Történelmünk: Rákóczi Háromszéken

2004. július 10., szombat, Archívum 2003–2007

Ma, 2004. július 10-én Rákóczi-portrészobrot avatunk Sepsiszentgyörgyön.
Azért most, mert hozzánk, Erdélybe a kuruc világ késve, 1704-ben köszöntött be. II. Rákóczi Ferencet ama nevezetes esztendő júliusának 8-án a gyulafehérvári országgyûlésen választották Erdély utolsó fejedelmévé.
Szóval, háromszáz esztendők múltán Háromszékre érkezett a Nagyságos Fejedelem. Bronzszobor képében jött, a Háromszéki Mikes Kelemen Közmûvelődési Egyesület nevében Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászmûvészt kértük fel II. Rákóczi Ferenc Sepsiszentgyörgyre álmodására. A város polgármesteri hivatala készíttette el a Szent József-plébániatemplom mellett számára az örökös szálláshelyet, átellenben a modern unitárius templommal, hogy egy protestáns közösség is felügyeljen a mélyen vallásos római katolikus főúr földi mására. A szobor a város egykori parkjának peremére, az egyik volt gyermekjátszótér helyére került, aminek én külön is örülök, mert az odaszoktatott gyermekek amint kinőnek a felhőtlen korból, serdülőkként a csúszdák, libikókák, hinták világa helyett a szabadság sétányaira fordulhatnak.
A város parkja erre igen alkalmas, a Nagyságos Fejedelem szobrától nem messzire található a sok dúlást és hányattatást megélt 1848/49-es honvédemlékmû, melynek közelében Erdély Széchényijének, Gróf Mikó Imrének az egész alakos szobra áll. Nem messzire a Rákóczi-szobortól a múlt évben lepleztük le Kossuth Lajos portréját. A Szent József-plébániatemplommal átellenben, a Mikes Kelemen nevét viselő líceum épületcsoportja előtt szoborként strázsál a Nagyságos Fejedelem hûséges apródja, zágoni Mikes Kelemen. Hogy a történelmi körkép teljesebb legyen, és az egykori szabadságharcos események üzenetei értelmezhetővé váljanak, a Rákóczi szobortér közelében található a város szimbólum értékû Lábas Háza, az egykori háromszéki császári kommandó épülete, néhány napig a Makk-féle összeesküvés két mártírjának, Váradi Józsefnek és Bartalis Ferencnek a siralomháza. A régi megyeháza patinás épületén Gábor Áronra emlékeztető márványtábla figyelmeztet arra, hogy a szabadságért hol haranggal, hol kemény szavakkal, és ha kell, akkor ágyúval is szólani kell.
Jó helyre, megfelelő társaságba, kemény történelmi talapzatra került a Nagyságos Fejedelem szobra. A háromszékiek a kuruc kor és 1848/49 szabadságharcát mondhatni időben és térben is egymás mellé helyezték, együvé tartozásukat olyan természetesnek tartották és úgy élték meg, mint amikor a Kossuth, Gábor Áron emlékét idéző népdalok éneklés közben spontán hívják elő a páratlan szépségû kuruc nótákat.
Két sepsiszentgyörgyi könyvtáros-helytörténész, Demeter Lajos és Éltes Enikő a szoboravatás alkalmából egy füzetre való históriai dokumentumot gyûjtött össze II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléke Háromszéken címmel, amely - a tervek szerint és az ügyet támogatók anyagi felajánlásainak függvényében - még ebben az évben könyvespolcunkra kerülhet. A tervezett kiadvány helytörténeti, tankönyv-kiegészítő értékén túl arra is figyelmeztet, hogy a nagy történelemcsináló mosodákban micsoda históriai ténybéli és eszmei értékeket csavarnak ki, öntenek ki, égetnek foltot rájuk ideológiai vasalóval, vagy dobják a szennyesbe.
