban élő emberre vonatkozó alapelvnek tekinthetők!) -, az emberi méltóság tiszteletben tartása az EU alapító elvei közé tartozik a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság eszméivel együtt. Ezért a fajüldözés, az idegengyûlölet és az antiszemitizmus nyilvánvaló megsértése mindannak, amit az unió képvisel - szögezte le Prodi. Az EU alapító szerződései és a tagállamok törvényei tartalmazzák azokat a jogi eszközöket, amelyekkel fel lehet venni a harcot ezeknek az elveknek a megsértése ellen. Az emberi - és különösen a kisebbségi - jogok védelme pedig az unióhoz való csatlakozás kulcsfontosságú feltételei közé tartozik - fûzte hozzá. Ezt az utolsó gondolatot - mely félremagyrázhatatlan bátorítás a kisebbségi ügyért elkötelezett romániai magyar politikusok számára is - bizalommal akár lassan, tagolva is mondhatta volna, hogy az is megértse, aki - noha Európába igyekszik - a nemzetállami hegemóniát tartja követendőnek.
Európa talán tanult, talán újra figyel. Antiszemitákra és kisebb lélekszámú társnemzeteket megalázókra egyaránt. Persze, még mindig hallani az elkoptatott szólamokat, nemrégiben éppen a Szocialista Internacionálé portugál vezetője Kínában (!) veregette hátba az ott tárgyaló román kormányküldöttséget, mondván, eredményesen rendezték a ,,magyarkérdést?. De ez nem meglepő, hiszen az egykori kelet-európai - a mai demokrata szabványokhoz mérten kevésbé szalonképes, ám annál vörösebb - elődök évtizedeken át ugyanezt szajkózták.
Mégis, érezve most Európa figyelő tekintetét, talán újraéleszthető a remény. Hiszen - utalva a Romano Prodi által mondottak szövegkörnyezetére - mára az erdélyi magyar emberek vélhetően csak fájlalni tudják, hogy a történelem vihara mindössze alig néhány ezer, jobbára öregedőfélben lévő zsidót hagyott e tájon, kik talán kisebbségi sorban élő társaikkal együtt bíznak, lesz még élhető jövő e transzszilván térben. Antiszemitizmustól, idegen- és kisebbséggyûlölettől mentes.
Mózes László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.