
A háromszéki Szentivánlaborfalván, szoba-konyhás kis lakásában látogatta meg B. Kovács András 2002 nyarán Nagy Róza nénit, aki 94 éves korában a riporternek arra a kérdésére, hogy volt-e valaha boldog, így válaszolt: ,,Mint a nótában: Nálam a boldogság nagyon ritka vendég. (?) Én ahogy jött a sors, a mindennapi valamivel meg voltam elégedve. A szegénységgel - azzal hát.? Született az Osztrák-Magyar Monarchiában, megtapasztalta a szegények nyomorúságát a román királyságban, a rövidre sikeredett ,,magyar világban? kapált és gyomlált épp eleget Gábor úr birtokán, aztán dolgozott a kollektívben (a férje cipészmester volt), megérte a ?89 utáni időket, sok szép helyet bejárt?
Nagy Róza néni azonban csak egyike azoknak az idős székely asszonyoknak, akik szülőföldjükön küszködve, gyermekeket nevelve, unokák bölcsőit ringatva s örökös munkában végigélték a 20. századbeli vargabetûs időket: a válogatott megpróbáltatások, sorsalakító kényszerek és kínok tengernyi sokaságát. Csak egyike a rendtartó székely falu hagyományos erkölcsét, ősi szokásait, megtartó erényeit mindmáig éltetve őrző kortársainknak, akikkel B. Kovács András (talán az utolsó órákban) Szentivánban, Bodokon, Fotosmartonoson, Rétyen, Mikóújfaluban, Zágonban, Bikfalván, Étfalván, Kökösben, Gelencén, Zoltánban, Gidófalván - és a már elnéptelenedett csángó településre, Gertyánosra emlékezve elbeszélgetett barangolásai során.
Ahogyan mondani szoktuk: minden emberi életről regényt lehetne írni. Ezek a sorsok - a Szőllősi Ferenc Józsefé, az Incze Gergelyé, a Varga Vilmosé, a Deák Juliannáé, a Csoma Istváné, a Módi Ferencé, a Nagy Andrásé, a Plugor családé, a Szigeti Kocsis Andrásé - valamennyiüké - valóban regénybe illő élettörténetek. Döntő többségükben olyan idős férfiak és asszonyok vallanak itt személyes élményeikről, tapasztalataikról, hányattatásaikról, kiútkereső kísérleteikről, akik felnőttekként élték át, szenvedték végig a romániai kommunizmus gyötrelmeit, a székely falu hagyományos világának pusztulását az ?50-es, ?60-as esztendőkben, az erőszakolt kollektivizálás viharai közepette. És azokat is megismerhetjük ezeknek a vallomásbeszélgetéseknek az olvasása rendjén, akiket a legkegyetlenebb intézkedések, önkényeskedések sem tudtak leteperni: akik felismerték a túlélés módozatait bármilyen helyzetben, s aszerint cselekedtek; akik töretlen székely leleménnyel és szorgos munkával képesek voltak talpon maradni a legvadabb viharokkal szemben is. Róluk szólnak ezek a dokumentum értékû, hiteles tudósítások.
Beszédes székely sorsok bontakoznak elénk. B. Kovács András szociografikus fogantatású riportjainak lapjairól, a történelem korjellemző mozzanatait láttatja a szerző emberközelből - s ez talán munkájának legfőbb erénye. A Vargabetûs idők ugyanakkor a nagy múltú erdélyi magyar valóságirodalom mai és holnapi lehetőségeire is figyelmeztet - példamutató módon.
Nagy Pál
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.