Történelmünk: Kicsi pünkösd - szabadság napja

2004. június 12., szombat, Archívum 2003–2007

Nem sok dokumentum maradt fenn arról, hogy mikor és miként, milyen módon jutott tudomásukra Háromszék és a többi székely szék jobbágyainak-zselléreinek a robot megszüntetése, a jobbágyfelszabadítás híre. 1848. április 2-án Csernátonba, június 20-án az Erdovidékkel szomszédos Alsórákosra jutott el az örömhír. Háromszék is számon tartja a csernátoni eseményt, Alsórákos magyarsága pedig ünnepet ül a nap emlékére, s ezt szabadság napjának, kicsi pünkösdnek nevezik. Ebben az esztendoben százötvenhatodszor ünnepelt a Brassó megyei település.
Nem volt elozmény nélküli
Egyed Ákos történésztol tudjuk, hogy a bécsi és a pesti forradalom híre néhány nap alatt már Erdélyben volt, s ez váltotta ki, fokozta fel a határori szolgálattal terhelt székely katonarendek megmozdulásait mifelénk is. A szélekre, Délkelet-Erdély peremére azonban lassabban jutott el a hír, több helyen titokban tartották azt a nagy földbirtokok uraságai. A fonemesség vagyonharácsolása anyagilag is érintette a népet, s emiatt a forradalom idején megkísérelte önhatalmúlag orvosolni panaszait. Torján le akarták mészárolni a nemeseket, Kézdiszentléleken egy nemest halálra vert a nép, és kezdte visszafoglalni a földeket, Albisban, Futásfalván és Csernátonban pedig az uraság szénafüveire hajtotta a marhacsordát. Határori mozgalmak jelentek meg, Ozsdolán erdot foglaltak, Feldobolyban megtámadták a helyettes királybíró telkét. A katonaság mozgalmai egyfajta jobbágymegmozdulásokká alakultak. A nemesség nemzetorséget szervezett, hogy védekezhessen. Ré­tyen a jobbágyok megtagadták a robotot, összeesküdtek a nemesi családok elpusztítására. Zalánban egy huszárkatona a szolgálat megtagadására buzdította a népet, ,,ingerelte az úrbéreseket?. Torján a dühöngo katonaság agyonveréssel fenyegette a jobbágyokat, ,,ha úrdolgára menni látták?. Az alsórákosi Bethlen-família sem képezett kivételt. A zsellérektol lakott Mikóúj­faluban az elöljáróság intézkedett a grófi birtokok felosztása felol, felparcellázták az irtványföldeket.
Tuzfészekké lett Csernáton
Tudjuk, hogy a régmúltnak e dicso eseményére emlékeztetni kell a ma éloket, s ezt vállalta a Haszmann Pál-múzeum és -népfoiskola. Ezért kerestük a csernátoni események emlékét a népes nagyközségben, s kérdeztük Haszmann Pál muzeológust.
- Itt van kifüggesztve egy erre vonatkozó szöveg a Damokos-kúria, a múzeumépület halljában. Az akkori fejlemények a nálunk május 30-án megtartott nemesi gyulésen, népgyulésen látszottak betetozodni. ­Adatunk van arról, hogy Végh Ábrahám százados toborzott nálunk 257 nemzetort. Még ma is ismert a nép körében az ,,egzercirplacc?, ahol gya­­­korlatoztak. A népgyulés a Cseh Gyula-féle kúriához és a vártemplomhoz kötodött. Elobbi már nincs meg. Szép dolog az, hogy Alsórákoson minden évben megemlékezik a nép a jobbágyfelszabadításról, a csernátoni események azonban megelozték az alsórákosit. Uzon büszke lehet arra, hogy nálunk a katonarenduek és a jobbágyok jelenlétében éppen uzoni Pünkösti Gergely határortiszt hirdette ki a jobbágyi terhek megszüntetését. Sepsiszentgyörgyön április 11-12-én volt székgyulés, melyen a nép minden rétegének a küldöttei részt vettek. Elhatározták a határor katonaság kötelezettségeinek rendezését, az úrbéri viszonyok kárpótlás melletti eltörlését, a törvények elotti egyenloséget, a közös teherviselést. Nos, mi ezt függesztettük ki a múzeum falára, s azt is elhatároztuk, hogy emléktáblát állítunk az események megörökítésére a református vártemplomban - részletezte Haszmann Pál, az RMDSZ és a Bod Péter Közmuvelodési Egyesület elnöke.
Egy kis emlékezteto
A jobbágyság az osközösségi rend felszámolása után jelent meg. A szabadparasztok jobbágysorsba való döntése IX-XII. századi jelenség. A jobbágyok a föld kisajátítása révén személyes függésbe kerültek. Lazább volt a szabad jobbágy függése, mint a jórészt rabszolgákból lett örökös jobbágyé. A szabadjobbágynak sem volt földje, s a földesúr joghatósága alá tartozott. Földet, jobbágytelket kapott urától, s azért úrbért fizetett, terményben vagy pénzben, tehát robottal tartozott. Az örökös jobbágy teljesen függo helyzetben volt. Nos, az úrbér eltörlését hozták meg nekünk az 1848. március 15-ét követo események. A telkes jobbágyok földhöz jutottak, de nem jutott földhöz a ház nélküli zsellérek tömege. A nemesi réteg a jobbágyságnak adott föld fejében váltságdíjat kért az államtól. Ezt nevezték földteher-mentesítésnek. A Habsburg-abszolutizmus kénytelen volt elismerni a jobbágyság eltörlését, de hatalmas paraszti tömeg maradt még föld nélkül, s ezt csak a XX. század elején megejtett földreform oldotta meg valamelyest. A földhözragadt zsellérekbol alakult ki késobb az ún. agrárproletariátus.
Errol és ezekhez hasonló dolgokról beszélgettünk néhány alsórákosi fiatallal, ünnep után, a templomdombon, tisztáztuk a fogalmakat. Nehéz ma annak a fiatalnak, akinek kezét nem tartják a szülok - mondták -, de most látjuk, hogy voltak a maihoz mérten nehezebb idok is régebb. Ezt nem szabad nekünk el­felejtenünk...
Alsórákosi mementó
Áldott emléku dr. Imreh Barna (Angyalos, 1908 - Sepsiszentgyörgy, 1982) volt mezobándi és alsórákosi református lelkipásztor sorait kell idéznünk, aki számtalan szabadságnapi prédikációjában felelevenítette és a szájhagyomány alapján leírta az egykori eseményeket, és belefoglalta a még mindig kéziratban hevero alsórákosi falumonográfiájába. Mi is történt azon a szép, tavaszból nyárba hajló hétfon, mire ébredt Alsórákos jobbágy és zsellérrendu népe? ,,...Pálszegiben, az úthoz közel dolgozók kocsizörgésre lettek figyelmesek. Az utas, amikor a Turzonon beereszkedve megpillantotta a robotolókat, kiszállt kocsijából, feléjük indult... Idevaló fiú volt, a Huszár család sarja, lelkész Kolozsvár környékén, öreg szülei látogatására jött haza. Felháborodott a jogtalanságon, hogy a népet még mindig úrdolgára hajtják, felvilágosította véreit, hogy már március 15-én eltörölték a jobbágyságot, és máshol már él a nép szabadságával: a föld, a telek tulajdonukban van, és nincsen többet tized- és robotkötelezettség.
Az örömhír futótuzként terjedt el az egész határon. Munkaszerszámaikat vállra vetve egy emberként indul a nép a határ minden részérol hálaadásra az Isten házába... mindenki: magyarok, románok, reformátusok, unitáriusok a tágas református templomba. Munkaszer­számaikat nekitámasztot­ták a templom elotti öreg zá­dogfának, s örömkönnyes szemmel lépték át a templom küszöbét, megköszönni Istennek a szabadítást. Petre Mózes, az akkori lelkész beszédében az új ünnepet kicsi pünkösdnek nevezte el, mert - úgymond - ezen töltetett ki Alsórákos népére Isten szabadító Szentlelke. A felszabadult nép pedig a hálaadás után az öreg zádogfa (hárs) alatt, fedetlen fovel, térdre hullva tett átok alatt fogadást utódaikra is kötelezo erovel, hogy ezt a napot, szentháromság vasárnapja utáni hétfot, mint szabadság napját, minden évben megünneplik... Ismeretes, hogy a március 15-i követelmények között szerepelt az úrbéri szolgáltatásoknak, a robotnak és a tizednek a megszüntetése, de ennek törvénybe iktatása az április 11-i országgyulésen történt meg... Erdélyre nézve ezt csak a május 30-án kimondott két ország közti unió és a június 18-án tartott közös országgyulés szentesítette.? Imreh Barna szerint a rákosiaknak nem más hozta az örömhírt, mint Huszár János, András fia, aki 1806-ban született, Székelyud­varhelyen tanult, waldorfi, majd esztényi református lelkész volt, aki késobb a szabadságharc áldozata lett. Unokája az idézett monográfia írásának idején szobrászmuvészként élt Budapesten.
Egyed Ákostól tudjuk, hogy Erdélyben késobb több helyen is megünnepelték a felszabadulás napját, és hogy az egykori Torda megyei Magyarón a mezot, ahol népünnepélyeket rendeztek, Szabadságmezejének nevezték el.
Áll még a rákosi zádogfa
Ebben az évben június 7-én, hétfon öltözött ünneplobe Alsórákos népe. Az üzletek is zárva tartottak. Érkezésünkkor az unitárius templomból özönlött a nép, 11 órakor mind a hegyen álló református templomba vonultak. Szalagokkal díszített székely ruhás legények vonultak lóháton, távolról érkezettek személygépkocsisorai állottak az utcák szélén, az egykori rákosi vár körüli placcon zsibongott a vásár. Ezt az ünnepet a legsötétebb diktatúra éveiben is megtartották. A nép helyette a vasárnapi munkát vállalta. E sorok írója számtalan alkalommal látta népi öltözetben a templom padjaiban ülni, a magyarsággal együtt ünnepelni akaró szomszédos Mátéfalva idos román férfinépét.
Harangok hívták templomba az embereket. Zsúfolásig telt az Isten háza. Lélekhez szóló ünnepi igét ­hirdetett t. Miklós Ferenc volt bibarcfalvi református lelkész, a falu szülötte, jelenleg balatonfüredi lelkipásztor. Jelenlétükkel megtisztelték az ünnepet Alsórákos testvértelepülései, Budapest XIV. kerületi (Zugló) és a Békés megyei Gádoros önkormányzatának képviselete. Jelen volt a távoli Nógrád megyei Czered község polgármestere is. A helybeli iskolások és az ifjúság ünnepi musora után Hegyesi Ildikó és Ferko Andor a szabadságnapra írt verseiket adták elo. Fellépett a rákosi református vegyes kar, a vendég baróti Zathureczky-kórus. Köszöntot mondott Jakab Lajos, az alsórákosi katolikus filiába beszolgáló kohalmi plébános, Szabó József helybeli ­unitárius lelkész, Gáspár Tamás, ­Alsórákos leköszöno polgármes­tere. T. Krizbai Imre baróti refor­má­tus lelkipásztor a nap jelentoségét idézte Szász István egyori kolozs­vári író nyomán, elítélve a korabeli történelemhamisítást. Erre az ünnepi alkalomra újra megnyitották a református kántori lakban berendezett falumúzeumot, megnyílt egy helyi alkotó, Lankovics Mária amator grafikus és festo kiállítása. A ­ki­­­­mon­dott népünnepélyt meg­elozoen, mint más esztendokben is, Zsigmond István helybeli nyugdíjas az öreg zádogfa alatt, az ,,eskühelyen? elszavalta A szabadság napja címu saját versét.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép