Száz éve hunyt el Jókai Mór: A helyi sajtóban

2004. május 4., kedd, Archívum 2003–2007

Bodó Attila tanár urat első könyves szerzőként üdvözölhetjük. A sepsiszentgyörgyi Charta Kiadónál a napokban jelent meg Jókai a háromszéki sajtóban címû, a helytörténészek, a Jókait studírozók számára ezután megkerülhetetlen könyv. Friss olvasmányélmény alapján mondjuk, hogy mûfaji sokrétûsége révén szinte zavarba ejtő kötet - helytörténeti monográfia?, egy részletező Jókai-monog­ráfia fejezete?, háromszéki sajtótörténet?, kommentárokkal ellátott szemelvénygyûjtemény? A mindenképpen izgalmas és üde olvasmány, a székelyföldi lokálpatriotizmus értékeit megbecsülő szemlézése két neves háromszéki lap, a Nemere és a Székely Nemzet XIX. század végi és XX. század eleji számainak monografikus feldolgozásán alapszik. A szerző saját címlapterve is jelzi, hogy egyféle breviáriummal - kommentált szöveggyûjteménnyel - van dolgunk.
Bodó Attila, amint mondta, eredetileg nem szándékozott könyvet írni. Miközben Jókai Mór háromszéki ,,jelenéseit? tanulmányozta a Székely Nemzeti Múzeumban a korabeli sajtó alapján, gazdag, érdekes, és a két világháborútól meggyötört és ugyanennyi ,,román világ? retorziói miatt a közemlékezetből kiesett, olyan helyi mûvelődéstörténeti anyagra bukkant, amely arra késztette, hogy mintegy fél évtizeddel ezelőtt elkezdje a jegyzetelést, a levéltári cédulázást. ,,Menet közben? a gyûjtött anyag vezette rá arra, hogy kutatásai lényegét kötetbe kell szerkesztenie.
- Belebotlottam a témába - mondja -, és szerencsénkre észrevételeit nem botladozva-botorkálva tárja elénk, hanem egy könnyen áttekinthető, mintegy háromnegyedében a korabeli szövegeket megjelenítő, a száz és egynéhány évvel ezelőtti Háromszéknek az akkori Magyarország szellemi áramköreihez kötődő mûvet tett asztalunkra.
A kötetben fellelhetjük Jókai minden háromszéki beszédét, ezek és a nagy mesemondó székelyföldi jelenlété­nek, kortesútjainak, vendégeskedéseinek sokféle, a fővárosig is elérő visszhangját. A szerző a székelységet az általa alkotott mûvekre jellemző romantikus világba emelő, nemzeti önérzetét tápláló, szimpatikus túlzásai manapság ,,korszerûtlennek? is minősíthetők, de valljuk be, olyan erkölcsi-etikai mércét is állít, amelyhez igazodnunk szükségesebb lenne, mint valaha.
Csak mutatóban: ,,Aki meg akarja tudni, hogy mi az igazi szeretet, az jöjjön Székelyföldre; Aki meg akarja tudni, hogy mi az igazi honszeretet, az tanulmányozza a székely nemzet történetét; Aki meg akarja tudni, hogy mi az igazi, baráti, rokoni szeretet, az kössön barátságot, rokonságot a székelyekkel; Ha megadatik érnem, hogy írhassak oly mûvet, mely a gyarló testi életemet túlélni van hivatva, úgy ez bizonyára semmi egyéb nem lehet, mint a nemes székely nemzet dicsőítésének, magasztalásának, felmagasztalásának maradandó emléke??
A kötetben hangot, illetve nyomdai teret kap a Jókait joggal-jogtalanul császárhûnek, udvari érzelmûnek tituláló politikai ellenzék, a korteshadjáratokban ellenfélként jelentkező tekintélyrombolás is. Ez akarva-akaratlan közvetlenül kapcsolódik a mai kortestorzsalkodások hangneméhez is.
Bodó Attila Jókai háromszéki kötődéseinek monografikus feltárása mellett felfedezésszámba vehetően és élményszerûen ,,botlik bele? az előbb Pesten, Jókai A hon címû lapjánál újságíróként mûködő, majd Sepsiszentgyörgyre telepedő Málik József pedagógiai, és lapszerkesztői, a fővárosból igényt és ájert magával hozó tehetségébe. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium akkori rangját jelzi, hogy Málik József elsősorban pedagógusnak tartotta magát, holott publicisztikai és lapszerkesztői ténykedése a századforduló legjobb magyar teljesítményeivel is mérhető.
Első könyves szerzőnk a Jókai a háromszéki sajtóban címû könyve szerencsésen egészíti ki és helyezi a székelyföldi Jókai-kultuszt a megyei könyvtár - miért is nincs mindmáig neve? - és a sepsiillyefalvi KIDA Alapítvány kezdeményezte emlékkiállítást hitelesítő szellemi szférába. Ez a kötet annyira lokális, hogy a nagy mesélő szülővárosának, Komáromnak a lakosai kedvvel és tanulsággal lapozhatják. Bodó Attila munkája ezután a Jókai-kutatók számára is nélkülözhetetlen alapmû, s az egyre és örvendetesen sorjázó háromszéki monográfiaszerzők új pályatársat üdvözölhetnek.
Érdemes megjegyeznünk azt is, ami a könyv belső borítóján olvasható: Megjelent a sepsiszentgyörgyi városi tanács és a polgármesteri hivatal támogatásával, az író halálának századik évfordulóján.
A támogatás példa és tanulság arra, hogy a mindenkori városvezetésnek nem csak a katasztrofális állapotban lévő utak, utcák felfeslett burkolatát kell befoltozniuk, hanem a mûvelődéstörténet repedéseit és hézagait is be kell tömetniük.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép