Az önmagából építkező Illyefalva — Váry O. Péter

2009. július 20., hétfő, Közélet

Mintapéldája is lehetne akár a falunapok egyen-sokaságában az illyefalviak ünnepe, az, ahogyan önmagukból építkezve, önmaguk közösségmegtartó erejére alapozva szervezték az elmúlt hét végén tartott Illés-napok programját: a falu számtalan értékeit felmutatva, túlsúlyosan kulturális jellegű rendezvényekkel, a helybeliek s elszármazottak minden rétegéhez és korosztályához szólóan.

S a jó illyefalviak ki is vették részüket az ünnepből — sajnos, általánosítani a néhai mezővárosiak esetében sem lehet, hisz jócskán akadtak, kik csak a kocsmáig jutottak el, s dacára annak, hogy minden második kerítésen-kapun az Illés-napok programját reklámozták a szervezők, fogalmuk nem volt arról, szűkebb környezetükben mi zajlik. Ám aki dologidőben is módját ejtette a közösségi élet alakítására, az bőséggel szórakozhatott, testnek-léleknek üdítő programok csábítottak három napon át, pénteken bemelegítőnek sportrendezvények, szombaton, a népi hagyományok napján ugyan a tavalyi nagy sikerű aratóversenyt nem szervezhették meg, merthogy a búza nem érett be.

Új ötletként a nemrég felújított LAM-farm udvarán a régi konyhai, háztartási, gazdasági eszközök, tárgyak kiállításán idézhettek múltat, s ígérhették, dehogy dobják ki, s pláne, nem adják el, sőt, jövőre majd előveszik a nagyszülők padláson porosodó örökségét, az udvart közben kürtőskalács s kemencében sülő kenyér illata lengi be, odébb az aprók kézműveskednek, s ki a tűző napra ráunt, a focipálya melletti jegenyék árnyékába vonult hűsölni, ám ott sem sokáig üldögélhetett, hiszen az orvosi rendelőben Fazakas Orsolya ruhaterv-kiállítása várta a látogatókat, a tűzoltószertárban az illyefalvi labdarúgás történetét fényképekkel, mezekkel, szétrúgott lasztikkal, vasstopnis csukákkal idéző tárlat, a könyvtárban közel félszáz helybeli, illetve cseregyerek sokatmondó rajzai arról, hogyan látják ők falujukat, s esténként az amatőr színjátszók előadásai, majd késő éjszakába nyúlóan koncertek. Tegnap pedig a maradandó emlékek napja, istentisztelet után kopjafaavatás az 1000 éves erdélyi kereszténység és a Kálvin-év tiszteletére (faragta Sztojka József), a tavalyi Illés-napok óta született 13 újszülött köszöntése, a falu legidősebbjét, az éppen tegnap 100. évét betöltött Hoffman Máriát végül családi körben köszöntötték, aztán az ügyességi versenyek, robogók divatja lévén, a kismotorosoknak külön, s az erejüket fitogtatni szándékozóknak szintúgy, s ismét csak koncertek, ha nem is hajnalig ezúttal.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki volt a legrosszabb miniszterelnöke Romániának az elmúlt években?
















eredmények
szavazatok száma 744
szavazógép
2009-07-20: Közélet - x:

Az ozsdolaiak óriás kürtőskalácsot sütöttek — Iochom István

Ozsdola önkormányzata nyolcadik alkalommal szervezte meg a július 22-re eső Mária Magdolna-búcsú előtt pár nappal a Kun Kocsárd Általános Iskola udvarán és a sporttelepen az idei falunapokat. A franciaországi Tiercé testvértelepülés négy, Becske kilenc, a Vrancea megyei Nistoreşti község pedig tizenkilenc tagú küldöttséggel jelent meg a falunapokon. Az előző évekhez viszonyítva újdonságok is voltak, most készült első alkalommal óriás, 3,4 méter hosszú kürtőskalács, amit ingyen osztottak szét. Ifj. Domokos József kisállatait nagyon sokan csodálták meg.
2009-07-20: Máról holnapra - x:

Húsz esztendőnk hatalom... — Sylvester Lajos

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor húsz évének mérlegét megfogalmazni nem könnyű dolog. Ha a két helyszín — Bálványos és Tusnádfürdő — rendezvénysorozatának magyar identitáskereső tartalmi jegyeire és a generációkra örökített érdeklődés fő sodorvonalára, a sodrás-sodródás dimenzióira figyelünk, akkor egy, a Kárpát-medencében, magyar és magyar—román vonatkozásban is páratlan folyamat és jelenségsorozat részesei lehettünk.