Forró nyarunk nagyon kedvez a levéltetûfajok tömeges elszaporodásának, s talán a rovarirtó vegyszerek többsége is ellenük irányul ezekben a napokban. De - amint ezt a címben is jeleztük - a ragadozó életmódú katicabogarak és lárváik ellentámadást indítanak, és szépen, szemléltethető módon alakul ki a háromszintû tápláléklánc: lágyszárú növény (esetünkben a bab), a növényfogyasztó fekete répalevéltetû (Aphis fabae Scop.) és az ezeket pusztító katicabogár (az imágó és a lárvája). Nos, akkor ismerjük meg őket közelebbről, s oldjuk fel a dilemmát: permetezzünk-e a levéltetvek ellen, vagy hagyjuk a katicabogarakat?
A válasz nem könynyû. A dilemmát feloldani csakis annak ismeretében vagyunk képesek, ha tudjuk, az adott levéltetû-populációhoz hány ragadozó egyed szükséges, hogy a biológiai növényvédelem eredménnyel járjon. Persze, annak ismerete, hogy egy lárva (vagy imágó) naponta több tíz tetû testnedvét szívja ki, és esetleg a tetûpopuláció összeomlását okozza, még nem nyugtathat meg. A tapasztalati tények alapján azt jelenthetjük ki, hogy a vegyszeres védekezést a levéltetvek kezdeti megjelenésekor folytassuk le (ekkor még csak elvétve van katicabogár vagy más ragadozó a telepen), míg a gyarapodó tetûkolónia idején a számos ragadozóegyed gyülekezését ne háborgassuk hasznos rovarainkat is pusztító vegyszerrel. Ugyanakkor figyeljük meg a növényünket is. Ha feltûnően visszamaradt a fejlődésben, és a hajtás feketéllik a tetvektől, nincs jobb megoldásunk, mint a permetezés, természetesen piretrin típusú (Decis, Fastac, Victenon stb.) vegyszerekkel. Mindenesetre, a katicabogár-lárvák mintegy háromhetes fejlődési stádiumuk alatt 300-600 tetvet pusztítanak el, ami nem kevés! De ha azt is tudjuk, hogy a fekete répalevéltetû egyetlen ún. ősanyjának 80 utódja van, majd ennek négy utódnemzedékét csak 40 utóddal, a további négy utódnemzedéket csupán 20 utóddal számítjuk, 16,38 billió ivaros nőstényt és ugyanennyi hímet kapunk! Ha csak ezek nyolc ivaros nőstényt szülnek, és ezek csak négy-négy tojást raknak le, máris 24 billió áttelelő tojás lesz!
Természetesen, a hétpettyes és a kétpettyes katicabogáron kívül madarak, fátyolkák, hártyásszárnyú paraziták is pusztítják a tetveket, amelyek szaporodásbiológiájának az alapja a nagy termelékenység - tömeges pusztulás. Mivel számos lágyszárú és fás növény a gazdanövénye, a fekete répalevéltetû a legveszélyesebb kártevők egyike, főleg ha mint vírusterjesztőt is számba vesszük!
Puskás Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.