Napjaink két legnagyobb gondja a globális felmelegedés és következményei, valamint a fosszilis energiaforrások elapadása. A népességnövekedés, az energiaéhség bővülése pedig egyre nagyobb energiafogyasztást eredményez. Ebben az összefüggésben a nagyon drága, óriási befektetéseket igénylő, de környezetkímélő energiaforrásoknak előbb-utóbb megoldást kell jelenteniük. Ugyanakkor a növekvő környezetszennyezés is rá fogja kényszeríteni a XXI. század társadalmát, hogy fokozatosan hozzálásson a környezetkímélő energiaforrások keresésére és felhasználására.
Az energiaforrások két csoportra oszthatók: a fosszilis vagy nem megújuló források, mint a földgáz, a kőolaj, a szén és a megújuló energiaforrások, mint a szél, a nap, a víz, a geotermális energia, az árapály, a biomassza és a biogáz. Ez utóbbiak — bár előállításuk és felhasználásuk a mai technológiával nagyon költséges — óriási előnye, hogy egy adott időciklus alatt újratermelődnek, egyszóval kifogyhatatlanok.
Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2010-ig a villamos energia 22 százalékához megújuló energiaforrást használjunk, elsősorban a biomassza felhasználásának növekedésével, 2010-ig a bioeredetű energiák közt 5,75 százalékot kell kitennie.
De hol állunk ebben a tekintetben? Két példát említünk. Magyarország megújuló energiaforrásainak arányai: 77,8 százalék tűzifa és egyéb biomassza; 9,6 százalék geotermális energia; 8,1 százalék növényi és egyéb szilárd hulladék; 3,0 százalék víz- és szélenergia; 1,5 százalék biogáz és szemétégetés; 0,2 százalék napenergia. Ugyanez Németországban, mely első az alternatív energiaforrások előállításában: 50,5 százalék száraz tüzelőanyag; 17,5 százalék szél-, 14,7 százalék vízenergia; 7,7 százalék bioüzemanyag; 6,3 százalék biogáz; 1,8 százalék napenergia; 1,1 százalék geotermális energia.
De mi is a bioenergia, a biomassza?
A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban képződő melléktermékek; fa és növényi hulladék, az állattenyésztésből származó trágyalé vagy gané, növényolaj az élelmiszeriparból, kommunális és ipari hulladék, mely sajnos vagy a szennycsatornába, majd tisztítóba folyik, ha van egyáltalán ilyen, vagy vizeinket szennyezi. A biomassza mint energiaforrás megoldást jelent a vidékfejlesztés szempontjából. Az ezen alapuló energiaforrások eltérnek a hagyományostól, mert szén-dioxid-kibocsátás nincs, a biomasszák létrejöttekor a szén-dioxid megkötődik, energia szabadul fel, nincs környezetszennyezés, üvegházhatás. Ráadásul segít a Kiotói Egyezményben foglalt kötelezettség betartásában, hiszen 2008—2012 között minden országnak legalább 5 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását.
Mit oldana meg a biomassza mint energiaforrás?
1. A növénytermesztésben olyan kultúrák meghonosítását, mint a repce, kukorica, szója, répa, mely még a mi környezetünkben kifizetődne, és nem függne a világpiaci áraktól, ipari mennyiségben lenne eladható.
2. Az állattenyésztésben keletkező híg trágya, almos trágya, állati hulladék felhasználása.
3. Az élelmiszer-ipari hulladékok (több millió tonnáról van szó) felhasználása.
4. Az erdőgazdálkodásból származó faanyag, hulladék felhasználása.
5. Városon, falun keletkezett hulladékok felhasználása környezetkímélő módszerekkel.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
