Matuzsálem ZalánbanRiport: Kész József százéves

2004. május 13., csütörtök, Archívum 2003–2007

Évekkel ezelőtt szerepelt egy riportunkban Józsi bácsi. Akkor az udvaron kaptuk lencsevégre szamarának társaságában, fenn, a Suta nevû falurészen. 1904. május 4-én született. 100. születésnapján kerstük fel, mikor virággal és egy pezsgővel köszöntötte őt Fodor István polgármester és két falusfele.
- Jaj, ki gondolt volna erre? Olyan vén vagyok, hogy még megköszönni sem tudom - mondta.
Józsi bácsi kissé elérzékenyült, mert a polgármester társaságában falusfelei, Málnási István mérnök és Apor László is felköszöntötték. Életéről ezeket mesélte el:
- Tizenkét évesen kerültem Zalánba, Kálnokról. Itt csak négy osztályt jártam, mert apám pásztorkodott, és kellett neki a segítség. Akkor nem fogták olyan szigorúra az iskolát, mint most. De számolni megtanultam. 1930-ban nősültem, Téglás Máriát vettem feleségül. ? szegény 1960-ban meghalt. Második feleségem Tóth Lina volt, fáin fehérnép. Öten voltunk testvérek, Feri volt a legnagyobb, aztán jöttem én, utánam Berta, Ilka és Ilona. No, ő még él, itt lakik a szomszédban. ? 1913-béli. Egy fiam Oltszemen él. Erzsi lányom - Szilágyiné - már hat éve gondoz engem, pedig Kálnokon háza és kertje van. Dédunokám és ükunokám van vagy tizenöt.
Én apám mellett pásztorkodtam, sokáig éltem fenn, a havason. Négy évet voltam magyar katona Szatmárnémetiben, utána román zsandár Târgu Neam?-on és Ia?i-ban. Mindig fehér kesztyûben jártunk, livrétem is van. Elju­tottam egészen Besszará­biáig, láttam a Dnyesztert. Nézze meg a fényképemet... ne, milyen bajuszom volt? Hazajöttem, s favágó lettem. Itthon, Zalánban vagy tíz évig őriztem a csordát, utána a kollektívben dolgoztam. Nem volt könnyû életem. Onnan van 440 000 lej nyugdíjam... azt es most emelték fel. Azelőtt még a fele sem volt. Sok minden nehézségen mentem keresztül, s ne méges milyen hosszú életet adott nekem az Isten. Arra kérem mindennap, hogy szabadítson meg engemet, s akkor megszabadul tőlem a leányom is...
Közben elkoccintja az ünnepi pezsgőt a polgármesterrel, vendégeivel, és tovább mesél.
- Boros Gyuri bával együtt vágtuk a fát az erdőn, s oda került valahonnan egy kártyavető cigányné. Vettesd ki magadot, te - biztatott Gyuri bá. Én rea is álltam, s a cigányné azt vette ki, hogy én nagyon hosszú életû leszek. Soha nem felejtem el: 1 lej 50 banit fizettem neki...
Közben belépett a 91 éves Ilona húga is. Szilágyiné pálinkát, süteményt tesz az asztalra. Józsi bácsit tovább faggatjuk.
- Hova lett a szamara?
- Az úgy volt, hogy a lovamat megette a medve a havason, s az utolsó pénzecskémen vettem azt a szamarat. Sokat erdőltem vele. Fáin állat volt. Kérték tőlem a cigányok, és - szőrt a szőrrel - elcseréltem egy fehér lóval. A cigányok még ki sem mentek a faluból, már el is vágták a szamárnak a nyakát... ?k ették meg. Én olyan gazda voltam, hogy életemben hét lovam volt, de egyik vásárnál sem kellett még reafizessek...
Nehéz, de szép élet volt a Józsi bácsié, szegénységben és becsületben telt el. Búcsúzáskor mondta: ,,én törvényszéken és milícián még nem jártam, nem tudom, hogy merrefelé nyílik ott az ajtó...?
(kisgyörgy)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép