Az államfő érkezését óriási várakozás előzte meg, a táborban pénteken majd mindenki erről beszélt, a nap folyamán Băsescut kifigurázó, az államfőt prímásként ábrázoló szórólapok jelentek meg. A helikopterrel érkező államfő szívélyes fogadtatásban részesült: kürtőskalácsot és székely mellényt kapott, amit azonnal fel is vett, és abban jelent meg a nagyszínpad előtt összesereglett — az előző évekhez képest kisebb létszámú — tömeg előtt. A taps után azonban meglepődve vette észre, hogy több száz Autonómia feliratú lap emelkedett a magasba, nevetve jegyezte meg: ,,hiába emelik fel, azt most nem kapják meg".

Beszédének első részében arról számolt be, milyen változások történtek Romániában az elmúlt húsz év alatt. Véleménye szerint a demokratizálódási folyamat visszafordíthatatlan annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban megerősödtek a szélsőséges erők. Aztán a gazdasági válságról beszélt, hangsúlyozva: Románia önerőből nem tud lábra állni. Érintette a Nabucco-programot, Románia külpolitikai irányelveit, majd a belpolitikai témákról beszélt, reformokat sürgetett, és az alkotmány korszerűsítésének szükségességét vetette fel.

Ekkor mondta, hogy a települések helyi autonómiáját növelni kell — a kezdődő tapsra reagálva azonban csendre intette a közönséget, és hozzátette: Székelyudvarhelynek csak ugyanolyan szintű autonómiája lehet, mint Tulceának vagy Caracalnak. Ekkor hangzottak fel az első füttyök, Băsescu pedig némileg idegesen jegyezte meg: beszélgetni jött ide, a fütty pedig egyesek párbeszédre való képtelenségét mutatja. Kifejtette: elrugaszkodottnak tartja azt, hogy csak egyeseknek legyen autonómiájuk, másoknak nem, majd megjegyezte: zavarja, hogy lassan halad a decentralizációs folyamat. Szerinte minden családnak és minden közösségnek szüksége van autonómiára, hogy maga döntsön saját ügyeiről oktatási, egészségügyi és más kérdésekben. Hibás elképzelésnek nevezte, hogy egyesek határokat szeretnének húzni, útlevelet kérnének az autonómia jegyében, és leszögezte: Románia alkotmánya nem lehet alku tárgya.

Ekkor kezdte el idézni az első cikkelyt — miszerint Románia szuverén, független, oszthatatlan nemzetállam — a kezdődő felhördülést látva pedig azt mondta, ha kifütyülik, megismétli a mondatot. És ez is történt, háromszor mondta el a tömeg hurrogása közepette a nemzetállamról szóló passzust. A kedélyek megnyugvása után a válságról beszélt, azt állította, a harmadik negyedévben mérséklődik a gazdaság zuhanása, végezetül a szélsőséges pártok megerősödéséről szólt, a résztvevők figyelmébe ajánlva a jelenség okainak feltárását.

Csalódtunk a barátban

Nyugodtan, udvariasan, de határozottan szólt vissza az államfőnek Tőkés László. Az európai parlamenti képviselő örömét fejezte ki, hogy a huszadik tusványosi szabadegyetemre hivatalban levő román államfő is ellátogatott, ígéretesnek nevezte a gesztust, majd megjegyezte: Băsescu és Orbán Viktor együttes jelenléte azért is beszédes, mert a Fidesz elnöke nemsokára Magyarország miniszterelnöke lesz. Ha már amúgy is modernizálná az alkotmányt, jó lenne módosítani rajta egy-két cikkelyt — jegyezte meg Tőkés a felolvasásra utalva, mire Băsescu azzal replikázott, hogy ő javasolt egy verziót, ám az RMDSZ elutasította azt. Tőkés felidézte, hogy Băsescu síkra szállt a román nyelv idegen nyelvként történő tanítása érdekében, decentralizációt ígért, elítélte a kommunizmust. ,,Székelyföld barátjaként ismertük meg őt, de sok csalódás ért bennünket" — mondta, hiszen a decentralizáció késik, a román nyelv oktatásában nem történt változás, a kommunizmus áldozatait nem rehabilitálták, két évvel korábban pedig Băsescu ígéretei ellenére a Demokrata-Liberális Párt megakadályozta a püspök felvételét az Európai Néppárt frakciójába. Temesvár szellemében kell visszaállítanunk a bizalmat — fűzte hozzá, majd kisebbségpolitikai rendszerváltozást sürgetett. Szolidaritását fejezte ki a felvidéki magyarsággal a szlovákiai nyelvtörvény hátrányos megkülönböztetései miatt, felidézte a szerbiai magyarveréseket, a magyar intézményvezetők eltávolítását Székelyföldön, az adminisztráció románosítását, a kolozsvári műemlékek feliratainak ügyét, a csángók diszkriminációját, a Bolyai Egyetem megszüntetését. Beszélt az ortodox egyház expanziójáról, a románok betelepítéséről Székelyföldre, a katonai egységek növeléséről, a nem ortodox egyházak diszkriminációjáról. ,,Európa-szerte vannak jól működő területi autonómiák, Romániában erre azt mondják, soha nem lesz ilyen. Európában vagyunk?" — tette fel ezek után a kérdést, szélsőséges kijelentésnek minősítve Băsescu korábbi, Budapesten elhangzott kijelentését. A Tismăneanu-jelentés szellemében kell leküzdeni a magyarellenességet, a kisebbségpolitikában nem szabad leragadni a nacionálkommunizmus szintjén. Az alkotmányos reformot ki kell használnunk, a kisebbségi törvény helyett pedig olyan tervezetet kell kidolgozni, amely a magyarok helyzetét önállóan rendezi. Más kisebbségekkel is szolidárusak vagyunk, de nekik nincsenek olyan gondjaik, mint a székelyföldi területi autonómia — szögezte le.

Kire szavazna Orbán Viktor?

Orbán Viktor megtiszteltetésnek nevezte Băsescu jelenlétét, értékelve, hogy vállalta ezt a nem könnyű párbeszédet. Hangsúlyozta: a Fidesz és a Demokrata-Liberális Párt ugyanabban az európai pártcsaládban tevékenykedik, kapcsolatuk az időnkénti konfliktusok ellenére jó. Példaként említette a Nabucco gázvezeték ügyét, amelyben Băsescu és a Fidesz ugyanazon az állásponton volt, szemben a magyar kormány terveivel. Ezt követően a Fidesz elnöke új korszak kialakulását vetítette előre Európában, hangsúlyozva: a baloldal óriási vereséget szenvedett, a jövő Európáját jobboldali, polgári erők vezetik majd. Egy politikai, gazdasági mítosz omlott össze, a piac szent és sérthetetlen elve bizonyult hamisnak, kiderült: a mohósággal szemben igenis, kiszolgáltatott a piac. A róka nem tud uralkodni magán, ha bekerül a csirkék közé — példálózott, hangsúlyozva: a piac csak a tőkével rendelkezők érdekeit védi. Magyarországon is meghasonlott a baloldal, az elmúlt években egy szűk neoliberális tőkéscsoport vette át az irányítást, és mindentől megfosztotta a magyarokat: még a nemzeti összetartozás élményétől is — ezért várnak politikai fordulatot Budapesten, a két szélsőséges pártra pedig — a baloldalra és a radikális jobboldalra — igazi alternatívát jelent a kiegyensúlyozott, polgári erő, a Fidesz.

A beszédeket követően a közönség kérdezhetett, összesen ötvennyolc kérdést nyújtottak be. Az egyikben azt kérdezték Orbán Viktortól, Kelemen Hunorra vagy Traian Băsescura szavazna-e inkább, a Fidesz elnöke pedig azt válaszolta, kétfordulós választás van, így megoldható ez a dilemma. Hangsúlyozta: néppártiként az az érdeke, hogy a magyarság minél nagyobb számban menjen el szavazni, és hogy a Demokrata-Liberális Párt nyerje a választásokat — ezért még kampányolni is készen áll nekik.

Az államfő kérdezett

A legnagyobb meglepetést azonban ismét csak Traian Băsescu produkálta: miután a magyar intézményvezetők leváltását firtató kérdésre csak annyit mondott, hogy az a kormány dolga, ő maga is harcolt azért, hogy a kompetens vezetők a helyükön maradhassanak, a közönség soraiból felhívott egy hölgyet a színpadra, átadta neki a helyét, majd angolul kérdezte tőle, mit is ért autonómia alatt, talán határokra és útlevélre gondol-e, mert feltűnt neki, hogy a lapot magasan tartotta. A magyarországi nő meglepetésében mindössze annyit tudott mondani, hogy a székelység önrendelkezését szeretné, a színpadon levők sem helyesbítették az államfő kijelentését, erre Băsescu megköszönte a ,,kimerítő választ", lement a színpadról, elvegyült az újságírók és a résztvevők tömegében, majd kávézni indult felesége és Orbán társaságában.