A Rákóczi-évnek, -éveknek - 2003-2011 között -, a szoborállításoknak, emlékplakettek elhelyezésének, emlékünnepségeknek, kiállításoknak mi is lehet a legfontosabb üzenete? A nemzeti história szabadságért, függetlenségért, önrendelkezésért vívott harci tanulságainak áttelepítése a történelem innenső partjára, amelyen a szabadságeszményt manapság gyakran összeboronálják a szabadossággal, ahol az emlékmûvek eszmei bástyáinak megépítése helyett az eltorzult másság, a perverzitás kultuszát, a történelmi fogyatékkal élés, a ,,merjünk kicsik lenni? önlebecsülés fültépő kakofóniáját harsogják esélyegyenlőség ürügyén.
Csutak Vilmos, a Székely Mikó Kollégium igazgatótanára, a Székely Nemzeti Múzeum híres igazgatója 1906-ban - Rákóczi hamvainak hazahozatala és a kassai dómban történő elhelyezése évében - Háromszék fölkelése a Rákóczi-szabadságharc idején cím­mel írt és tartott nagyívû tanári székfoglaló értekezést. Átfogó tanulmányát országos, helyi és családi levéltárak búvárlására alapozta. Kutatásainak summájaként állapította meg, hogy:
Az a birtokomban levő vaskos regestrum, melyet az országgyûlés rendeletéből julius 25-én az aldobolyi síkon írtak össze, világosan bizonyítja, hogy a háromszéki székelység szívvel-lélekkel csatlakozott az Istenért és a szabadságért kibontott zászlók alá, s mondhatni, az utolsó emberig fölkelt Rákóczi mellett. Ez a néhány ezer háromszéki nemes, lófő és darabont-székely nevét tartalmazó ,,sárga-írás? az én erőtelen szavaimnál sokkal ékesebben hirdeti e viharos, de dicső korban élt őseink igaz hazafiságát és lángoló hazaszeretetét, s hallgatagon is minden hangos beszédnél érthetőbben hív föl mindnyájunkat, hogy emléküket áldva s kegyeletes tiszteletben tartva, nemes példájukon lelkesedve, és ha hí a Haza, nyomukba lépve, szolgáljuk híven és becsületesen sok vihart átélt édes hazánk igaz érdekeit?
A ,,sárga-írás? Sepsiszent­györgy, akárcsak Háromszék többi települése esetében a ma is köz­ismert, történelmi patinájú családnevek sokaságát vonultatja fel: Daczó, Székely, Király, Zajzon, Kóréh, Kelemen, Málnási, Márk, Jancsó, Gyárfás, Szőcs, Botos, Képíró, Pető, Incze, Falka és a többiek köszönnek ránk háromszáz esztendő távolságából.
Csutak Vilmos tanulmányát megelőzően már pódiumhoz és nyomdafestékhez jutottak a múlt század elejére jellemző romantikus Rákóczi-értékelések, ezek a korszak háromszéki Kossuth-kultuszához társulva a szabadságharc Vitézlő Fejedelmének emlékét oly mértékben idealizálták, hogy Erdélyben a Trianont követő tiltó esztendők és a szocializmus agymosó évtizedei sem tudták a századelő örökségét felvállaló generációk köztudatából teljességgel kiöblíteni.
Gödri Ferenc, Sepsiszentgyörgy nagy hírû polgármestere, a millennium utáni évek háromszéki közéleti személyisége így írt és beszélt a Nagyságos Fejedelemről:
Egy nemzete bálványa, utolsó reménysége, ki nem csak Magyarország és Erdély méltóságát, de a testvér lengyel nemzet dicső koronáját is viselhette volna fején, ha több lett volna benne az egyéni hiúság, mint a megalkuvást nem ismerő önzetlen hazaszeretet. (?) Elveszítette mindenét, rengeteg kincseit (?) családját, fejedelmi koronáját, csak a töviskoronát tartotta meg?
Csak egy megalázó aláírásba került volna, hogy ismét kincsekben dúskálhasson, hogy korának leggazdagabb hûbérese lehessen (?), de e megalázkodó egyetlen szóban benne lett volna a magyar szabadság szent ügyéről való lemondás (?), a magyar alkotmányos függetlenség gyászjelentése is? Nem! Inkább koldussá lett, földönfutóvá, számkivetetté. (Idézi Demeter Lajos)
Máyer János, a Székely Mikó Kollégium tanára mondja egyik, 1903-ban tartott ünnepi beszédében:
A Rákócziénál kétségkívül ragyogóbb, nagyobb Kossuth jelleme, de nem igazabb, nem von­zóbb. (?) Van abban valami az Árpádok önérzetéből (?), a törökverő Zrínyi Miklós akaraterejéből, hazafiúi lelkesedéséből és sok a protestáns Bethlen Gábor lelkivilágából (?), és van még Rákóczi jellemében krisztusi lemondás, szerénység és kedvesség.
A Nagyságos Fejedelem, bár személyesen soha nem járt Háromszéken, a Brezáni Kiáltvány hírének Erdélybe érkezése óta mindig is itthon volt. A Fejedelem és hívei a Kárpát-medence egészében mindenhol és mindig is otthon voltak, mert képesek valának az akkor is tépett és szaggatott magyarság és a más nyelven beszélők, de véle egy kenyéren élőkkel a szabadságharcának sikeréért ,,pénzt, paripát, fegyvert? és életet is áldozni.
Ebben a vonatkozásban igen beszédes az 1704. március 14-én (Szász) Hermányban kiadott Barcasági Kiáltvány:
(?) De miként opprimáltatott ezen hazában minden uri, fő- és nemesi és közrend, azt nem szükség declaralnunk: az valóság arra elég bizonyság, mivel törvényünk és szabadságunk már teljességgel abrogáltatott, az directió édes nemzetünk kezéből kivétetett, minden javaink elfogtanak, és már életünket keresik, s vérünket szomjúhozzák úgy, hogy megmaradásunk felől nem lehet semmi törvényességünk, sőt, az egész Magyarország s világ már eversióját s végső romlását szeme előtt látja.
Ugyanis hol az igazság helyett erőszak s az egyenes ítélet helyett csalárdság institia, vis et fraus uralkodik, ott senki semmihez, még életéhez sem bízhatik, és nem lehet semmiben sem bátorságos.
Mely dolog kényszerítette az elmúlt esztendőben édes nemzetünket, Magyarországot arra, hogy az igazságtalanság, erőszak és csalárdság ellen fegyvert fogjanak, bízván az igazság Istenéhez, akinél az ítélet igazságban vagyon, aki meg is mutatta édes nemzetünknek igaz ügyét, sok rendbéli triumphusok által, mert nem hagyá Isten ő népét, el nem felejti ő örökségét, megsegíti kicsiny erő által az megnyomorítottat és eltöri a hamisságnak pálcáját.
II. Rákóczi Ferenc soha nem járt Háromszéken - mondják a historikusok. Ezt az állítást a népdalok, kuruc nóták, a mondák és legendák seregével cáfolja a köztudat, azaz a nép, s ezzel az emlékezés fonalát áthúzta azokon az időkön is, amikor és amelyekben nem volt divat Rákóczi dicső koráról történelmet írni, akkor is emlékezett a vitézlő Fejedelemre és Rákóczinak dicső korára, amikor ezért börtönbüntetés járt, amikor ,,a labancság takarodjék nemes országunkból? sort mindenki úgy értelmezte, ahogyan - kell!
Székelyföldön Rákóczi nevét olyan várak is őrzik - Ojtoz, Gyimes és így tovább -, amelyek kapuzábéját soha nem nyitotta meg, és ha egy cserefa hatalmas nagyságúra nőtt valahol, az sem lehetett másé, mint a Nagyságos Fejedelem fája.
Most már életútját s a székelyföldi kuruc világot és mozgalmat megjelenítő kiállítása és szobra is itt élő szelleméhez társult.
Támasztékként.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-07-10: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás