Fekete-fehér, Kozma Mária rovataLétkultúra: Ki kinek hisz?

2004. június 23., szerda, Archívum 2003–2007

Az emberi butaság kultúrtörténetében (Ráth Végh István könyve) találtam meg a Bernicla kacsa történetét. ,,Tudományosan megalapozott? felfedezése és leírása szerint ez lenne a fán termő kacsa. Sok évszázadon keresztül híres tudósok adtak hitelt az ún. Bernicla kacsa meséjének, többek között a XVII. század nagy tudású enciklopédistája, Kircher jezsuita atya. XVI. századi utazók terjesztették a hírt, hogy Grönland és az Északi-tenger vidékén kacsafa nő. Kircher atya tudományos leírása így hangzik: a sarki tengereken a vízimadarak milliónyi tojást raknak le a jégre (!). A viharok a tojásokat szétzúzzák, a vízbe sodorják. A tengeráramlások a tojássárgáját elviszik a szigetekig. Itt a tengerparti fák a tojássárgájával telített vizet magukba szívják, s ennek eredményeképpen gyümölcsükben, mag helyett, eleven kacsa képződik.
Ugyancsak a XVII. században, a madridi egyetemen, egy nagy tudományú, Nierembergius nevû természet­rajztanár híres természetrajzi munkájában így ír: ,,A Bernicla kacsa története igaz, szavahihető utazók mesélték, akiknek inkább hiszek, mint ha tulajdon szememmel láttam volna. A kacsaanyafa olyan, mint a fûzfa, gyümölcse ibolyaszínû... - s a végkövetkeztetés: - mivel ez a kacsa növény, böjtben is fogyasztható.?
Számomra a történet inkább megdöbbentő, mint nevetséges, éspedig azért, mert mintegy ötszáz évvel előbb (!) Albertus Magnus (1193-1280) De ani­malibus címû híres természetrajzában már tisztázza a kérdést. Albertus Magnus könyve nem valami később felfedezett munka volt, hanem tankönyv Európa híres egyetemein. ? még a kacsafáról mint néphitről beszél, és ezt cáfolja meg saját tapasztalataira hivatkozva. A folklór úgy meséli, hogy van egy kacsafajta, ami vízmelléki fán nő, mint az alma, és amikor megérik, a vízbe hull. Albertus Magnus elmondja, hogy ez nem igaz, ő saját szemével figyelte meg, hogyan költik ki tojásaikat, majd táplálják fiókáikat ezek a madarak.
Már soha ki nem deríthető, hogy miért hitte el Nierem­bergius, korának nagynevû természetrajztanára a kacsa­anyafa történetét, nemcsak azért, mert ismernie kellett Alber­tus Magnus munkáját, hanem azért is, mert saját szemével megfigyelhetett volna egy kacsát. Mondhatnánk persze azt is a védelmére, hogy elhitte, mert az egy másik kacsáról szóló történet volt.
Mondjam, hogy ma is tanulságos ez a századokon átívelő mese? Inkább csak kérdem nagy csodálkozással: ki kinek hisz? És miért nem voltunk/vagyunk ezer esztendeje Albertus példáján felbuzdulva elég bátrak, vagy csak elég kíváncsiak, saját szemünkkel meggyőződni a mások által állított dolgokról, miért fontosabb valamely (vélt) tekintély, mint a saját józan eszünk?
A kacsák esetében Albertusnak tehát igaza volt. De megfigyeli és leírja a hangyák, méhek, pókok, kutyák, keselyûk stb. visel­kedését is. A fülemülékről pl. ezt meséli: ,,A fülemülénél megfigyeltem, hogy odaröpült a jó énekesekhez, ezek dalát nyugodtan meghallgatta, s aztán hogy legyőzze őket, maga kezdett énekelni. Így hívják ki egymást kölcsönösen énekversenyre a fülemülék.?
Furcsa gondolatom támad időszerûsíteni az idézetet. Helyettesítsük be a fülemüle szót a politikus szóval, az éneket politikai szónoklattal, az énekversenyt pedig választási hadjárattal. Merthogy a természetből mindig lehet példákat venni. Persze, továbbra is marad a kérdés: ki kinek hisz!?
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép