,,Soha nem hittük volna, hogy ilyen híres helyre telepedtek őseink, hogy éppen a mi falunk határába építik meg a Lármafát, ide hívják össze a világba szétszéledt háromszéki magyarokat lármázni" ― csengett ki azokból a beszélgetésekből, melyeket a világtalálkozó kapcsán folytattunk Maksán, Sepsibesenyőn és Eresztevényben. Ez az a három, hajdanában önálló falu, melyet együvé ványolt, egy kalap alá kényszerített a Ceauşescu-féle utolsó romániai megyésítés. Csak történelmükben különböznek sok más olyan háromszéki településtől, ahol ― mint nem kis büszkeséggel mondták ― vékonykább a história.
,,Van itt éppen elég látnivaló a környéken, az biztos, de hallani való is ― jó is, rossz is ―, különösen, ha hétvégeken merkelni kezdenek a brassói románok, s rázendítenek a hegyi tangóra a Besenyői-tó mellékén! De most az egyszer, ennek a hétnek a végén nagyobb lesz a lárma a hegy tetején, mint idelent, az aljban, az biztos. Talál a Pince-tetőre a Lármafa elnevezés, mint spiritusz a vízzel, de még jobban hangzana Nagylármafa-tetőként, mert lesz ott nagy lárma! Jaj, ha felkelnének a régiek a sírokból, s meglátnák, hogy mivé lett ez a mi világunk, hogy mi nincs abból, ami volt, s mi van most olyan, ami nem volt régen: megölné őket a csudálkozás!"
Nálunk volt és lesz a legnagyobb tűz
Nem egy híres hely lenne még Háromszék-szerte, ahová lármafát lehetne építeni, hasonló nagyságú eseményeket lehetne összehívni ― folytattuk a beszélgetést a helyiekkel, de Maksa sem kutya, Eresztevény neve is örökre összefügg Gábor Áron emlékével, Sepsibesenyő ― neve révén ― a népvándorlásra, régiségünkre emlékeztet, hisz templomának falán még ma is ott lapulhat a mészréteg alatt a Szent László-freskó egy darabkája, s emlékeztet arra a kiterjedt tótükörre is, a Háromszéki Balatonra, melyet ezrek keresnek fel immár évtizedek óta. ,,Régi nemzetgyűlések által szentesített hely" néven említi Maksát Orbán Balázs, a legnagyobb székely. Itt határozták el 1660-ban a székelyek ,,nemzeti jogaiknak és szabadságuknak fegyverrel való védelmét (…) halált mondottak zsaroló főkapitányuk fejére (…) innen indultak el Cseme rétjére (Baróth mellett), hogy vérezzenek el Barcsai Gáspár népgyilkoló fegyverei alatt". Kevesen tudják ma már azt, hogy a XVII―XVIII. században harmincegy alkalommal tartották Maksán Háromszék közgyűléseit, s hogy ezen a helyen, ahol most a világtalálkozó helyszínére kanyarodik fel az út, olyan jeles személyek, királybírák elnöklete alatt tartottak közgyűléseket, mint gróf Hidvégi Nemes Tamás, a nagy Basa Tamás, a még nagyobb Bodolai Béldi Pál, gróf Hidvégi Nemes János, aki Előpatakot alapította, Torjai Apor Péter, s hogy a három falu nemcsak 2007. augusztus 19-én este gyújt lármafát, jelzőtüzet, mert lángban volt az már többször a történelem alatt, s pont Apor Péter jegyezte fel: 1704-ben, mert az idevalósiak vitézül részt vettek a kuruc szabadságharcban, a labancok felgyújtották, és teljesen leégették Maksát, Eresztevényt, de Besenyőt is! Kell-e ennél nagyobb történelmi tűz?
— Nálunk lesz a legnagyobb tűz, fenn a hegyen ― mondták a maksaiak, s hála az Istennek, hogy van már elég fényképezőgép és filmezőmasina, ami megörökítse ezt az eseményt. Én a kicsinyke Eresztevény tanítója vagyok immár huszonnégy esztendeje ― mondta Badi András ―, s azon törtük a fejünket református lelkész asszonyunkkal, hogy valami különlegeset, emlékezeteset tegyünk ezen az ünnepen. Otthon mi is fogadjuk a hazalátogató eresztevényieket, lesz ünnepi istentisztelet és műsor, köszöntjük a hazaérkezetteket, fellépnek az én kis tanítványaim, de felvonulnak a hegyre, és jelképesen, mert egyébként nagy a súlya, felvisszük Gábor Áron elhasadt harangjának felnagyított képét. Ott őrizzük az eresztevényi templomban azt a harangot, amellyel utolsót kongattak, amikor nálunk kellett elhantolni, mert holttestét el akarták venni a kozákok!
Ökörszekér indul Besenyőről
― Szebb sincs a világon falusi szemmel nézve, mint egy felvirágozott ökörszekér ― részletezték a besenyőiek ―, mintha már most is hallanánk a csengőt a termetes, szép állatok nyakán. Ambarus Gábor bácsi ökrei lesznek befogva, feldíszítve.
— Az apámé az egyetlen és utolsó szép ökörfogat a mi falunkban, ilyen több még a környéken sincsen, s ennél szebb kivonulást nem is lehetne elképzelni ― lelkesedett ifjabb Ambarus Gábor, aki a falucskát képviseli a maksai tanácsban. ― Tudják azok az utat az Óriáspince felé, ne búsuljon, nem először járnak arra. Nem kell nekik szerpentines út, vágnak neki a Benke-tető oldalának, s hamarabb ott lesznek, mint a gyors járatú masinák!
A világtalálkozón minden község bemutat valamiféle jellegzetes helyi hagyományt, és a maksaiak arra gondoltak, hogy felviszik a tetőre Dima Márton sepsibesenyői tehetséges kosárfonót, és a perkői ünnepen is ott lesz! Nemcsak ennyiből áll a történelmi Besenyő falu ünneplése.
― Pénteken közös istentiszteleten veszünk részt a hazaérkezőkkel ― tájékoztatott Barabás Berta helybeli református lelkész ―, rövid műsort adnak a fiatalok, s mert gyűjtünk a templom tatarozására, az épület történetét is ismertetem. Még aznap délután kisebb népünnepély keretében tokányolásra kerül sor a kultúrotthon udvarán, s ezt követően székely nótaestet tervezünk együtt az elszármazottakkal.
― Készül a községközpont is a találkozóra, de nem mondunk le arról sem, hogy valamikor szeptemberben vagy októberben, amire a levelek lehullnak, megtartsuk a hagyományos maksai falunapot. Tudom, hogy a kettős ünnep tiszteletére maradandót kell felmutatnunk ― folytatta Oláh Badi Álmos maksai polgármester ―, gyermekeinkre gondolva játszóteret építettünk önerőből, s annyi a közösségi feladatunk, hogy ― rossz időket idéző kifejezéssel ― méltán elmondhatjuk, munkával ünnepeljük a világtalálkozót. Továbbra is gondunk a község infrastruktúrájának építése-alakítása: ivóvíz, csatornázás, az utak rendezése. Most készül az előtanulmány a sepsibesenyői bekötőút aszfaltozására, s mert a községnek sporthagyományai is vannak (most alakult újra hosszú évek után a futballcsapat is), ötven férőhelyes tornatermet terveztünk az iskola udvarára.
— Látom, nagy a menet, epekedve várják a gyermekek, hogy hintázhassanak az új játszótéren ― szólítottuk meg Jakab Márton alpolgármestert, aki ott sürgött-forgott a sportpálya szélén épített gyerekpark mögött.
— Most betonoztuk a földbe a hintákat, készül egy nagyobb méretű homokozó, játszótér, rendezzük az út mellékét. Megnéztünk több gyermekparkot a környéken, hozzátettük a mi elképzeléseinket. Egy kisebb színpadot is építettünk melléje, ahol ünnepelhetünk. Tizenhetedikén avatjuk fel.
Tiszteletes Rákosi Károly, a maksaiak református lelkipásztora, a helybeli ,,neoreneszánsz" mennyezeti kazetták megteremtője lélekben már készül a különleges jelentőségű istentiszteletre, melynek végén rövid ünnepi műsor is lesz. Mint elmondta, az ő tisztje lészen az is, hogy áldást mondjon a gyermekek örömét szolgáló játszótérre. A falusi gyermek egyébként meg szokta találni a maga szórakozását ― mondta ―, de ez a játszótér bizonyára jobban összehozza őket, akárcsak vallásórán, az iskola vagy éppen az óvoda padjaiban.
Mire a levelek lehullnak,
sok mindent rendbe kell még hozni ebben a vendégfogadó községben. Az is elképzelhető, hogy itt több látogató lesz, mint máshol. Ottjártunkkor az Orbán Balázs nevét viselő I―VIII. osztályos iskolánál folytatták az építési-bővítési, korszerűsítési munkálatokat. A kézdivásárhelyi Universal Paradis Kft. nyerte meg a licitet. Kutat mélyítenek, hogy vízzel láthassák el az épületet, modern illemhelyet szerelnek, meszelnek kívül-belül, hajópadlót raknak az osztálytermekben. A központi fűtést már beszerelték.
― Eresztevényben nincs gond a tanulólétszámmal, nincs veszélyben a falu iskolája. Épületét eszi-eszegeti az idő, javítására legtöbbször közös erővel kerül sor. Mellém állnak a szülők, a falusi mesteremberek, a helyi tanácstag, így lesz az idei nagy meszelés is ― mondta Badi András, a falu tanítója. ― Most az osztályterem padlózatát kellene felújítani, de arra sok pénz kell. A falusi hagyományok felújítására (seprűkötés, lábtörlőkészítés, népi faragás, népi tánc), ezzel kapcsolatos téli-nyári programok beindítására pályáztunk sikertelenül a tavaly, de megújítjuk papírjainkat.
Nem mind szép és jó azonban, ami ezen a településen történik: jelesen a tóparton ― mondogatják sokan.
— Elrettentő, ahogyan az élet folyik a Besenyői-tó mindkét partján ― fejezte ki felháborodását Van der Laan Sietse holland állampolgár, akit tóparti házában zavar a hangos zene, a dáridózás. ― Szerintem sem az önkormányzat, sem pedig a községi rendőrőrs nem látja el a feladatát e tekintetben, sőt, a megyei sajtó sem tudósít tárgyilagosan. Valóban csak akkor lesz itt csend, ha lehullnak a levelek, hideg lesz a tó vize.
A magunk részéről az érem másik oldalát is megnéztük. Csulak Sándor, a Daragus Kft. tóparti bár-panziójának felelőse elmondta, hogy ezen a nyáron eddig még nem volt panasz a decibelekre. Főnöke, Daragus Attila tulajdonos, kijelentette: ,,Kértem, hogy mérsékeljék a zene hangerejét, de végül is tudomásul kell venni, hogy ez egy szabad hétvégi piknikezőhely, ahol nem lehet teljes mértékben korlátozni a kikapcsolódni vágyók nyargaló kedvét." Azt is sikerült megtudnunk, hogy a rendőrség is lépett az ügyben, mert a hét végi napokra megerősítést kapott a maksai helyi őrs. A polgármester pedig elmondta, hogy rövidesen sor kerül a tókörnyék infrastruktúrájának kiépítésére, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan.
Lesz olyan vendég,
aki a vidék érdekességeit szeretné látni a világtalálkozó alkalmával. Nos, ebben sem lesz hiány. Ott a maksai református templom új mennyezetével, érdekes történetével, az eresztevényi Gábor Áron-obeliszk, az ott őrzött emlékharang, a Benke-kúria, a sepsibesenyői református templom, a maksai Úr kútja, a besenyői Várhányás nevű régészeti hely, a tó, a tanulótábor és annak kertjében a síremlékek, a Besenyő-patak festői völgye, nemkülönben az 1848―49-es szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékművei. Itt ringatták bölcsőjét több jeles ember között Őse Péter XVII. századi professzornak, a gyulafehérvári fejedelmi kollégium külföldön tanult rektorának, aki londoni tartózkodása alatt Erdélyt ismertető szócikket írt a Botero-féle világenciklopédia számára.
Isten hozta a táj vendégeit, jó utat őseik földjén!
