Pünkösd: Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje...

2004. május 29., szombat, Archívum 2003–2007

Méltó ehhez a szép tavaszi ünnepünkhöz, hogy Balassi sorával köszöntsük. A szakirodalom megemlékezik arról, hogy a XVI. században a magyar és török katonának egyaránt pünkösd volt a legkedvesebb ünnepe. Ilyenkor a hadakozás is szünetelt, a paripákat füveltették, a vitézek hazamehettek, ünnepeltek. ,,Áldott szép pünkösdnek gyönyörû ideje...? - emígy kezdte erre az időkre visszaemlékezve Borivóknak való címû versét Balassi Bálint.
Az ünnep gyökerei
Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése - kezdi az eredetmagyarázatot a témakör kiváló ismerője, Bálint Sándor (1937), aki ezt a vallási ünnepet a tavasz eljövetelével, a siker és a jó termés iránti óhajjal hozza kapcsolatba. Szerinte ezek az ősi tavaszi ünnepek az európai népek megkeresztelkedésével leginkább pünkösdhöz kapcsolódnak. Az egyház igyekezett, hogy az idők folyamán keresztény tartalommal töltse meg ezt az ünnepet is. A tavaszi virágzásban mintegy a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek.
Mifelénk is az egyik szép tavaszi virág, a másutt jobban védett sárga zergeboglár (Trollius europaeus), mert éppen pünkösd táján nyílik, a pünkösdi rózsa népi nevet viseli. Ekkorra esik a bazsarózsa virágzása is, melyet a Székelyföld más vidékein szintén pünkösdi rózsának hívnak. Ebbe a témakörbe tartozik a pünkösdi királyság néven ismert, nagyon régi népszokás is, mely szerint a falu pünkösd napján kiválasztott első legénye (régebben erőpróbák, versenyek során választották ki) királyi pálcát kap, s legénybíróként ,,uralkodik? a következő év pünkösdjéig, néhol ennél rövidebb ideig, helyenként csak egy napig! Tiszteletére díszfelvonulást, lóversenyt rendeztek. Régen a pünkösdi király mentesült a közmunkák alól, s kocsmaszámláját is a falu fizette. Ehhez a népszokáshoz kapcsolódik a lejár, mint a pünkösdi királyság szólásmondásunk. A pünkösdi királyság átvitt értelemben rövid ideig tartó dicsőséget jelent.
Pünkösdi népi szokásainknak igen gazdag irodalmuk van. Szintén Bálint Sándor jegyezte fel, hogy ,,a kiegyezés után Ferenc Józsefet pünkösd napján akarták királlyá koronázni. Valakinek azonban még idejében eszébe jutott a pünkösdi királyság egynapos dicsősége. A kedvezőtlen előjel elkerülése végett (a ceremóniát) előhozták pünkösd szombatjára.? Pünkösdöt később a protestáns vallásos ünnepek között is ott találjuk. Egy XVII. századi kézirat ,,református pünkösdi köszöntőt? őrzött meg. Érdekes, hogy pünkösd liturgikus sajátosságáról, egyházias ihletettségéről éppen a csernátoni születésû református pap, Bod Péter ír részletesebben. ,,...A báránynak megétele után, a zsengének bé­mutatásától fogva, ötven napot számláltak, az ötvenediken az Istennek áldozatot mutattak a mezei áldásért, amely ugyan ünnep volt, és görögül pentekosté, ötvenedik, a mi nyelvünkön abból formáltatott szóval mondatik pünköstnek. Ez nevezetessé tétetett osztán, midőn a Szentlélek az apostolokra elküldetett.? Ugyancsak Bod Pétertől tudjuk, hogy pünkösd előtt nagy volt mindenütt a vigadalom, az emberek ,,szent énekléssel töltötték idejüket, kivált a halléluját mindenütt énekelték?.
A Szentlelket az idők folyamán próbálták ábrázolni. Galamb formájában láthatjuk a festett oltárképeken, fából vagy gipszből megmintázva az oltárokon. Csíkdelne templomába a középkorban pünkösd napján fehér galambot zártak, melyet aztán mise alatt szabadon eresztettek.
Nem véletlen, hogy több, Máriát dicsőítő kegyhelyünknek - így Csíksomlyónak - pünkösd is búcsúünnepe, hiszen a Szentlélek ajándékait az ő mátkája, a Szûzanya közvetíti a hívő lelkekbe. Csíksomlyó templomának Sarlós Boldogasszony a titulusa. Ugyancsak a Szentlélekre szentelték fel Csíkszentlélek, Kászonjakabfalva és Kézdiszentlélek templomait. Érdekes helyzet alakult ki a háromszéki Szentföldön. Bár Csíksomlyó védőszentje Sarlós Boldogasszony, a Mária-búcsút - kissé később, távolabb pünkösdtől - ősszel, Szûz Mária Szent Nevének ünnepén, szeptember 12-én tartják. Háromszéken a futásfalvi templomnak Szent András a titulusa, de mivel itt őrzik a csíksomlyói istenanya mûkincs értékû szobormásolatát, július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén tartanak fogadalmi nagybúcsút és zarándoklatot. A kézdi­szentléleki templom faragott főoltára a Szentlélek eljövetelét és Szent Annát ábrázolja. A templom búcsúja azonban, mert nem eshet egybe a pünkösdi csíksomlyói búcsúval, pünkösd hétfőjén van.

Miért Csíksomlyó?
Csíkban már a XV. században élt a Boldogságos Szûz Mária tisztelete. A környék népe Mária-ünnepeken Somlyón gyûlt össze. IV. Jenő pápa egy 1444. évi körlevélben arra buzdítja a népet, hogy segítségükre legyen a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul a végzett munkáért búcsút engedélyezett, mert ,,a híveknek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szûnik odagyûlni?.
Csíksomlyó tehát ősi Mária-kegyhely. Búcsújáról már a XV. századtól említést tesznek. A pünkösdi zarándoklatot 1567 óta, vagyis a tolvajosi győztes csata után tartják annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusság elhárította szülőföldjétől az erőszakos hittérítés veszélyét. Az ősi vallás megvédése érdekében a gyülekező éppen pünkösd szombatján volt Csíksomlyón. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére minden évben pünkösd szombatján Csíksomlyóra zarándokol Mária népe, és a Kis-Somlyó hegyén körmenetet tart. A történelmi örökség folytán itt minden évben két búcsút tartanak: a tavaszi, pünkösdszombati és az őszi Mária neve búcsút. A csíksomlyói kegyhelyre, a Szûzanya csodatevő szobrához való pünkösdi zarándoklat elsősorban a katolikus székelység nagy ünnepe, de részt vesz Erdély katolikus magyarsága, sok száz és ezer más felekezetû keresztény is.
A keresztény magyarság Szûzanya iránti tisztelete és buzgósága az idő múlásával sem lankadt. Év közben és pünkösdkor özönlik a nép Máriát köszönteni, előtte imádkozni. A kegyszobor 1510-1515 között készült reneszánsz stílusban. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m, a világon ismert kegyszobrok között a legnagyobb. A napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú, bal karján ül Szent Fia, Jézus. A szobor egyben királynőként is ábrázolja Szûz Máriát: fején korona van, jobb kezében jogar. 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idején az egyház csodatevőnek ismeri el, és a Csodálatos és az eretnekek ellenében megsegítő Anya feliratot kapja. A szobor a Mária-zarándoklat középpontjában áll. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a kegyszobor előtt Máriához, Istenanyához könyörögnek, megsimogatják a lábát, hozzáérintik ruhájukat és kegytárgyaikat, ezzel is az ő áldását kérve. A századok folyamán a kegyszoborral sok csoda történt, sok ima meghallgatásra talált. Az 1661-es török-tatár dúlás idején, amikor a templomot felgyújtották, a kegyszobor sértetlen maradt.

Újra itthon
A háromszéki Szentföldön a zarándok­latokkal kapcsolatos emlékhely a Kézdi­szentlélekhez tartozó kiskászoni Búcsújárók Emlékháza. Itt láthatjuk a környékről gyûjtött kegytárgyakat, amelyeket a csíksomlyói vagy a perkői, Szent István-napi búcsúk alkalmával vitt magával a zarándoknép. Itt láthatók a búcsújáró keresztalják lobogói, csengők, kisebb kegytárgyak, emlék- és imalapok, énekes- és imakönyvek. A gyûjtemény értékes darabja egy fából készült barokk Mária-szobor a XVIII. század végéről, amely Szentkatolnáról került az emlékházba. Szárazpatakról származik egy fára festett Krisztus-feszület a XIX. század elejéről. A lobogókat egykoron a haralyi, a székelypetőfalvi, a nyujtódi és kiskászoni keresztalják vitték magukkal - többnyire gyalogosan - Somlyóra.
Most kínálkozik az alkalom, hogy a pünkösd és a Mária-kultusz kapcsán megismerjük - ha nem is a teljesség igényével - azokat a háromszéki templomokat, kápolnákat, melyeknek búcsúünnepe a Szentlélekhez vagy Máriához kapcsolódik. Nagy­boldogasszony napján, augusztus 15-én ünnepel Sepsi­bükszád hívő népe. Kis­bol­dogasszony a védőszentje Zágon templomának, Zalánpataknak (napja szeptember 8). Szûz­máriára, a Magyarok Nagyassszo­nyára emlékeznek Felsőcsernátonban és Barátoson. Illyefalván szeptember 15-én templomi ünnepségre kerül sor, hisz a templom védőszentje a Fájdalmas Szûzanya. Mária Világ Királynőjéhez imádkoznak augusztus 22-én Sepsiszentgyörgyön az őrkői templomban. Az altorjai kápolna búcsúját szeptember 12-én tartják, egy időben a csíksomlyói őszi búcsúval, mert mind a két templom védőszentje Mária neve.
Befejezésül pedig hadd idézzünk egy strófát abból a mondókából, melyet a lányok énekeltek egy másik népszokás, a pünkösdi­királyné-kultusszal kapcsolatosan:
Megjelent a pünkösd napja,
Melyet Krisztus ígért vala,
Midőn mene mennyországba,
Minden jóknak látására.
Kisgyörgy Zoltán

Kislexikon. A pünkösd ,,a zsidópünkösdből kialakult keresztény ünnep, amelyen a Szentlélek eljövetelét ünneplik a II. századtól kezdve?. A megnevezés a görög pentikosztész szóból ered, ami ötvenediket jelent - pünkösd a húsvét szombatját követő ötvenedik nap. A kereszténység tanai szerint annak emlékére született, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Hadd idézzük ezt a Szentírásból, legszebben az Apostolok cselekedeteiben találjuk meg. ,,És mikor pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek... És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel...?
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép