Oroszfalu földrajzilag teljesen különálló település a Kászon vize két partján, 1950-től csatolták Kézdivásárhelyhez. Ez mentette meg a nagyméretû kivándorlástól. Közel volt a város, akár gyalogosan is el lehetett érni. A fiatalság otthon maradt, így a település lakosainak száma csak enyhén csökkent. 1903-ban 423 lélek lakott itt, zömében akkor is, most is római katolikus székelymagyarok. A városi tanács adatai alapján a népesség most is megközelíti a 400-at. Tanulmányok is jelentek meg a településről, főleg a társadalomnéprajz, a helytörténet témaköréből. Egy falumonográfia is készül.
Félszáz éve patrónus
A patrónus nem más, mint a mindenkori városi, majd a municípiumi tanács. Azóta ennek a falunak nincsen bírója, jegyzője, csak képviselője.
- Az a közhely, hogy ,,mostohagyermekek vagyunk?, Oroszfaluban is szállóige. Miért? - kérdeztük Ferencz Attilát, Kézdivásárhely alpolgármesterét.
- Mi nem feledkeztünk meg soha róluk. Jelentős összegeket költöttünk az utak és utcák karbantartására. Éppen ma kezdi meg földgyalunk a mezei utak feljavítását, egyengetését. Most fejeztünk be egy lámpatest-cserélési akciót Oroszfaluban.
Arról is szólt az alpolgármester, hogy kívánnivalót hagy még maga után most is ebben a faluban a jó közösségi szellem. Nem kímélik a mezei utakat, esők után behajtanak oda a nehéz traktorokkal, s az útra rúgó földek gazdái néhány arasz földért való éhségükben kiszántanak az útra, elszántják az utat.
- Hiszik, nem hiszik - folytatta az alpolgármester -, de volt olyan esztendő, amikor többet költöttünk a peremfalvakra (Oroszfalu, Sárfalva, Szászfalu, Kis- és Nagynyujtód), mint a városra.
Oroszfalu leköszönő képviselője Kovács András. A lélekszám és a választások eredményeként Oroszfalunak és Kézdisárfalvának egy képviselője szokott lenni a városi tanácsban. Ebben az esztendőben úgy esett, hogy a két település gondjait a sárfalvi Karácsony Zoltánnak kell vállaira vennie.
Az érem másik oldala
Kovács Andrást lakásán kerestük fel, a település közgondjairól beszélgettünk.
- Nem kommentálom az alpolgármester úr szavait - mondta -, de azt az aranyszabályt fenntartom mégis, hogy a jobb falatocska mindig az édesgyermek tányérjára jut. Példa rá, amiként kinéz a mi kultúrotthonunk - bár élénk ifjúsági tevékenység zajlik benne, klubot rendezett be oda a helybeli fiatalság. A 77-es földrengés miatt megrepedt, és a verebek be tudnak repülni a résen! Nagyon leromlott állapotban van. Meddig? - kérdezzük. Nem mondom, hogy nem javított a város. Varga Attila belső javítást végzett, bevezettette a vizet. Szőts Ubul volt polgármester csak a csatornákat cseréltette ki. A többi a városi tanácsot illette volna. Szégyen, ahogy az épület kinéz. Erre az esztendőre százmillió lejt terveztek a javítására, ez az összeg nagyon kevés! Ebben a faluban van vagy harminc fiatal. Nem akarnak a városban szórakozni. Meszeltek is a klubban. Saját költségünkből asztalokat csináltattunk, hogy meg tudjuk rendezni a kosarasbált. Kézdiről a mûvelődési ház adott vagy 25 darab széket...
Oroszfalu második nagy gondja a Kászon vizén átvezető híd - tájékoztatott a képviselő. A falu egyik részét csak kerülő úton lehet megközelíteni. A régi vashidat még a németek robbantották fel a második világháború idején. A jelenlegi hídon már csak gyalogosan lehet közlekedni. A városi tanács 15 millió lejt tartalékolt javítására, ami Kovács András szerint kevés, mert a híd gerendázatát is ki kell cserélni. A munkálat sürgős lenne, mert ha leszakad, megszûnik a vezetékes vízellátás, ugyanis alatta halad a fővezeték.
Mi lesz a falu iskolájával?
Mint minden történelmi erdélyi falu, Oroszfalu is építtetett magának iskolát a katolikus püspökség segítségével 1858-60 között. Katolikus felekezeti iskolaként mûködött a kis intézmény 1870-ig. S mert nem tudta fenntartani a plébánia, községi elemi iskola lett. Történetét Oroszfalu kiváló ismerője, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Dimény Attila néprajz- és helytörténet-kutató írta meg a Kézdivásárhelyi Képes Kalendárium 2001-es számában. Nos, azóta megszûnt Oroszfalu iskolájában a magyar gyermekek tanítása. A megszüntetés oka, nyilván, a gyermekhiány volt. Az egykori patinás épületben a kézdivásárhelyi magyar anyanyelvû elemi cigányiskola mûködik. A cigányiskolában, melynek ideköltöztetését fenntartással kommentálja a falu népe, hetente háromszor folyik a tanítás.
- Javítottak valamennyit az elmúlt években ezen az iskolán - tudtuk meg a képviselőtől -, de további javításra szorul. Van is valamennyi tartalékolt pénz az épület konszolidálására.
Kovács András aggodalma: ha az uniós normáknak eleget téve felszámolják a cigányiskolát, mert nem mûködhet külön cigányoktatás, mi lesz az épülettel? Vajon hazahozzák-e az oroszfalviak I-IV. osztályos gyerekeiket Kézdivásárhelyről, hogy megmentsék az iskolát? Lakat kerül az ősi épületre?
Közös templomban áldják az Urat
Bár a falu lakosságának többsége katolikus vallású, jelenlegi temploma református istenházának épült, és a református egyház tulajdona. Ennek az a magyarázata, hogy egykori református lakói tehetősebb polgárok voltak. Időközben azonban megcsappant a protestánsok lélekszáma, így közös erővel javíttatták ki a földrengés által megviselt templomot, és 1984 óta közösen használja a két felekezet.
- Úgy lehet, hogy a mi templomunk volt az egyetlen Felső-Háromszéken, amelyben nem volt villanyvilágítás - részletezte az egyházzal kapcsolatos közgondokat Kovács András. - Van a katolikus filiának egy darabka földtulajdona, s annak jövedelméből vezettük be a templomba a villanyt 2002-ben. Ft. Bodó Imre plébános úr adott egy fûtőolajjal mûködő kályhát, s így a fûtést is megoldottuk. ? ápolja a mi lelkeinket. A reformátusokhoz a torja-karatnai missziós lelkipásztor látogat el. Mondanom sem kell, hogy további javításra szorul a templomépület. Egy helyen becsorog az eső, beázott a mennyezet. Mi csak a tornyot tudtuk eddig újrafedni. Nekünk minden vasárnap tartanak misét déli fél egykor, a reformátusoknak minden hónap első vasárnapján van istentisztelet. Mi a kézdivásárhelyi kantai Szentháromság-templomhoz tartozunk, oda járunk búcsúra is. De azért nálunk is van búcsú úrnapján. A katolikus filia gondnoka Kerekes Ferenc.
Vulkán van a falu alatt
- Látta-e a szerkesztő úr, hogy miként fortyog Oroszfalu határában, Fortyogófürdőn a borvíz? Ilyent még látott-e? Amikor ott fúrást végeztek, olyan erővel lőtte fel a vizet, hogy lefojtani sem tudták - vesz faggatóra néhány idősebb oroszfalvi lokálpatrióta. - Az szent, hogy vulkán van a falu alatt! Azt a nagy erőt másképpen nem lehet megmagyarázni... Ekkora ereje csak annak lehet! Mi lesz, ha egyszer kitör? Még Kézdit is elöntheti!
Az oroszfalvi atyafiaknak annyiban igazuk van, hogy nagy erővel jut felszínre - ha tud - a mélyben levő szénsavas ásványvíz, no meg abban, hogy a gáz, ami azt a felszínre nyomja, vulkanikus eredetû. De nem tûz nyomja a vizet a felszínre, hanem a magmából kiváló, feltóduló gáz, amelynek szabad utat engednek a litoszférát alkotó tektonikai lemezek. A savanyúvíz, a szén-dioxid ennek a helynek az igazi gyógytényezője, igazi kincse, áldása, melyet a szív-érrendszeri betegségek-panaszok kezelésében használnak fel a balneológiában. Valamikor a szívbetegek Mekkája volt, van meleg fürdője, mofettája, tehát kezelőbázisa, kútja ivókúrákra is. Van szállodája, vendéglője, de... Fortyogófürdő kapuján nem lakatot találtunk, le volt hegesztve! Mivel a városi tanács tulajdona, polgárőrökkel őrizteti, ugyanis perben áll az önkormányzat az egység bérlőjével. A tanács sem mehet be az épületbe, mert nem adták át, benne vannak a bérlő javai. Lapunk részletesen beszámolt a per fejleményeiről. Az ügyet a bukaresti törvényszékre helyezték át. Annyi azonban bizonyos, hogy kár a betegekért, hisz olcsóbb hely volt számukra, mint Kovászna.
Árván ,,nézett? felénk a szomorúfüzek alól Miholcsa József Incitato-szoborcsoportja, s már csak emlék a fogathajtóversenyek, a képzőmûvészeti táborok egykori eldorádója. Az oroszfalviak kérdik: mikor lesz újra a betegek gyógyulóhelye, pihenőhelye Fortyogó?
Maréknyi múlt
Olvassuk Dimény Attila Oroszfalura vonatkozó munkáinak címeit: Oroszfalu családtípusai, Házassági szokások Oroszfaluban..., Az oroszfalusi iskola rövid története. Sajnos, helyszûke miatt nem idézhetünk belőlük, de bizonyára - tömörítve - benne lesznek majd abban a falumonográfiában, amely a szerző terveiben szerepel. Tőle fogadtuk el azt a magyarázatot, hogy a falunak a neve az egykori bolgárokkal, bolgár telepekkel hozható kapcsolatba. Nevét 1567-ben találjuk először írásos formában. Fûzzük a gondolatsort, s eszünkbe jut, hogy Brassó neve is a Cenk-hegyen egykoron trónoló Brassovia várától ered, él még ott a Bolgárszeg nevû városrész, emléke a kertészkedő bolgároknak. Árkoson is van egy Oroszfalu nevû helynév, melyet 1698-ból említenek? Megannyi magyarázatra váró kérdés?
Várja Oroszfalu népe a falumonográfiát. Kíváncsi arra is, hogy az új képviselő milyen tervekkel rukkol ki az elkövetkező négy esztendőre. Mi pedig - ha Oroszfalu kiváló kutatója is úgy akarja - többet szeretnénk tudni a régi Benke családról. Ennek volt leszármazottja Benke Mihály (1757-1817), aki a bölcselet tanára volt Nagyenyeden, miután hazatért külföldi tanulmányútjairól. ? kísérte Kazinczy Ferencet erdélyi útja alkalmával. Halotti beszédei nyomtatásban is megjelentek.
Mikor jön el az idő, amikor márványtábla örökíti meg emlékét az oroszfalusi templom falán?
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.