15.
Útinapló
Miért kellett a magyarságnak szétszóródnia? Hogyan töltődött fel újra és újra a diaszpóra, mely, miközben a XX. század elején kivándoroltakat elvesztette - mert az idegen föld nehezen tartja meg magyarnak az odaérkezett fiainkat, leányainkat, jó esetben csak addig, ameddig élnek az ,,első generációsok?, az utódok már csak elvétve őrzik szüleik nyelvét, nemzeti identitástudatát -, nem halt ki, nem halhatott ki, mert folyamatosan - újra és újra - jöttek, érkeztek az újak. Így rátekintve: mintha beleszédülnének a végtelenbe! Belehullanának egy hatalmas magyarfaló tengerhullámzásba...
Balogh Sándor sorsa is példázat lehetne. Mindenben átlag feletti ember. Tudós politológus, magyarság-kérdésekkel foglalkozik, angol nyelvû könyvet írt az autonómiáról. Tudását, mûveltségét nagyrészt már kint, amerikai egyetemeken szerezte.
,,Pap akartam lenni, s ott érettségiztem Veszprémben, két és fél évet voltam a teológián, letartóztattak, én voltam a faliújság szerkesztője, s egyik számba kitettem egy cikket a Mindszenti letartóztatása évfordulójára, valaki írt egy cikket - Pesten a Regnum Marianum templomot lebontották, és Sztálin-szobrot emeltek helyette -, és emiatt hatunkat letartóztattak, egy tanárt, aki az Önképzőkör vezetője volt, és ötünket. Egy házkutatást tartottak, s elvitték a faliújságot, elvitték a jegyzeteimet, mindent, úgyhogy ott nem volt, mit tagadni. S az utolsó szó jogán mi mind azzal védekeztünk, hogy a magyar alkotmány szerint van sajtószabadság is, szólásszabadság is, s mi csak éltünk ezzel a jogunkkal. Az ügyész erre azt válaszolta, igen, van sajtószabadság, de csak a nép érdekeinek megfelelően. Így mi a nép érdekei ellen éltünk és beszéltünk. Azt a párt határozza meg, hogy mi a nép érdeke. Hat év büntetést kaptam azoktól, akik Mindszentit is elítélték. A tanárunk, az kilenc évet kapott. ? nem csinált semmit, ő csak az Önképzőkör vezetője volt. A faliújságot az Önképzőkör szerkesztette, s hogy a neve alatt futott, ezért ő kapott kilenc évet. Semmi kapcsolatot a külvilággal nem tarthattunk. A szüleim nem tudták, hol vagyok.?
Választott hivatására már kiszabadulása után sem készülhet, az egyetem nem veszi, nem veheti vissza. A Balaton mellé kerül - Tihanyban ,,kap? állást, s Piroska asszonyban feleséget is, aztán a történelem kereke forogni kezd... Nagy idők jönnek, 1956 lázasan szép és fájdalmas napjai.
,,Tihanyban, a feleségem lakhelyén - épp akkor költöztem oda, két hónappal, másfél hónappal azelőtt - beválasztottak a Forradalmi Tanácsba, úgyhogy menekülnöm kellett. Szerencsém volt, hogy a hajógyárból teherautó ment ki a határhoz, egy előző csoport ellopta az egyik autójukat, illetve kivezették, s onnan táviratoztak, hogy itt van Kapuváron a tanácsnál a kulcs a kocsihoz, valakit küldhetek érte, aki hazaviszi. Aztán egy másik teherautóval kimentünk érte, és mi a feleségemmel ott maradtunk, kijöttünk. Reggel bementünk dolgozni, 11-kor felültünk a buszra, és itt kötöttünk ki Amerikában... Az volt az elképzelésünk naivul, hogy majd mi Amerikát megmozgatjuk, és majd Amerika! Nem tudtuk, fogalmunk sem volt, hogy tulajdonképpen Amerika adott szabad kezet az oroszoknak. Azért fordultak az oroszok vissza november 4-én? Hajóval jöttünk Bremenhagenből, újév napján értünk New Yorkba.?
Amerikában az ?56-os menekültáradat jó fogadtatásában ők is részesülnek.
,,Itt a helybeli magyarok vártak már bennünket, s csináltak nagy propagandát, hogy jönnek a menekültek, s kérték az amerikaiakat, hogy jöjjenek, és szponzoráljanak bennünket. Ott aztán az egyik helyi egyetemnek a tornatermében voltak már asztalok, és ott szétosztották, akinek volt valami szakmája. Volt, akit elvittek háztartási alkalmazottnak. Én szerettem volna tanulni, egyvalaki, egy gazdag pacák el akart vinni, autókereskedő volt, hogy én legyek kertész, Sári meg a háztartásban segít főzni, minden, de az volt a kikötés, hogy akkor öt évig nem lehet gyerekünk. Nem volt még gyerekünk, hát fiatal, két vagy három hónapos házasok voltunk. Ezt nem fogadtuk el, a végén maradtunk, egy család ideiglenesen elvitt bennünket, amíg aztán találtunk munkát, s március elsején költöztünk a saját lakásunkba Schenectadybe. Dolgoztunk először mind a ketten egy vegytisztítóban, gőzzel vasaltuk a ruhákat. Én kaptam 95 centet, a Sári kapott 85 centet, sokkal jobb volt, sokkal ügyesebb, mint én, akkor még a férfiak több fizetést kaptak. Utána két-három hét múlva másik munkát kaptam egy kavicsbányában, ahol kavicsot és cementet kevertek össze előre betonba, és kb 40 kilós zsákokat kellett a futószalagról leszedni, felstócolni s kitolni, aztán teherautókkal, kamionokkal vitték tovább. ?sszel jelentkeztem az egyik egyetemre, kaptam ösztöndíjat, ?57 szeptemberében kezdtem egyetemre járni. Ferencesek tanítottak, oda kerültem Albany mellé, két és fél év múlva végeztem. Utána egy javítóintézetben dolgoztam pszichiáterszerû munkakörben. Nevelni a gyerekeket. Aztán bekerültünk New Yorkba tovább tanulni. New Yorkban mint házmester dolgoztam, nappal jártam iskolába, a College-nek az első négy évét befejeztem, s utána posztgraduális képzésen vettem részt, megszereztem a mesteri címet, majd doktoráltam politológiából.?
Vallásos lélekkel vállalják a már Amerikában is ritkaságszámba menő nagycsaládot.
,,Ezt mi onnan hoztuk magunkkal, s bizonyos mértékben a vallásos nevelés is közrejátszott. Én erősen abortuszellenes vagyok. De az amerikai társadalom intézményesen nem kedvez a családnak. Itt családi pótlék nincs. Valami adókedvezmény van, minden gyerek után levonhat az ember bizonyos összeget az adóból, akinek nincs, az kap általános segélyt, de nincs családi pótlék? Aki vállalja, vállalja. Kettő-három az átlag. Nekünk van hét.?
Hét gyermeküket magyar szellemben nevelik, de kompromisszummal.
,,Meg kell különböztetni a magyarságtudatot és a magyar nyelvhasználatot.
Az egyik a nyelv... Mi a gyerekekkel magyarul beszéltünk, a legidősebb fiunk, amikor iskolába ment, alig tudott angolul, s az első évben nehézsége is volt, de azután semmi probléma nem volt. Az angol nyelvtanilag sokkal könnyebb, mint a magyar. Magyarul megértenek mindent, de angolul gondolkoznak. S három-négy gyerek volt, és amikor mondtuk magyarul, mindenik megértette, s a biztonság kedvéért megismételte angolul. Mindegyik gyerekünk, ha muszáj, megérti a magyar nyelvet, mindenik volt Magyarországon, ha szükséges, ki tudják fejezni magukat, de könnyebb nekik az angol...
És a másik a magyar tudat, a magyar szellemiség. Az a mi gyermekeink mindegyikében erős. Büszkék rá, hogy magyarok. Egyik barátom írt egy kiváló könyvet, Spirit Hungary, magyar fordításban is megvan, most jelent meg, nos, mindegyiknek megvan, mindegyik elolvasta, mindegyik járt magyar táborban, ott voltak órák, magyar történelem, mindegyik tudja Erdélynek a helyzetét. Az egyik lányom az adóhivatalnál dolgozik, s évekkel ezelőtt kitöltettek egy ívet, hogy ki milyen nyelven beszél. S ő beírta, hogy magyar. New York városban van egy idősebb magyar néni, s ő tud vele beszélni. A lányom fordított, tolmácsolt neki. Olyan büszke volt rá. Büszkék rá, s ha valami van a hírekben Magyarországgal kapcsolatban, azonnal hívnak. Az egyik fiunk most tartott nemrég előadást Magyarországról. Vannak családok, ahol a gyerekek beszélnek tökéletesen magyarul, az apjuk beléjük verte, de lelkileg gyûlölik a magyarságot, kikaptak azért, ha nem magyarul beszéltek. Mi inkább úgy érezzük, jobb, hogyha szimpatizálnak a magyarsággal. Ahogy feleségem szokta mondani, ha jól beszélnek, s az amerikai társadalomban megfelelő pozíciót töltenek be, több hasznot, megfelelő nyilvánosságot hoznak a magyarságnak, mint hogyha nem tudnak angolul, és nincs meg bennük a magyar tudat, a magyar szellemiség. Úgyhogy én ebből a szempontból meg vagyok elégedve ezzel a kompromisszummal. Hogy törve beszélik a nyelvet, de magyarok. Az egyik fiamnak meg is van a magyar útlevele, nem használta még, de ő akart magyar útlevelet.?
Mit jelent magyarnak lenni?
