A Pyrus Kft. 2001-ben indult egy kéthektáros területen Kézdivásárhely állomás felőli bejáratánál, saját vasúti vágánnyal. Fiatal és gyengébb fenyőfák kivágásával, az erdő életterének növelésével, karbantartásával és a faanyag hasznosításával foglalkozik. A kitermelt fenyőfát félkész termékként adják el a hazai és külföldi fafeldolgozó üzemeknek, bútorgyáraknak. A cég két tulajdonosa fele-fele arányban a sepsiszentgyörgyi Gergely Lóránt fafeldolgozó mérnök és az esztergomi Mizik András erdészmérnök, magyarországi rokon. Nincs hasonló típusú cég a megyében, de lehet, hogy az országban sincs. A sepsiszentgyörgyi társtulajdonost kérdeztük:
- Milyen volt az indulás?
- A Pyrus Kft. 2001-ben létesült a két család tulajdonaként. Vékony fenyőfa feldolgozására szakosodtunk. Ebbe beletartozik a kérgezés, feldolgozás és mindenféle hulladék hasznosítása. A cellulózőrleményt papírgyártó cégeknek adjuk el. A megtermelt profitot mindig visszafektettük, és így fejlődhetett a cég. Az ilyen vékony törzsû fa feldolgozására szolgáló vonal több milliárd lejbe kerül.
- A gyérítés célja, hogy nagyobb életteret kapjanak a nagyobb fák a fejlődéshez. Honnan az ötlet, hogy ezzel foglalkozzanak?
- Mielőtt belekezdtünk a cégalapításba, összejártuk a nyugati régiókat. Ausztriában és Svédországban láttunk hasonló technológiát. Ennek alapján született meg a cég alapításának gondolata.
- Honnan ered a cég neve?
- A névadó egy vadkörtefa, a Pyrus piraster. Ez jelzi az értők számára, hogy fával foglalkozunk, és nem kell lefordítani. Mivel kétnyelvû közegben dolgozunk, a latin elnevezést tartottuk megfelelőnek.
- A cég fordult-e banki hitelekért?
- Valóban, a tőkehiány komoly problémát jelent. Ezt csak banki hitelekkel lehet áthidalni. A sepsiszentgyörgyiek közül a Román Kereskedelmi Bankkal tartjuk a kapcsolatot. Itt van hitelvonalunk. Sajnos, a bankok még most sem vállalkozóorientáltak. A nagy probléma, hogy központilag, tehát Bukarestben dől el, melyik cégnek adnak hitelt. A bankok pedig nagyon óvatosak. Nem merik vállalni a kockázatot. Enélkül pedig nincs üzleti élet.
- Milyen kezdeti nehézségekkel kellett a cégnek megküzdenie?
- Nagyon sok probléma adódott, mivel először csak elméleti ismereteink voltak e tevékenységről. Egy nagy kísérlet volt az egész. Volt olyan rész, ami sikerült, de volt olyan, ami nem mûködött. Mivel ez úttörő munka, a közelben nem volt, akihez fordulnunk jó tanácsért, használható ötletért. De úgy érzem, most már túl vagyunk a kezdeti nehézségeken, és a fejlődés útjára léptünk. Annyi a megrendelőnk, hogy ha tízszer ennyit termelnénk, azt is el tudnánk adni.
- Kik vásárolják az ilyen termékeket?
- Felét a hazai bútorgyártó és feldolgozó cégek, a másik fele Magyarországra és Görögországba kerül.
- Milyen sikerélménye volt a cégnek?
- Sikerélménynek tartom egy új épület elkészültét, egy új gép beindítását. De ugyancsak sikerélményként könyvelem el, hogy az ügyfelektől eddig nem kaptunk reklamációt. Ez azt jelenti, hogy termékeink megállják a helyüket. De azért van még, amit tökéletesíteni, javítani. Csak mint példát említem, hogy egy hasonló nyugati cégnél egy munkásnak egy hónap alatt 200 köbméter anyagot kell előállítania, míg nálam alig az egytizedét sikerül.
- Mi készül a kitermelt faanyagból?
- A vékony fák 11 cm felettiek. Nemsokára beindítunk egy új termelési vonalat, amely már az öt centiméteres alsó határról indul. Tulajdonképpen kétféle termékünk van: a félkész áru, melyet a fafeldolgozó cégek ipari célra vagy bútorgyártásra használnak fel, illetve a hulladékokból származó őrlemény a papírgyáraknak. Elsősorban a dési kombinát vásárolja ezt tőlünk.
- Milyen terveik vannak?
- Terveinkben szerepel a legvékonyabb fák feldolgozása. Ezekből martrudat lehet készíteni a kertépítő és kerti bútorokat gyártó cégeknek. Továbbá a saját fûrészárut szeretnénk gyalulni, vagyis a feldolgozást kiterjeszteni eddig a fázisig. A keletkező melléktermékek hasznosítását, pl. a kertépítők által felhasznált kéreg csomagolását is tervezzük.
- Hány alkalmazottja van a cégnek?
- Jelenleg ötven munkakönyves alkalmazottunk van. De mivel egy újabb beruházásnak a vége felé közeledünk, az alkalmazottak létszáma év végére remélhetőleg eléri a hatvanat.
- Pár szóban, kérem, szóljon önmagáról.
- 1964-ben születtem Sepsiszentgyörgyön. A Székely Mikó Kollégiumban érettségiztem, 1987-ben végeztem a brassói mûegyetem fafeldolgozó mérnöki karán. A maroshévízi kombinát gyergyóhodosi részlegéhez helyeztek. Itt három évet dolgoztam, majd a sepsiszentgyörgyi építőipari vállalatnál és a kisipari szövetkezetek megyei szövetségénél dolgoztam. 1991-ben kiváltottam a magánipari engedélyt, és mérnöki diplomával a zsebemben asztalosként dolgoztam, elsősorban faragással, székely népi faragással foglalkoztam. 1992-ben indult egy magánvállalkozásom, erdőkitermeléssel és gömbfa-kereskedelemmel foglalkoztam. 2001-ben kezdtem a mostani vállalkozásomat. Nős vagyok, két kislányunk van, Orsolya és Nóra, akikre a legbüszkébb vagyok.
Lejegyezte: Czompó János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.