Környezetünk: A verespataki arany ára

2004. június 16., szerda, Archívum 2003–2007

Ki örülne annak, ha lakóhelyéről költözni kényszerítenék? Házát, földjét, templomait, temetőit erőszakkal megvásárolnák, majd földig rombolnák, elmozdítanának helyükről dombokat, hegyeket csupán azért, mert aranyat, igen nagy mennyiségû aranyat rejt magában Verespatak földje, s azt mindenáron kitermelné egy kanadai-román vállalat. Elpusztítana mindent, mi útjában áll, s a nemesfém kiszipolyozása után csomagolna, kivonulna az Erdélyi-Érchegységből, tonnaszám hagyva ciános hordalékot a térség lakóinak. Nem valószínû, hogy mindenki megbékél ezzel a fölöttébb vitatott tervvel, noha a mérleg egyik serpenyőjében néhány száz új munkahely (mi érthetően igen nagy szó a lepusztult bányavidéken), míg a másikban környezetbarátok, tudósok, politikusok aggodalma, dacára annak, hogy a leendő kitermelők mind szépeket ígérnek.
Miniszteri látogatás
Verespatak pénteken pár órára miniszteri nagyüzemmé változott, a helyszínre látogatott ugyanis a magyar és a román szaktárca első embere. A vizitet már egy éve szorgalmazza a budapesti illetékes, ám bukaresti társának csak mostanra sikerült időpontot találnia a találkára. - A magyar kormány annak örülne, ha meg sem kezdődne Verespatakon a Ro?ia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat érckitermelő vállalkozása - mondta újságíróknak Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Román kollégája, Speran?a Maria Ianculescu közölte, hogy ,,az RMGC még be sem nyújtotta a vállalkozásra vonatkozó környezetvédelmi hatástanulmányt, ezért a román hatóságoknak nincs is mit elbírálniuk?. (A kanadai-román cég még nem kezdte el vállalkozását, de ennek terve komoly környezetvédelmi aggodalmakat kelt Magyarországon. Az RMGC 80 százalékos főrészvényese a kanadai Gabriel Resources Ltd., a Minvest román állami bányatársaság csaknem 20 százalékkal részesedik. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007-ben Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt rejt a föld. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ezalatt a cég több mint négymilliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít.)
- A közös veszély elhárítása érdekében van tehát szükség arra, hogy a két minisztérium a lehető legjobb megoldást találja meg - figyelmeztetett Persányi Miklós, utalva a négy évvel ezelőtti nagybányai ciánszennyeződésre, amely akkor megmérgezte a Tisza vizét. Annak a ciánkatasztrófának a tapasztalatai indokolják a mostani magyar óvatosságot - hangsúlyozta a miniszter. Az RMGC eredetileg benyújtott, később visszavont környezeti hatástanulmányában olyan ciántalanítási technológiáról lehetett olvasni, amelynek hatásfoka nem elégséges a mûszaki biztonság szempontjából - vélte a magyar tárcavezető, aki a zagytározók kialakításának és a gát létesítésének a tervében is gyenge pontokat lát. Joggal merül fel a kérdés - mondta -, hogy ha baleset történik, milyen vészmegoldások, például milyen vésztározók állnak majd rendelkezésre.
Bukaresti bírálat
A román környezetvédelmi miniszter tájékozatlannak és érdektelennek bizonyult a Verespatakon ciántechnológiás aranykitermelésre készülő kanadai-román cég szándékait illetően - írta a látogatást kommentálva a bukaresti sajtó. A befolyásos Adev?rul szombati száma terjedelmes cikket szentelt a magyar és a román környezetvédelmi miniszter látogatásának, melyben rámutatott: a román környezetvédelmi miniszter ,,még a kocsijából sem szállt ki, hogy utánanézzen, mivel is jár majd az elkövetkező projekt?.
A lap részletesen beszámolt az állami bányában tett látogatásról és a magyar miniszter vizit utáni nyilatkozatáról. ,,Ami pedig a mi miniszter asszonyunkat illeti, ő azt nyilatkozta, hogy semmit, sem jót, sem rosszat nem tud a jövőbeli kitermelés terveiről. Várja, hogy az RMGC szakemberei benyújtsák neki a kivitelezhetőségi tanulmányt, s becslése szerint annak két-három éves tanulmányozása után majd nyilatkozik a projekt minőségéről.? Egyébként Speran?a Ianculescu semmit sem tud arról, hogy az Európai Unió milyen határértékeket szab az eljövendő derítő ciánkoncentrációjának. Mint ahogy arról sem tud, hogy mibe kerül a környezet helyreállítása a Verespatak melletti kitermelés nyomán, vagy hogy meddig tart majd ez a projekt - írja még a lap. Ez utóbbi két kérdésre Ianculescu ,,lelki nyugalommal? azt válaszolta Persányinak: ,,nem tudom?, az első két kérdésre pedig az újságíróknak nem tudott válaszolni a román miniszter - írta az Adev?rul, azt is felróva a román félnek, hogy időszûkére és a megrendelt vendéglői ebédre hivatkozva s csak hosszas huzavona után egyezett bele, hogy a magyar küldöttség az RMGC székhelyén érdeklődjék a tervezett ciántechnológiás kitermelés környezetbiztonsági részletei felől. ,,A román miniszter valószínûleg majd a magyar minisztertől tájékozódik, utólag? - zárta cikkét a fővárosi lap.
Politikai előzmények
A miniszteri terepszemlét megelőzte néhány politikai (többnyire magyarországi) állásfoglalás is. Az előzményekhez tartozik, hogy a kanadai beruházó május 12-én bejelentette, egy évet késik a tervezett aranybánya megnyitása. Ám sietve leszögezték, hogy a romániai választási kampány miatti késedelem nem befolyásolja a verespataki aranykitermelési projekt előkészítő munkálatait.
Budapesten a Fidesz felszólította a magyar kormányt, tegyen érdemi diplomáciai lépéseket a verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében. A Fidesz attól tart, hogy a tervezett aranybánya-beruházás a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítható következményekkel járhat. A Fidesz zöld tagozatának vezetője megjegyezte, hogy a beruházás megvalósítása ellen a Román Tudományos Akadémia és a Maros menti polgármesterek is tiltakoznak. (A helyi és a nemzetközi környezetvédők szintén ellenzik a verespataki beruházást, a vállalkozás ellen emelte fel szavát 1200 tekintélyes nemzetközi szakember. A Greenpeace környezetvédő mozgalom szakértői jelentése szerint az aranykitermelés katasztrofális következményekkel járhat, teljes mértékben ellenkezik mind a romániai törvényes előírásokkal, mind pedig az európai közösség normáival.)
Nem tartotta megnyugtatónak a verespataki aranykitermelés beruházói által adott környezetvédelmi garanciákat az MDF két országgyûlési képviselője, Lezsák Sándor és Balogh László, akik május 15-én személyesen tájékozódtak a helyszínen. - Sürgős beavatkozásra és határozott nemzetközi fellépésre van szükség, hogy megakadályozzák a dél-erdélyi Verespatak környékén tervezett cianidos aranybánya építését - mondta sajtótájékoztatón Lezsák Sándor és Balogh László. Lezsák Sándor hangsúlyozta: Verespataknál hatalmas, cianidokkal teli tárolómedencét építenek, a 800 hektáros medencét övező gát magassága a 180 métert is eléri, a bányák 14 éves élettartamának végéig 250 millió tonna veszélyes anyag halmozódik fel, és ez százszor nagyobb pusztítást okozna a környezetben, mint a négy évvel ezelőtti tiszai cianidszennyezés. Balogh László úgy véli: ,,ez nem román ügy, ez magyar ügy, európai ügy?, hiszen itt található a Tisza vízgyûjtő térsége.
Filmkockák az ígéret földjéről
A verespatakiak drámájáról forgatott megrázó dokumentumfilmet Kocsis Tibor budapesti filmrendező, operatőr (a Duna Televízió Talpalatnyi Zöld címû ökológiai mûsorának producere). Az Új Eldorádó címû alkotást a márciusi sepiszentgyörgyi dokumentumfilm-fesztiválon mutatták be, s díjazták is. Kocsis teljesen egyedi, egyszersmind igen hatásos módon mutatja be az újkori erdélyi aranyláz történetét. Itt és most azért szólunk újra erről, mert meggyőződésünk, hogy e film akkor lehet igazán hatásos, ha azt a román és magyar köztévék (vagy akár magánadók) mûsorra tûznék, ebben az esetben a nézők hiteles képet kaphatnának a romániai arany áráról, a tervezett kitermelés súlyos környezeti ártalmairól. Az Új Eldorádó legnagyobb erénye, hogy a szakszerû, tudományos érvek mellett megszólaltatja magukat az érintetteket, a kitelepítést vállalókat és ellenzőket (utóbbiak a képsorok tanúsága szerint közel kétszer annyian vannak, mint a házukat, földjüket áruba bocsátók); a kétségbeesett, szülőfaluja s földje elpusztítását ellenző ember képe nyers erővel hat, és beszédesebb bármilyen racionális eszmefuttatásnál. Éppen ezért kellene bemutatnia e filmet legalább a hozzánk lelkiekben közeli Duna Televíziónak, a román közszolgálati adónak (ha másként nem, a magyar adásban), de más csatornáknak is, hiszen az emberek többsége legfennebb híradók másodperceiből értesülhetett erről a különösen vitatott és kényes kérdésről.
Kocsis Tibor egyébként példás konoksággal és következetességgel foglalkozik eme európai üggyel: a veszély ugyanis nem csak az Aranyos völgyében élőkre leselkedik, az esetleg elszabaduló pokol - a zagytározókban sunyító cián nehézfémek társaságában -, bekerülve más folyókba a nagybányai ciánszennyezésnél jóval nagyobb pusztítást végezhet az egész Kárpát-medencében. Ezt felismerve négy éve jár a helyszínre, a filmben emlékeztetőként felpörget néhány képsort a tiszai pusztításról is, illetve más, hasonló veszélyforrást jelentő bányaipari kitermelésről. Mementóként sokkoló kockákat villant a szennyezéstől megsárgult folyóvizekről, mert a Tisza s a Szamos korábbi tragédiáját a romániai közvélemény késve és töredékeiben ismerhette csak meg, noha az érintettek már akkor kiabáltak, de a bukaresti érdekek valahogy eltompították a máramarosiak kétségbeesését.
A tervezett kitermelés különben alaposan felbolygatta, megosztotta Verespatak közösségét: az emberek egymás ellen fordultak, a kilakoltatást s a pusztítást vállalók haraggal néznek a röghöz, a kegyhelyekhez ragaszkodókra (összesen öt templom és kilenc temető elpusztítását tervezik). Eközben egyre több házon jelenik meg a kitermelést kezdeményező vállalat tulajdonjogát szentesítő tábla, sokan el is költöztek már, de még többen maradni kívánnak. Sokan még ma is hisznek abban, hogy a környék egyediségét nem szabad megbolygatni, jövőt látnak a turizmusban, s a házak, temetők között bizony szép számmal akadnak magyar emlékek, egykori magyar életek lenyomatai is.
A verespatakiak egy része úgy érzi, terrorizálják, zsarolják őket az elköltözés rémével, s egy öreg bányász a kocsmában egy sör mellett arról kesereg a kamerába: bezzeg egykor, mikor még saját érctörőkkel is rendelkeztek, egy kis Kalifornia volt a környék, mások meg arról mesélnek, a viszálykodás tönkretette az életüket, az arany átok lett számukra, s e sárga fémet immár utálják, mert a kétségbeesés tetőfokán lévő helybéliek bujdosókká válnak miatta? Nagyon fontos, hogy Kocsis román ajkúakat szólít meg (e zúzdák közé préselt szórványvidéken ugyanis már csak mutatóban maradt egy maroknyi magyar ember, kiknek templomai - katolikus, református, unitárius és evangélikus! - mára hívek nélkül rogyadoznak), ők mondják el nagyon hangsúlyosan, hogy nem kellene hegyeinket s templomainkat elpusztítani, s kulcsfontosságú az a jelenet, amikor az ortodox pópa tiltakozó állásfoglalásával felsorakozik az erdélyi magyar történelmi egyházak elutasító véleménye mögé.
Persze, a rendező megszólaltatja a másik felet is. A bányavállalat gyulafehérvári képviselői mi mást is mondhatnának, mint hogy minden nagyon szép lesz, minden nagyon jó lesz, vagyis a kitermelés távolról sem jár olyan veszéllyel, amit emlegetnek, nem kell lerombolni semmit, csupán ki kell üríteni a történelmi Verespatakot... S minden megmarad holt lelkek tárházának. Persze, az álláspontok tükrében a néző eldöntheti, kinek hisz inkább. Különben a házak rombolása a szomszédos Szarvaspatakon már elkezdődött, annak ellenére, hogy a kitermelésre mind a mai napig nincs környezetvédelmi engedély, s - miként a hét végi miniszteri nyilatkozatból kiderül - egyhamar nem is lesz!?
Ez tehát Verespatak ügye ma. Politikai helyzetképünk (melyet az Magyar Távirati Iroda jelentései alapján állítottunk össze) és rögtönzött filmrecenziónk után kíváncsian várjuk, mikor kerül képernyőre az Új Eldorádó. Kocsis Tibor persze mindent megtesz azért, hogy filmje lehetőleg minél több helyre eljusson - a világ különböző fesztiváljaira és kanadai tévénézőkhöz egyaránt, hadd lássák az észak-amerikai kontinensen is, elszánt befektetőik miféle környezeti ügyletet (majdhogynem gyarmatosítást írtam) terveznek a távoli keleten.
Mózes László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-06-16: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta

2004-06-16: Archívum 2003–2007 - :

Riport: Kiszolgáltatottan