,,Hát a magyar egy tragikus nép. Itt is az este valaki tett egy olyan megjegyzést, úgy hangzott, amikor a feleségem mondta, hogy a magyarságnak jó hírnevet szereznek, és: Na és? Mit jelent a jó hírnév? A románok és szlovákok és szerbek sokkal tudatosabban veszik. S a kormányaik is csinálják. A magyarok elmulasztották ezt. Néhányan kezdeményezik, hogy csináljunk, amit tudunk. De intézményesen a magyar hírnévre senki nem fektet hangsúlyt, s mindenütt a románok, szlovákok előnyben vannak. A magyarokat, mint keleti lovas népet tartják számon. Mikor én a disszertációmra készültem, az volt a témám, hogy a magyar forradalom az tulajdonképpen nem egy nemzetiségi, nacionalista lázadás volt, hanem egy kulturális valami. A magyarok a nyugati civilizációhoz tartoznak, s a bizánci jellegû, orosz elnyomó kultúra ellen lázadtunk föl. Hol volt lázongás? Magyarországon, Lengyelországban, Kelet-Németországban és Csehszlovákiában. A négy nyugati kultúrkörhöz tartozó országban. A második fejezetben azt dokumentáltam, Magyarország tényleg a Nyugathoz tartozik. Ez csak illusztrálás. Azok mint nyugati kultúrájú országok, mi meg keleti lovas nép, barbárok. Ezért ellenzem, hogy a turistacsoportokat a Hortobágyra vigyék, ahol vannak ezek a lovasbemutatók, mert ezzel csak azt támasztjuk alá, hogy tényleg, már nem a nyereg alatt puhítjuk a húst, de egy primitív, elmaradott ország vagyunk. Ami nem igaz. Nem mindenki csikós a Hortobágyon. De ez a kép él itt, Nyugaton, s ezt kell megváltoztatni. S ezen dolgozunk. Sajnos, a magyar kormányok ebben nincsenek segítségünkre. Ahol csak lehet, fékeznek bennünket. Felajánlottuk néhányan, Sisak Pista, aki írta ezt a könyvet, hogy a magyar kormánnyal együttmûködve, nem fizetésért, hanem önkéntes munkában közvetítünk. Itt én egy óriási lehetőséget látok: Nyugat felé közvetíteni. Ha a gyerekeink ismerik a magyar történelmet, legalábbis büszkék rá, s tudnak jó hírt szerezni, ez nagyon fontos.?
A Balogh család - már mind nyugdíjasok - telente Floridába, Saragosába költözik. Az ottani életről Sára asszony számol be.
Sok magyar család él ott. Nagyon magyar érzelmûek. Mi mindig karácsony előtt megyünk le, s nagy magyar életet kapunk ott. Építettek a magyarok a saját pénzükből egy kis magyar otthont hét évvel ezelőtt, ami majdnem teljesen ki is van fizetve, adományozzák a vacsorákat. Ez Venisben van, ott van a magyar otthon. És oda majdnem minden évben jön magyar pap, akár Magyarországról, akár van egy magyar atya, aki jön Belgiumból. A katolikusok ott szépen összegyûltek. Voltunk a lelki gyakorlaton is biztos, kétszázan. Nagyon-nagyon kellemes. Télen lemegyünk. De szükség van ránk, mert a turizmus tartja el a floridai népet. A mi környékünkön is van két magyar klub. A Kossuth Klub, amelyik az intelligenciáé. Ha ők rendeznek minden két hónapban valamilyen előadást, akkor igénybe veszik a helyi könyvtárnak egy termét, amit a könyvtár a magyaroknak odaad. A befogadóképessége olyan száz, talán. Tartanak ott különböző előadásokat. Kis adományokat kell adni, s amit ők bevesznek, a magyar intelligenciát segítik azzal. Venisben van a Petőfi Klub, ami igaziból munkás, ők tartják fenn a Magyar Klubot. Vettek egy telket 7-8 évvel ezelőtt, egy nagyon szép kis Magyar Otthont építettek. A mi kis Magyar Klubunk sem az intelligenciának a mûve, hanem a munkásoké, akik szorgalmas emberek. Ott is ellenkezések vannak. Azt mondják, igen, mert a Petőfibe azok mennek, akik enni-inni akarnak, és mulatni. Az intelligencia nem megy arra a disznótorra. Itt is volt, hogy az intelligencia nemigen ment a Magyar Klubba. Hál?istennek, Sanyinak megvan a személyisége, mindenkivel szóba tud állni. Orvosokkal is. Lehet itt beszélni ilyen magas témákról, de el tud beszélgetni az ekecsinálásról is. ? is volt a Magyar Otthonnak elnöke.?
*
Lent ülünk a hallban. Kényelmes fotelek, a falak mellett könyvtár, stílbútor, az egész földet borító szőnyeg... Diványpárna? 5 kicsi gyerek fényképe rávíve. WE LOWE NAGYPAPA & NAGYMAMA.